kullancs 01

A kullancs talán a legközismertebb "rovarok" egyike, amelyet tévhitek öveznek, amik akár kórházba is juttathatnak.

A kullancs talán a legközismertebb "rovarok" egyike, létét azonban óriási tévhitek övezik. Még a kullancs szakszerű eltávolítása körül is vannak félreértések. Félreértések, amik akár kórházba is juttathatnak.

A kullancs a néphiedelemmel ellentétben nem a fákról ugrik az ember nyakába, hanem a fűben, bokrok alacsony ágain tanyázik és az arra bóklászó állatok szőrébe, vagy az ember ruhájába akaszkodik. A kullancs testén hátrafelé álló szőrök vannak , melynek következtében a ruha alatt csak előre tud menni, tolatni nem tud, ezért is nem tudjuk kirázni a ruhából.

kullancs 02

Egy jól lakott kullancs

A kullancs kerüli a napfényt, ezért a ruha alá próbál bebújni. Kedveli a lágyabb bőrrészeket, így az ágyékot, a hónaljat, a térdhajlatot és a hajas fejbőrt. Maga a csípés nem fáj, mert a kullancs nyálában véralvadásgátló és érzéstelenítő anyag van.

A bringás szerencsésebb helyzetben van, mint a gyalogos turista. Hiszen a kerékpártúra során utakon, ösvényeken teker, ritkán gázol bele a nagy fűbe, ahol több a kullancs. Másrészt bicajozás közben az ágyékrész állandóan mozog és ezt nem szeretik a kullancsok. Ugyanúgy a feje is védett valamelyest, ha izzad, mint a ló és még sisak is billeg rajta.

Miért figyeljünk rá?

A kullancs két az emberre nézve is veszélyes betegséget terjeszt: az egyik a vírusos agyvelőgyulladás (kullancs encephalitis), a másik a Lyme-kór. Lefolyását és súlyosságát tekintve az előbbi a veszélyesebb.

Az agyvelőgyulladás vírusát főleg apró rágcsálók, földön fészkelő madarak hordozzák. Európában a juhkullancs a betegség fő terjesztője.

Az agyvelőgyulladás vírusa a csípés helyéről, vér és a nyirokrendszeren keresztül szétáramlik a szervezetben. Leginkább a központi idegrendszert károsítja, ott is főleg a gerincvelőben az izommozgásért felelős sejteket.

Tünetei: A betegség két fázisban zajlik le: az első tünetek a csípést követő egy-két hét múlva jelentkeznek, levertség, láz, fejfájás, derék és végtag fájdalmak formájában. Utána néhány napos tünetmentesség figyelhető meg. A második szakaszban láz, fejfájás, tarkómerevség, hányinger, hányás, öntudatzavar, eszméletvesztés, izom és légzésbénulás, halál is bekövetkezhet.

Az utolsó fázisokig általában ritkán jutnak el az emberek. ( Mo.-on az esetek fele könnyű lefolyású rövid lázas szakasz után nyom nélkül gyógyul, 38% közepesen súlyos és csak 8%-a súlyos lefolyású. Évente 1-2 ember hal meg ebben a betegségben.)

kullancs 03

Ki lesz a préda? Lehet, hogy te?

A Lyme-kórt a fent említett agyvelőgyulladással szemben nem vírus hanem baktérium okozza (Borellia burgdorferi). A kór nevét az amerikai Lyme városkáról kapta.

A baktérium szintén a kullancs nyálával kerül az ember bőrébe és azon keresztül a véráramba. A lappangási ideje nagyon szélsőséges általában 2-30 nap. A betegség (amennyiben a beteg nem kap kezelést) három szakaszban zajlik le:

Az első szakaszban vörös folt jelenik meg a csípés helyén, amely néhány nap múlva kör alakban kitágul, majd gyűrű formájú lesz, a középső részen a bőr visszanyeri eredeti színét. Ezt kísérhetik influenza szerű tünetek, láz, fejfájás, elesettség,fáradtság. Sokszor egyéb bőrelváltozások is megjelennek.

A második szakaszban napokkal vagy hetekkel később szívpanaszok, izomfájdalmak, idegrendszeri rendellenességek, arcideg bénulás, agyhártyagyulladás fordulhat elő.

A harmadik szakaszban izületi gyulladás lép fel, amely rohamokban tör a betegre és mindig vissza-vissza tér. Főképpen a térd izülete károsodik.

A Lyme-kór napjainkban igen hatásosan gyógyítható, antibiotikum kúrával.

kullancs 04

Ha már ezt az ábrát átfutod megérte megírni ezt a cikket

Megelőzés:

  • Ha nagy fűben vagy bokrok között bóklászunk a zárt ruha jó szolgálatot tehet. Már az is sokat segít, ha a nadrágszárát begyűrjük a zokninkba.
  • A különböző rovar és kullancsriasztó szerek, amelyek dietil-toluamidot tartalmaznak elég hatékonyak, bátran használjuk őket.
  • Az agyvelő gyulladás ellen van már megelőző oltás, érdeklődjünk a háziorvosunknál.
  • Kirándulás után pedig alaposan vizsgáljuk át magunkat.

Eltávolítása:

Legmegfelelőbb eszköz erre a célra a patikákban kapható kullancskiszedő csipesz. Rozsdamentes acélból készül, a vége hegyes, szögben meg van hajlítva és rugó szorítja össze a két szárát. Igy egy kézzel is tudunk dolgozni Kiszedéskor ügyeljünk rá, hogy semmiképpen se nyomjuk meg a potrohot. Kiszedéshez mindenképpen a fejtorát kell megragadni és lassan, esetleg forgatva kihúzni. Ha nincs nálunk csipesz a bőrt a kullancs két oldalán összecsípjük -így a bőr pórusai is kissé kitágulnak- és egy zsebkés vékony, éles pengéjével szintén csak a fejtornál mintegy kipiszkáljuk a bőrből.

Ha a feje vagy a csáprágója beleszakad nem kell megijedni, az önmagában nem fertőz, annyi mintha egy szálka fúródna a bőrünkbe. Közvetlenül a kiszedés után a bőrön kis piros folt, duzzanat lehet ez csak pici helyi fertőzés, jódoldattal fertőtleníthetjük.

Vajat, napolajat, petróleumot sohase kenjünk rá, mert szerencsétlen állat fuldoklani kezd és visszaöklendezi a potrohtartalmát a véráramba

A kullancs felfedezésekor a gyors, szakszerű eltávolítása sokkal fontosabb mint az orvos felkeresése.

Képek forrása:

  • pixabay.com
  • malnalevelpatika.hu