Kérjük támogasd azzal az oldalt, hogy a reklámblokkolókat kikapcsolod. Köszönjük!

 A hónap megyéje: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye
   Jász-Nagykun-Szolnok megyei kerékpártúra ajánló.
Kerékpártúra a Naplás-tóhoz
   Egy tuti túra Budapesten belül.
 A hónap megyéje: Komárom-Esztergom vármegye
  Komárom-Esztergom megyei kerékpártúra ajánló.
A Csömör körüli bringakör
  Végigjártam a Csömöri bringatúra útvonalat.
Ahonnan a budapesti tüzijáték is látszik...
  Meglátogattuk a szlovákiai Magasmajtényt a legmagyarabb tót falut.
prev
next

 ev faja 2025 00

Január végére végre teljes a lista!

Mára már hagyománnyá vált, hogy a természetvédelemmel vagy egy-egy élőlénycsoporttal foglalkozó szervezet megválasztja a következő év faját. Ezzel is felhívva rájuk a figyelmet.

2025-ben egy gomba, egy rovar, egy lepke, egy madár, egy hüllő, egy fa, egy hal, egy vadvirág került a figyelem központjába

Az év gombája: a sárga gévagomba

A Magyar Mikológiai Társaság 2024-re ezt a gombafajt választotta az Év Gombájának egy internetes közönségszavazás segítségével.

ev faja 2025 01

Ez a feltételesen ehető gombafaj fiatalon hőkezelés után fogyasztható, később élvezhetetlen

Áprilistól szeptemberig, élő és elhalt lombos fákon (főként fűzön, nyáron, cseresznyén vagy akácon) növő, gyakori faj. Súlyos károkat okozhat a faállományban.

Az év rovara: a sávos szitakötő

A Magyar Rovartani Társaság szintén online szavazást hirdetett meg az Év Rovara cím kiválasztására.

ev faja 2025 02

A sávos szitakötő röpte igen szép, pillangószerűen csapongó. A sávos szitakötő jellemzően inkább sík- és dombvidékeink nagyobb vízfolyásai mentén sokfelé előfordul. Viszonylag jól bírja a beavatkozásokat, enyhébb szennyeződéseket is. Állóvizekben nem él. A kifejlett állatok napsütésben a víz felett repkednek, jellemzően legyekkel és szúnyogokkal táplálkoznak.

Az utóbbi években azonban egyre gyakrabban tapasztalhatóak aszályos időszakok, a patakok kiszáradása, valamint a nem megfelelően végzett mederkotrások erősen érintik a sávos szitakötőt is. A vízfolyások mentén alkalmazott kémiai szúnyoggyérítés során alkalmazott vegyszerek nem válogatnak, és elpusztítják a szitakötőket is. Hazánkban nem védett.

Az év madara: a böjti réce

A böjti réce előfordul Délnyugat-Angliától egészen a Csendes-óceánig, elsősorban az európai lomb- és elegyes erdők, továbbá az ázsiai erdőssztyepp- és sztyepprégiókban. Vonuló madárfaj, a telet Afrikában, a Száhel-övezetben, valamint Ázsiában tölti. Nevét onnan kapta, hogy március elején érkezik vissza hazánkba, a húsvéti ünnepkör előtti böjt időszakában. Érkezését az ebben az időszakban fújó délnyugati irányú, úgynevezett böjti szelekhez időzíti, amelyek segítik a vonulását.

ev faja 2025 03

A világállománya, európai és hazai állomány is csökken, így hiába harmadik leggyakoribb fészkelő récefajunk, de állományának csökkenése indokolttá tette természetvédelmi oltalmát, így 2008-tól kezdve védett, 2012-től pedig fokozottan védett faj lett.

Az év lepkéje: a pókhálóslepke

A pókhálós lepke lett 2025 év lepkéje. A faj bár nem védett, de mutatós lepke. Magyarországon mindenfelé megtalálható.

ev faja 2025 04

Mivel három nemzedéke van, ezért kora tavasztól egészen őszig találkozhatunk vele. Főként a párásabb, nedvesebb területeket kedveli. Érdekessége, hogy a különböző generációk rajzolata és színezete nagyban eltér egymástól, ami szinte egyedülálló a hazai nappali lepkefajoknál. A kora tavasszal megjelenő első generáció színezete vörösesbarna, vörhenyes okkersárga rajzolata széles, szaggatott vagy felaprózódó fekete harántsávokból áll. Ezzel ellentétben a második generáció szárnyai sötétbarnák, finom szaggatott mintázattal, míg a harmadik generáció szárnyai feketék, a barna szín teljesen eltűnik róla.

Az év kétéltűje: a sárgahasú unka

A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya 2025-re a sárgahasú unkát választotta az év kétéltűjének.

ev faja 2025 05

A sárga hasú unka a környezetével szemben nem támaszt különleges igényeket, bármilyen kisebb vízzel beéri. Leggyakrabban olyan pocsolyákban és kis tavakban fordul elő, amelyekben másfajta békák nincsenek. Még a csupán néhány hétig vízzel telt keréknyomok is megfelelnek neki, de a folyóvizeket kerüli.

Magyarországon legfőképp a magasabb hegyvidékek vizeiben él. A sárgahasú unka főleg éjjel aktív, de nappal is könnyen megfigyelhetjük a pocsolyák víztükréből kiemelkedő szempárokat.

Magyarországon – mint minden hüllő és kétéltű – védett.

Az év fája: a korai juhar

Az Országos Erdészeti Egyesület mozgalma 1996 óta minden évben megválasztja az év fafaját. 2025-re a megtisztelő címet a szavazatok alapján a korai juhar nyerte.

ev faja 2025 06

A korai juhar a hegy- és dombvidékek üde erdeinek elegyfája, lombfakadás előtti, korai virágzása árulja el jelenlétét. Alföldi területeinken szívesen költözik be az alsó lombszint nélküli természetszerű állományokba.

Az év hala: a kurta baing

A Magyar Haltani Társaság a korábbi évek hagyományait folytatva, immáron tizenhatodik alkalommal hirdette meg az Év Hala választást. A kitüntető címre 2025-ben a kurta baing nyerte

ev faja 2025 07

Táplálékát főként planktonikus élőlények, árvaszúnyoglárvák és a vízfelszínre hulló apró rovarok alkotják. Élőhelyként a lassan áramló vagy állóvizeket kedveli, például tőzegbányatavakat, holtmedreket és alföldi csatornákat. Nagyobb folyóinkban többnyire csak az áradások után jelenik meg a hullámtereken. Élőhelyeinek eltűnése és az inváziós fajok terjedése miatt állományai jelentősen visszaszorultak. Hazánkban védett faj.

Az Év Vadvirága: a mocsári nőszőfű

Az idei évben rendhagyó módon szakmai kuratórium választotta meg az Év Vadvirágát! A 7 tagú, szakemberekből álló kuratórium szinte egybehangzó szavazata alapján a 2025-ös évben az Év Vadvirága címet a mocsári nőszőfű (Epipactis palustris) nyerte el.

ev faja 2025 08

Ez az orchidea Európa jelentős részén megtalálható, elterjedési területe keletre keskeny sávban egészen Szibériáig húzódik, azonban mindenütt ritka és többnyire védett, veszélyeztetett faj. A kiszáradó lápréteken, nedves pionír felszíneken fordul elő. És épp emiatt lett az idei évben az Év Vadvirága, ugyanis ezek az élőhelyek a klímaváltozásából és a helytelen tájhasználatból fakadóan drasztikusan szorulnak vissza és alakulnak át szárazabb társulásokká, mintegy a mocsári nőszőfű és más lápréti fajok eltűnését eredményezve.

Az Év Emlőse: a magyar szöcskeegér

A magyar szöcskeegeret választotta 2025-ben az év emlősének a Vadonleső Program. A hátán hosszanti fekete csíkot viselő magyar szöcskeegér létezéséről az ezredforduló előtt keveset lehetett tudni.

ev faja 2025 09

Az egykor sokfelé előforduló, hátán hosszanti fekete csíkot viselő szöcskeegér élőhelyeinek megszűnése miatt az elmúlt 150 évben egyre ritkábbá vált, olyannyira, hogy az utolsó példányt 1936-ban fogták meg a kutatók. Hetven éven át senki nem találkozott egyetlen élő példánnyal sem, és akár kipusztultnak is hihettük volna, ha bagoly köpetekben nem fordunak elő maradványai.

A rejtőzködésnek végül 2006-ban lett vége, amikor magyar kutatók a Borsodi-Mezőségben több éves próbálkozás után végre befogtak egy élő példányt. A szenzációk sora azonban a megtalálással nem ért véget, sőt! A következő évtized kitartó kutatásai, genetikai és morfológiai vizsgálatai ugyanis azt igazolták, hogy a nálunk élő szöcskeegér nem azonos a keleti sztyeppéken elterjedt más rokon fajokkal, hanem teljesen különálló faj. Ezzel nemcsak a tudományos, hanem a magyar neve is megváltozott, így már nem a csíkos szöcskeegér, hanem a sokkal találóbb magyar szöcskeegér névre hallgat.

Fotók: wikipedia