jog2Végre nem üti egymást a KRESZ és a KÖHÉM rendelet.

Az utolsó KRESZ változás óta a kerékpárosokat érintő rendelkezések nem voltak azonosak a KÖHÉM követelményeivel. Szerencsére ez az áldatlan állapot meg változott. Pontokba foglalva a legfontosabb változások az alábbiak:

  1. Olyan féket kell a kerékpárra szerelni, amellyel nedves időben is meg lehet állni.
  2. A hangjelző berendezésnek nem kell csengőnek lennie, de csengő hangot kell kiadnia.
  3. Előre kötelező lett a fehér prizma.
  4. Az első kerékre egy helyett 2 db borostyán színű prizma kell, ami kiváltható fényvisszaverőcsíkos gumival, vagy fehér színű küllőre szerelhető fényvisszaverővel.
  5. A világítás a kerékpároson is elhelyezhető.
  6. A villogó üzemmódú lámpák használata is szabályos.
  7. Saját áramforrással rendelkező lámpáknak nem kell együtt kapcsolhatóknak lenniük. (Bár egyes esetekben az együtt kapcsolhatóságot továbbra is erőltetik, igazából ez az átlag kerékpárost nem érinti.
  8. Szabályos lett az egykerekű kerékpáros utánfutó használata.

KOHEM

A közúti közlekedésben részt vevő kerékpárra vonatkozó üzemeltetési műszaki feltételek. (Kiemelve az előzőhöz képest történt változások, dőlt betűvel a szerző hozzászólásai olvashatóak.)

/.../

116. §214 (1) A kerékpárt fel kell szerelni

a) könnyen kezelhető, megbízható kormányberendezéssel, amely semmilyen helyzetében nem akadályozza a kerékpár egyéb kezelőszerveinek működtetését,

b) két, egymástól függetlenül működtethető, száraz és nedves időben egyaránt hatásos fékszerkezettel, amelyek közül az egyik az első, a másik a hátsó kerékre hat,

Ez az apró változás (ami biztonságtechnikai szempontból teljesen érthető) a veterán kerékpárokkal foglalkozókat érinti. Hiszen ezek alapján szeretett kerékpárjukkal nem biztos, hogy jogszerűen kerékpároznak.

Életem egyik legkellemetlenebb élménye a Csepel Apollómmal volt egy túrán, ahol esett az eső. A lejtőn húzva a féket a kerékpár gyorsult lassulás helyett.

Ennek ellenőrzése egyébként a hatóság részéről igen körülményes, mivel műszaki vizsga nem kell kerékpárokra.

c) hangjelző berendezéssel, amely csak csengőhangot adhat,

Kicsit modernebb felfogású lett a rendelet, erre ékes bizonyíték ez a pont is. Aminek örülhetünk, hogy ezen túl nem tiltja egyéb hangjelző berendezés felszerelését.

d) egy előre fehér vagy kadmiumsárga fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható lámpával,

Szeretem, ha valami számszerűsítve van, így nincs vita a felek között.

e) egy hátra piros fényt adó, sötétben, tiszta időben legalább 150 méter távolságról látható helyzetjelző lámpával,

f) elől egy fehér, hátul egy vagy két piros színű, szimmetrikusan elhelyezett, nem háromszög alakú fényvisszaverővel, és

Igazából eddig sem értettem előre miért nem követelik meg a fényvisszaverő prizmát, most már kell előre is!

g) legalább az első keréken, legalább 2 db, egy átmérő mentén elhelyezett borostyánsárga színű, mindkét oldal felé hatásos oldalsó fényvisszaverővel (küllőprizmával). A küllőprizmák helyett vagy mellett alkalmazható két oldalon fehér fényvisszaverő körgyűrű felület is a kerékpántok közvetlen közelében vagy az ENSZ-EGB 88. sz. előírásának megfelelő gumiabroncsokon.

Ez a pont is mutatja, hogy sokat modernizáltak a rendeleten, nem csak kockán a küllőprizmához ragaszkodnak.

(2) Az (1) bekezdés d) és e) pontjában meghatározott világító berendezés elhelyezhető a kerékpárt hajtó személyen is. A világító berendezések által kibocsátott fény villogó üzemmódú is lehet.

Ezt a pontot kifejezetten szeretem, hiszen nem történt egyéb, csak a jelenleg bevett gyakorlatot törvényesítették. (Sok lúd disznóz győz!)

(3) A kerékpárt fel szabad szerelni

a) oldalán borostyánsárga,

b) mindkét oldali lábpedálon elől és hátul borostyánsárga fényvisszaverővel, továbbá

c) a kerékpár bal oldalán, hátul elhelyezett, személlyel vagy tárggyal való ütközéskor visszahajló szélességjelzővel, amely előre fehér, hátra piros színű fényvisszaverőt tartalmaz. A szélességjelző behajtható kivitelű is lehet.

(4) A kerékpárra felszerelt fényvisszaverőknek sötétben, tiszta időben - olyan járműből, amelynek távolsági fényszórója azt megvilágítja - 150 méterről észlelhetőnek kell lenniük.

(5) A kettőnél több kerekű és 0,80 méternél szélesebb kerékpárt mindkét oldalon fel kell szerelni az (1) bekezdés d)-f) pontjában említett világító vagy fényjelző berendezéssel. Ezek a berendezések a jármű legszélső pontjától 0,15 méternél távolabb, egymáshoz pedig 0,60 méternél közelebb nem lehetnek.

(6) A kerékpárra gyermekülés olyan módon szerelhető fel, hogy az ülés és a rajta ülő gyermek a vezetőt a kilátásban és a vezetésben ne akadályozza, a kerékpár világító- és jelzőberendezéseit ne takarja. Az ülésfelület súlypontjának a jármű hosszanti függőleges szimmetriasíkjában, a tengelysíkok között kell elhelyezkednie. A vezető háta mögött közvetlenül elhelyezett gyermekülés azzal a feltétellel megengedett, hogy háttámlával és a gyermek méretére beállítható, általa ki nem kapcsolható, a kibújást minden körülmények között megakadályozó utasvisszatartó rendszerrel van ellátva.

Ez az apró dolog biztonságtechnikai szempontból igen fontos. Nem engedi farnehézzé tenni a kerékpárt, nem fordulhat elő, hogy a gyereket az ülésbe helyezve, a kerékpár hátrafelé fel borul. (A helyes felszerelési mód egyébként a gyerekülés tájékoztatóján rajta van. Többek között erre is felhívják a figyelmet.)

Az üléshez kapaszkodót és lábtartót is fel kell szerelni, és a konstrukciónak meg kell akadályoznia, hogy a gyermek lába a kerékkel érintkezésbe kerülhessen. Az ülés, a kapaszkodó és a lábtartó nem lehet összefüggésben a kormányzott kerékkel, valamint az azzal együtt elforduló szerkezettel.

(7) A kerékpárhoz kapcsolható legfeljebb 0,70 méter széles és legfeljebb 70 kilogramm össztömegű, egy kerekű vagy egytengelyű, két nyomon futó vontatmány (a továbbiakban: kerékpár utánfutó).

Legális lett az egykerekű utánfutó használata.

(8) A kerékpár utánfutót fel kell szerelni

a) hátul egy, az utánfutó középsíkjában, vagy attól balra, az úttest szintje felett legalább 0,35 méter és legfeljebb 0,60 méter magasságban elhelyezett piros színű, háromszög alakú - a pótkocsira előírt - fényvisszaverővel,

b) a kerékpárra előírt hátsó helyzetjelző lámpával.

(9) Az önálló energiaforrással rendelkező és dinamóval szerelt lámpákat kivéve a kerékpár utánfutó hátsó helyzetjelző lámpája elektromos kapcsolásának olyannak kell lennie, hogy bekapcsolása a kerékpár hátsó helyzetjelző lámpáját kikapcsolja.

Ezt az együtt kapcsolhatós dolgot nem tudni miért de erőltetik. (Egyszert talán az elméletet követi a technológia. Pont mint Verne művei.)

(10) A kerékpár utánfutót fel szabad szerelni elől az utánfutó középsíkjától balra és jobbra szimmetrikusan, az utánfutó széleitől 150 mm-re nem távolabb, az úttest szintje felett legalább 0,35 méter és legfeljebb 0,90 méter magasságban kettő, nem háromszög alakú fehér színű fényvisszaverővel.

(11) Az önálló energiaforrással rendelkező lámpákat kivéve a kerékpár lámpák elektromos kapcsolásának olyannak kell lenni, hogy a lámpák együtt legyenek be- és kikapcsolhatók.

(12) A kerékpár első lámpájának és hátsó helyzetjelző lámpájának villogó üzemmódja megengedett.

(13) A kerékpár világító és fényjelző berendezéseit úgy kell elhelyezni, hogy

a) az (1) bekezdés d) pontjában említett lámpák az úttesthez 0,35 méternél közelebb, és az úttesttől 2,00 méternél távolabb ne legyenek,

b) az (1) bekezdés e) pontjában említett hátsó (piros színű) helyzetjelző lámpák az úttesthez 0,35 méternél közelebb, és a lámpák az úttesttől 2,00 méternél távolabb ne legyenek,

c) az (1) bekezdés f) pontjában említett fényvisszaverők az úttesthez 0,35 méternél közelebb, és az úttesttől 0,90 méternél távolabb ne legyenek,

d) az (1) bekezdés g) pontjában említett keréken az oldalsó (borostyánsárga színű) fényvisszaverő (küllőprizmát) távolsága a kerékabroncstól 0,10-0,15 méter legyen,

e) a (3) bekezdésben említett szélességjelző felnyitott állapotban a kerékpár hosszirányú függőleges felezősíkjától balra 0,30-0,40 méterre és az úttest szintjétől 0,35-0,90 méterre legyen.

/.../

Felhasznált irodalom: 6/1990. (IV. 12.) KöHÉM rendelet