img 6403 resize

A Budapestre tervezett 2024-es Olimpia terepkerékpáros versenyének helyszín-kiválasztásával kapcsolatban komoly természetvédelmi aggályok merültek fel.

Két fokozottan védett gerincesünk, a kaszpi haragossikló és a közönséges ürge még megmaradt állományait veszélyeztetik a december elején ismertetett tervek. A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület felszólítja a szervezőket, hogy a természetvédelmi értékeket figyelembe véve, változtassák meg tervüket és keressenek kevésbé problémás helyszínt a sportesemény számára!

img 4780 crop resize

Vörös-kőváron talált haragossikló. Nyakán a sérülést feltehetően kerékpár okozta, mivel a leggyakrabban használt útvonalon található üreget használja.

A Fővárosi Közgyűlés 2016. szeptember 28-án elfogadta azt a határozatot, amelyben a Hármashatárhegy lábánál elterülő vitorlázó repülőteret és Vörös-kővárt jelöli meg a 2024-es olimpia (már amennyiben Budapest nyeri el a rendezés jogát) hegyikerékpár (mountain bike) pályájaként, eltérően a korábban kiválasztott testvérhegyi helyszíntől. Az ok: a hármashatárhegyi helyszín jobban mutat a drónfelvételeken. A vitorlázó repülőtér és környéke azonban Magyarország két még fennmaradt legerősebb haragossikló-populációja egyikének az otthona. Ez a fokozottan védett, hazánkban rendkívül ritka és lenyűgöző hüllő különleges élőlénye a Budapest környéki természetvédelmi területeknek.

Az itt élő haragossiklókat 2012-ben fedezte fel Ina Gross, német herpetológus, aki kutatásához erdei siklókat keresett (bár évtizedekkel korábbról voltak a környékről adatok, de a feledésbe merültek). A Magyar Madártani Egyesület Kétéltű- és Hüllővédelmi Szakosztálya (MME KHVSZ) azóta folyamatosan monitorozza a siklókat, és 2016-ban egy teljes szezonon át követett 5, nyomkövetővel ellátott haragossiklót. A Jane Goodall Intézet önkéntesei, akik a felmérésekben részt vettek, a projektre irányították Jane Goodall, a világhírű főemlőskutató és természetvédő figyelmét is, aki egyfajta szimbolikus hozzájárulásként saját kezűleg engedte szabadon az első nyomkövetővel felszerelt siklót a Vörös-kőváron. Attól a naptól fogva ez a sikló a Jane nevet viseli, és további négy siklóval (Vali, Tarzan, Pali és Lili) együtt fontos adatokat szolgáltatott az életmódjáról.

Kiderült, hogy a siklók nem csak a Vörös-kővár köves dombján szorongnak, hanem hatalmas vadászterületet járnak be. Télen, illetve évente 2-3 alkalommal, amikor vedlenek, a domb sziklarepedéseiben, kőhalmaiban húzzák meg magukat. Vedlésük csak néhány napig tart (nem csak a bőrt kell levedleni, ami néhány perc, hanem erre a szervezetüket fel is kell készíteni). Miután kopott bőrüket hátrahagyták, újra több hetes vadásztúrára indulnak a környék gyepeire, ahol ürge- és pocokjáratokban töltik az éjszakákat. Zsákmányukat is valószínűleg elsősorban a lyukak lakói teszik ki, és nem a gyíkok, ahogyan azt korábban gondoltuk. Valóban, nagy, másfél méternél is hosszabb siklókról van szó, akiknek kiadós zsákmányra van szükségük.

haragossiklok pesthidegkut 2016

A rádióadóval jelölt haragossiklók mozgáskörzetei 2016-ban

A II. kerületi, 2016. december 5-én megrendezett lakossági fórumon bemutatott pályanyomvonal azonban alaposan belevág a figyelemmel kísért siklók - elsősorban Jane és Lili - vadászterületébe. És ezek csak azok a siklók, amelyekről a rádióadóik segítségével tudjuk, merre járnak. Mi csak 5 siklót követtünk, de a felmérések alapján akár 30-nál is több felnőtt állat élhet csak a Vörös-kővár közvetlen környezetében, de további állatok is részét képezhetik az állománynak a messze nyúló gyepen és a környékbeli hegyoldalakon.

 mg 7954 crop

Közönséges ürge is gyakori a Vörös-kővár környéki gyepeken

A tervezett pálya alaposan beteheti a kaput ezeknek a hüllőknek. Már maga bemutatott nyomvonal, és a két naposnak mondott olimpiai verseny sem tenne nekik jót aktív szezonjuk, a nyár kellős közepén. De az időközben előkerülő információk alapján a tervezett pálya jóval jelentősebb átalakításokat feltételez, mint ami a lakossági fórumon elhangzott. Az olimpia és a nézők izgalmas pályát várnak. Ez a korábbi olimpiai helyszínek ismeretében hatalmas földmunkálatokkal együtt járó tereprendezést, műtárgyak beépítését, és murvás pálya kialakítását feltételezi. A beavatkozás tehát jóval többnek ígérkezik, mint a beharangozott pályakijelölés terelőszalaggal. Egy ekkora beruházás termékét, a pályát pedig nem fogják elbontani, legfeljebb „visszabutítani", hogy az amatőr közönség is használatba vehesse az olimpia után. Logikus is lenne egy ilyen pályát a célközönség rendelkezésére bocsátani. Ez azonban a haragossiklók rövidtávon való kipusztulását eredményezné a területen, ahogyan az itt élő, ugyancsak fokozottan védett ürgék is eltűnnének, más ritka növényekkel és állatokkal együtt.

A haragossiklók és az ürgék eddig képesek voltak fennmaradni a jelenlegi terhelés mellett. Megbirkóztak a kutyákkal, a kirándulókkal, az alkalmi kerékpárosokkal, a gombászokkal, fűszernövénygyűjtőkkel, az óvodások és iskolások időnként felbukkanó hadával, de csak azért, mert ezek a tevékenységek nem tették tönkre az élőhelyüket, és nem jelentettek túlzott terhelést a területnek. Ami azonban az olimpiai tervek megvalósulása esetén bekövetkezne, az végzetes lenne számukra. Pedig a haragossiklók érdekes állatok. Nagy hatással bírnak mindenkire, akinek szerencséje van egyszer az életben összetalálkozni velük. Megvan az erejük ahhoz, hogy az embereket, és legfőképpen a gyerekeket egy pillanatra lekapcsolják az Internet és okos telefonok nyújtotta alternatív valóságról, amit mindannyian, és legfőképpen minden szülő és tanár szeretne elérni. Ne veszítsük el Őket!

Szöveg és fotók: MME

A cikk eredetiben a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület honlapján jelent meg. Eredetiben ITT olvasható el.

mme

Kiegészítésként:
A helyiek és a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület vezetőinek felháborodása miatt lakossági fórumot szervezett ahol Schneller Domonkos, az olimpiai pályázat stratégiai igazgatója azt mondta, a döntés végleges.

Szerencse, hogy a Nemzetközi Kerékpáros Szövetségnek (UCI) több esze van, és jobban érdekli a magyar természetvédelem, mint a helyi vezetőket (Szörnyű ez, nem?), ugyanis azt mondta, kár lenne egy ilyen természeti tájat megváltoztatni egy ­mountainbike-pálya miatt. Az UCI másik helyszínt javasol.