A Balaton környékén járva (főleg az északi oldalon) rengetegszer belefuthatsz kerékpárosoknak szánt táblákkal, amelyek kerékpáros útvonalakat jeleznek különböző számokkal. Sajnos ezek jelmagyarázatával sehol sem találkoztam. A Nyugat Balaton turisztikai térképén ezeket nézegetve inkább az ős káosz alakult ki a fejemben, mint a rendszer megoldása.

Azidén egy sajtótúrán vettem részt a térségben (Erről született kerékpártúra beszámolót ITT olvashatod.), és erről beszélgettem régi ismerősömmel Tar Lászlóval, aki a Nyugat-Balatoni Turisztikai Iroda ügyvezető igazgatója. Laci ott sikeresen elmagyarázta a rendszer lényegét, majd megállapodtunk, hogy küld egy anyagot, ami alapján könnyen elmagyarázhatjuk olvasóinknak a rendszert. Példánkban a Nyugat Balaton kerékpáros útjait vesszük alapul.

A számok titka

A kijelölt és kitáblázott (illetve tervezett) kerékpáros útvonalak a közutas számozáshoz hasonlóan számokat kapnak. Fontos, hogy nincs összefüggés a közúti és a kerékpáros számozás között, míg a közutak mindegyike rendelkezik számmal, addig kerékpáros számmal csak azok, melyek kijelölt (vagy tervezett) kerékpáros útvonalak is egyben. A kerékpáros útvonal száma annyiból is független a közúttól, hogy egy kerékpáros útvonalnak azonos száma van a kezdettől a végéig, függetlenül attól, hogy éppen közút, erdészeti út, vagy kerékpárút van kijelölve. Erre a legjobb példa az 1-es kerékpáros útvonal, (mely nemzetközi EV 14-es számmal is rendelkezik), mely Szentgotthárdon lép be, a Balatonig különböző számozású közutakon halad, a Balatoni Bringakörút északi oldalán a Bringakörút legkeletibb csücskéig, aztán becsatlakozik a Budapest-Balaton Bringaútba, mely szintén vegyesen tartalmaz köz- és kerékpárutat.

A számmal jelölt kerékpáros útvonal mindig meghatározott ponttól meghatározott célállomásig tart, u.n. gerincútvonal, pl. a már említett 13-as Fertőd és Keszthelyt köti össze, az 1-es (jelenleg) Szentgotthárdot és Budapestet. A 13-as ráadásul azért 13-as, mert valahol, jelen esetben Hévíznél közös pontja van az 1-es számú gerinc úttal. Az útszakasz természetesen mindig mindkét irányból kitáblázott.

Egy adott szakasznak csak egy magyar számjele lehet, de egy útszakasz rendelkezhet magyar és nemzetközi számjellel is.

A számjelek nagysága jelöli egyben az útvonal besorolását is:

• egy számjegyű útvonal országos jelentőségű (pl az 1-es útvonal Szentgotthárdtól jelenleg Pestig tart, de a tervek szerint folytatása lesz egészen Debrecenig)
• a két számjegyű útvonal tájegységeket köt össze, regionális jelentőségű (pl a 13-as a Fertő tavat a Balatonnal, vagy a 24-es Győrt a Balatonnal,

Tehát a számok mindig gerincútvonalakat jelölnek. Példák:

• 1-es: Szentgotthárd – Keszthely – Balatonfüred – Budapest (EV 14-es része)
• 13-as: Fertőd - Keszthely
• 10-es: Balatoni Bringakörút
• 12-es: Keszthely - Sármellék – Zalakomár – Zalakaros – Nagykanizsa - Murakeresztúr
• 121: Hévíz – Alsópáhok – Sármellék – Zalavár – Garabonc – Nagyrada – Zalakaros
• 123: Alsópáhok – Szentgyörgyvár - (Zala-töltés)
• 132: Keszthelyi-hegység Bakonyerdő kör nyugati oldal: Gyenesdiás – Büdöskút
• 133: Balatoni Bringakör (Balatongyörök) – Vállus – Várvölgy – (Sarvaly) – Sümeg
• 135: Balatoni Bringakör (Balatongyörök) – Cserszegtomaj – Rezi – Zalaszántó – Bazsi – Sümegprága – Sümeg

Miután a számozást már értjük nézzük az apróbb finomságokat. Ezek a különböző régiók sajátosságai.

A színek rejtélye

A táblákon gyakran találkozhatunk különböző színű négyzetekben fehér betűjelekkel. A betűjel mindig körtúrát jelent, általában a Bringaútról (10-es számú út) indul, és oda is tér vissza, azaz felfogható a Bringakör kiterjesztésének is.

Színek: az adott régió jelen esetben a Nyugat-Balatonon a tematikát jelentik.

• bordó: Festetics-örökség túrái
• zöld: Keszthelyi-hegység túrái
• kék: Kis-Balaton túrái
• barna: MTB túrák.

A betűk megfejtése

Betűk: körtúrákat jelölnek a Bringakörről indulva és oda visszaérkezve.
Az egyes színekhez – melyek egyben egy tematikát/területet jelölnek – tartozó alternatívákat jelölik. Az „A” mindig egy alapkört jelent, a többi betű alatt levő útvonalak ezekre épülő vagy ezekhez kapcsolódó különböző variációk.

Tábla típusok a helyszíneken

Az új kerékpáros táblarendszer kb. 4 éve készült el. Legfontosabb változás a táblák és az azon szereplő információk egységesítése.

Alapból két táblatípus alkalmazható:

• útirány és útvonaljelző tábla: ezen két sorban szerepel településnév, az alsó sor a legközelebbi települést mutatja, a felső pedig azt a települést, ameddig a kerékpáros útvonal tart. Pl Keszthely – Fertőd esetében a 13-as útvonalról beszélünk, így az útirányjelző táblán Keszthely felől indulva felül mindig a Fertőd település neve szerepel, távolságmutatóval, míg alul a legközelebbi település, és minden táblán szerepel a 13-as szám is, zöld négyzetben
• megerősítő tábla: ez csak az útirány megerősítésére szolgál, tehát ez a tábla is mutathat előre, jobbra, vagy balra, értelemszerűen egy tábla csak egy irányba mutat, azaz ha jobbra és balra is van táblázási adat, akkor két táblát használunk. A megerősítő táblán szöveg nem szerepel, csak útszám, körtúra betűjele, vagy attrakció ikonja. Egy táblára 4 ikont lehet elhelyezni.

Tehát a lényeg: A számozás mindig A és B pont közötti utat jelöl szakasz, vagy ahogy Tar László barátunk ismertette gerinc útvonal. Minél kevesebb számból áll, annál „fontosabb” és hosszabb út. Pl az 1-es tart Szentgotthárdtól jelenleg Pestig tart, de a tervek szerint folytatása lesz egészen Debrecenig. A 13-as már rövidebb, hiszen a Fertő-tavat köti össze Hévízzel (Balatonnal). A betűvel jelölt utak kör túrákat jelentenek. A helyszíni táblákon egyszerre találhatóak számok és betűk. Illetve azonos Betű több eltérő számú úton is megtalálható.

Reméljük ez az útmutató segít utat mutatni a számozott, színezett, és betűzött utak világában. A cikk bevezetőjében említett káosz is eltűnt. Jó tekerést mindenkinek.