medveSzakemberek tanácsai medvés találkozások esetére.

Az elmút évben röppent fel a hír, hogy hazánkban a medvék ismét megtelepedtek. Heves és Nógrád megye északi részén az észlelési adatok arra engednek következtetni, hogy a medve folyamatosan jelen van.

Ez a magyar ember számára szokatlan, hiszen a 19. század végére, 20. század elejére gyakorlatilag kipusztult hazánk jelenlegi területéről. Most újra meg kell tanulnunk együtt élni velük. Remélem sikerül...

A legfontosabb változás, hogy immár hazánkban nem az ember a legerősebb élőlény. Eddig csak vaddisznók szerezhettek izgalmas pillanatokat, de a találkozás velük gyakorlatilag veszélytelen.

A medve egész más. A medve nem játék, a medvét kerülni kell. A medvével nem kell barátkozni, bármilyen korú is legyen (a bocsok közelében nagy valószínűséggel az anya is ott van). A legtöbb konfliktus az anyamedvékhez köthető.


Mielőtt bárki is megijedne és ajtót ablakot bezárva kijelentené, hogy nem megy többet ki az erdőbe, ismerjük meg ezt az állatot.

A barna medve (Ursus arctos arctos) fokozottan védett (13/2001. [V. 9.] KöM.-rendelet), kiemelt közösségi jelen-tőségű faj (275/2004. [X. 8.] Korm.-rendelet). Engedély nélküli elejtése bűncselekmény!

A legnagyobb termetű emlősfajunk, amelynek a súlya 100–340 kg közt van. A kifejlett egyedek hossza két méter körüli.

A barna medve a gyakorlatban tipikus mindenevő; megeszik gyakorlatilag mindent, legyen az fű, gomba, gyökér, erdei gyümölcs, éppen rovar, kisemlős vagy szarvas méretű zsákmány. Nyáron elsősorban növényeket, terméseket és hagymákat fogyaszt. Táplálék után kutatva előszeretettel ássa ki az üreglakó állatokat, mint például az egereket, mormotákat. Étrendjében kiemelt helyen szerepelnek az ízeltlábúak, így például a molyok lárvái, a mézet pedig közmondásosan kedveli. Ezek a protein- és zsírforrások különösen ősszel, a téli nyugalmi időszak előtt fontosak, amikor tartalékokat halmoz fel a kemény hónapokra. A dögöt sem veti meg.

Egyes alfajai eltérő mértékben vadásznak nagyobb állatokra – a hazánkban előforduló alfaj csak ritkán vadászik, és főként növényeket (terméseket, fűféléket) eszik.

A barna medve alapvetően magányosan járja az erdőket, és naponta akár több tíz kilométeres távolságot is megtesz. Bármelyik napszakban aktív lehet, de az ember által háborgatott élőhelyein inkább éjszaka és a hajnali órákban táplálkozik.

Az általa használt területhez ragaszkodik, amelynek nagysága néhány ezer hektártól akár több száz négyzetkilométerig is terjedhet. A barna medve nem alszik valódi téli álmot, testhőmérséklete csak pár fokot csökken. Téli – novembertől márciusig tartó – nyugalmi időszaka alatt többször is felébredhet.

A medvék párzási időszaka május-június hónapra esik. Hét-nyolc hónap vemhesség után a tél közepén szüli meg fejletlen utódait. Súlyuk mindössze 350–500 gramm. A bocsok négy hónapig szopnak, és két évig maradnak az anyjukkal. Az ivarérettségüket a harmadik életévükben érik el. Egy medve 30–35 évet él, egy nőstény 6–10 almot vet élete során. Utódainak csupán fele éri meg az ivarérett kort.

A barna medve eredendően zavartalan erdőségekhez kötődik, és a táplálékát is itt szerzi meg. Alkalmazkodóképessége révén képes hozzászokni az emberi jelenléthez, ki tudja használni az ember által nyújtott élelemforrásokat is (mezőgazdasági ültetvények, vadetetők, kommunális hulladék).

Természetes ellensége gyakorlatilag nincs. Kerüli az embert, és nem tekinti zsákmányának.

A szabad természetben való – elenyészően kis valószínűséggel bíró – találkozás esetén az állat ugyanannyira meglepődhet, mint az ember. Megfelelő viselkedési szabályokkal azonban a kellemetlen meglepetések megelőzhetőek.

medve01

Szakemberek tanácsai medvés találkozások esetére.

  • Ha erdőben járunk, azt a kijelölt turistautakon tegyük!
  • Kerüljük az átláthatatlan sűrűket, bozótosokat!
  • Ha nem szükséges, ne menjünk napnyugta és napkelte közötti időben az erdőbe!
  • Tegyük egyértelművé a medvék számára, hogy közeledünk: ne járjunk nesztelenül!
  • Társaságban beszélgessünk!
  • Egyedül járva használjunk zajkeltő eszközt: például csengőt vagy rádiót!
  • Ne használjunk fejhallgatót!
  • Ha véletlenül mégis találkozunk a medvével, és az állat nem vett észre minket, akkor lehetőleg feltűnés nélkül, halkan, a medvét szemmel tartva, hátrálva távolodjunk el a helyszínről!
  • Ha a medve két lábra áll, azt a jobb tájékozódás érdekében teszi.
  • Ha a medve észrevesz, ne próbáljuk elzavarni!
  • Ne nézzünk a szemébe!
  • Ne fordítsunk neki hátat!
  • Ne akarjunk elfutni, mert gyorsabb nálunk!
  • Autós találkozás esetén ne hagyjuk el a járművet!
  • Ne etessük!
  • Ne próbáljuk közelről lefényképezni (pl. szelfizni)!
  • Ha a medve közelebb merészkedik, ne provokáljuk, és ne tegyünk hirtelen mozdulatokat!
  • Kutyasétáltatás és kutyával való vadászat esetén tartsuk szem előtt, hogy a medve elől menekülő kutya a gazdához fog visszafutni védelemért, nyomában a támadó medvével.
  • Ne vigyünk magunkkal erős illatú élelmiszereket!
  • Ne vigyünk magunkkal halkonzervet és cukrozott sűrített tejet!
  • Ne hagyjuk magunk után az élelmiszer maradékát, és annak csomagolóanyagát sem!
  • A maradékot lehetőleg szagmentesen csomagoljuk el, úgy vigyük tovább magunkkal!
  • Sátorozáskor az élelmet a sátortól távol eső fára függesszük fel!
  • Az erdei kerékpározás növeli a meglepetésszerű találkozás veszélyét!

A Bükki Nemzeti Park medveészlelés esetén kéri, hogy jelezzük ezt számukra. A megfigyeléseink átadásával hozzájárulunk az egyedek mozgáskörzetének feltérképezéséhez.

A cikk a Bükki Nemzeti Park felhívása alapján lett összeállítva. Ezzel kapcsolatos anyaguk ITT olvasható!