vadmacska06

A vadmacska (Felis silvestris)

A vadmacska a ragadozók rendjébe, azon belül a macskafélék családjába tartozó faj.

Természetvédelem
Nem jelentős ragadozó, a vadmacska kis állománysűrűsége miatt a vadgazdálkodási és természetvédelmi „károkozása" elviselhető. Magyarországon 2012 óta fokozottan védett.

Előfordulása
Magyarországon Dunántúlon és az Északi-középhegységben található a legnagyobb állomány, amelynek kapcsolatai lehetnek a szlovák, az alföldi és a szigetközi populációkkal. A Dunántúlon főleg a Dráva mentén fordul elő. Az Alföldön főként a folyók menti ártéri erdőkben él. A K- és DK-magyarországi előfordulások feltételezni engedik az erdélyi és vajdasági populációkkal fennálló kapcsolatokat. Elterjedése az elmúlt évtizedekben keletre tolódott, a Dunántúl jelentős részéről eltűnt.

vadmacska04

A vadmacska elterjedése Magyarországon (Szemethy, 1989)

Élőhelye
A vadmacska szinte kizárólag erdős területekhez kötődik. A középhegységi elegyes és elegyetlen (főként tölgy, cser) erdőkben egyaránt megtalálható. Különösen kedveli az ártereket, ahol állománysűrűsége jelentős lehet. A vadmacskák ritkán – a nyár középi szaporodási időszakban, akkor is csak rövid időre – közelítik meg a lakóhelyeket. Előfordulási helyének határt szab a hóvastagság. Azon helyeken, ahol télen tartósan meghaladja a hótakaró vastagsága a 20 cm-t, kérdéses lehet megtelepedése.

Alaktana
A házimacskára emlékeztető ragadozó. Farka mintegy fele a testhossznak. A hímek, a kandúrok valamivel nagyobbak a nőstényeknél. A fej gömbölyded, a fülek viszonylag rövidek. A szőrzet hosszú és tömött, jellemzően szürke, világos, sárga árnyalattal. A has világosabb, a sárgástól a sötétokkerig terjedő színű, olykor foltos, máskor fehér szőrzettel árnyalt. A pofa, a mell vöröses tónusú. A fejen 4–6 fekete hosszanti sáv található, amely olykor a nyakra is hátrahúzódik. A háton és a lábakon is megfigyelhető a keresztsávozottság.

vadmacska05

A házimacska szőrzete jóval vékonyabb, ami kíméletesebb életmódjával hozható összefüggésbe. A vadmacska farka teljes hosszában egyenlően vastag és dús szőrzetű, a farok végen 5–7, olykor 10 fekete gyűrűszerű minta van. Ezzel szemben a házimacskánál (elvadult vagy kóbor macskánál) keskenyedő farkat és csak néhány gyűrűt lehet látni, a hibridek pedig köztes farkformát mutatnak.

vadmacska01

A házimacska (1), a házimacska×vadmacska hibrid (2)
és a vadmacska (3) farokformái (Piechocki, 1989)

A vadmacskára általában a zömök testfelépítés jellemző, amit a vastagabb bunda mellett a busa fej, a kisebb fül és a tömzsi lábak is elősegítenek. Bajuszszőrei fehérek és erősek, míg a kóbor/házi macskáéi gyengén fejlettek.

vadmacska03

A vadmacska és a házimacska nyoma, a vadmacska nyomképletei (Náhlik, 1990a)

A vadmacska nyomain nem látszik a karmok lenyomata. A kifejlett vadmacska nyomszélessége ritkán kisebb 30 mm-nél, a házimacskáké ennél rendszerint keskenyebb. Ha a vadmacskanyomon a két oldalsó ujjpárna elülső pereménél egy egyenest húzunk, akkor az egyrészt a nyom hossztengelyét nem derékszögben metszi, másrészt nem metszi az első két ujjpárna lenyomatát. A házimacska esetében a megrajzolt egyenes derékszögben metszi a nyom hossztengelyvonalát és eléri vagy metszi a két első/középső ujj ujjpárna lenyomatát. Mivel a vadmacska talppárnája nagyobb, mint a házimacskáé, illetve a két középső ujj ujjpárnáinak lenyomata előrébb áll, ezért a vadmacska nyoma hosszúkásnak látszik, szemben a házimacska kerekded nyomával. A vadmacska nyomképlete lépésben nyomba lépés terpesztéssel, trapézba lépés, futás közben háromszögbe lépés vagy hamis Y lépés. Terpesztése általában nagyobb, mint a házimacskáé.

Élettana
A vadmacska mozgáskörzete viszonylag kicsi és jól tartja a területét. Kivételt képez ez alól a pacsmagolás időszaka, amikor nagyobb területeket is bejárhat. Az otthonterületen belül van egy magterület, amelyet rendszeresen használnak, míg a nagyobb részt, alkalmanként ellenőrzik. A magterületet a vadmacskák territóriumként védik az azonos ivarú fajtársaktól, azt megjelölik, lehatárolják.

A vadmacska tisztán ragadozó életmódot folytat. Tápláléka nagyrészét kisrágcsálók (50–90%) teszik ki.

vadmacska02

Szaporodása
A nőstények már 9–11 hónapos korukban ivarérettek, a kandúrok valamivel későbben. A vadmacska évente többször ivarzó faj. A fő párzási időszak (pacsmagolás) január–márciusra esik. Ilyenkor a kandúr és a nőstény hangos, síró nyávogással hívják egymást.

A vadmacska kölykeit faodvakban, kő- vagy farakások között, sziklaüregekben, kidőlt fák gyökérzete között, olykor róka- és borzkotorékokban elkészített vacokban hozza a világra. A vemhességi idő 9 hét. Az alom nagysága átlagosan 3–4 kismacskát tartalmaz.

Csak az anya neveli a kölyköket, a kandúr nem törődik többé a családdal. A kismacskák 4–5 hónapig szopnak, de közben a szilárd táplálékra is rászoktatja őket anyjuk. A kölykök zsákmányszerzésre való tanítását – mint az a házimacskáknál is tapasztalható – az anya nagy gonddal és türelemmel végzi. Kezdetben kisemlősökön, később nagyobb állatokon tanulják meg a ragadozást. A fiatalok mindaddig az anyjukkal maradnak, amíg kellő eredménnyel el nem sajátítják az önálló élet feltételét jelentő zsákmányolást. Mintegy 5 hónapos korban bomlik fel a családi közösség.

Forrás:

  • Wikipedia
    tankonyvtar.hu/vadaszatiallattan

A következő részben a hazai kisragadozókat (menyét, nyest, nyuszt, görény) ismerhetitek meg.