Kérjük támogasd azzal az oldalt, hogy a reklámblokkolókat kikapcsolod. Köszönjük!

Cateye AMPP lámpacsalád
  2020-ban debütált a Cateye AMPP lámpacsaláddal a felhasználó jól járt, hiszen a fényerősség/ár összehasonlításban a régebbi szériától olcsóbb lett.
Mátrai panoráma túra
  A kedvenc körtúrám a Mátrában
Lazer Coyote bukósisak tartós teszt
  Hét hónap tapasztalatai
Menetpróba: Bulls Lacuba Evo 5F
  Agyváltós PEDELEC próbálgatás
Kréta kerékpáros körtúra 2020 nyarán 1.rész
  Aki Krétára jön nyaralni, de nem mozdul ki Irkálóból, az baromi nagy hülyeséget csinál.
prev
next

terkapismeret01

Amit a turista térképekről feltétlen tudnod kell.

Túrázásaink során a a tervezési fázisban, vagy a hegyekben jó, hogy ha megfelelő ismeretünk és gyakorlatunk van hagyományos, papíralapú térképolvasásban. Ha ez így van, akkor a kisebb valószínűséggel tervezünk olyan útvonalat, ami arra késztet, hogy bringát tolva, vagy válladon cipelve kelljen vinned. A jelenlegi jogszabályok szerint ugye erdőben csak a kijelölt kerékpáros utakon lehet közlekedni, így ma a térkép és a tájoló használata felesleges. De mégsem az! Él bennem a remény, hogy egyszer ezt az ismeretet hasznosíthatjuk kerékpárosként is erdeinkben.

matra expedicio 01 11

A terep, a domborzat és a magasság

A holkerékpározzak.hu a túrái két kategóriába tartoznak aszfaltos túrák, illetve terep túrák. Jelezve azt, hogy az előbbi nagyrészt aszfaltozott utakon vezet, még a másik nagyrészt földutakon, sőt hegyekben. Térképészeti szempontból mindkettő valójában terepen vezet, mivel a terep nem más, mint földünk felszíne, a rajta lévő természetes és mesterséges tereptárgyakkal együtt. Domborzatnak a terep felszíni egyenetlenségeit nevezzük. Két legfontosabb alapeleme a sík és a lejtő.

A magasság egy érdekes fogalom, hiszen valamihez viszonyítva tudjuk mérni.

  • Az abszolút magasság mérésénél a tenger középszintjéhez viszonyítjuk az adott felszín tengerszint feletti magasságát.
  • A relatív vagy viszonylagos magasságot a földfelszín adott szintjéhez viszonyítva mérik. Ha pl. a gyöngyösi vasútállomásról feltekerünk a 24-es úton a Kékestetőre, az általunk megtett tényleges magasságkülönbség a kiinduló pont (vasútállomás) tszf. magasságának és Kékestető tszf. magasságának különbsége.

A felszín (terep) ábrázolása: a térkép

A földfelszín arányosan kisebbített, saját jelkulccsal ellátott, síklapon ábrázolt felülnézeti rajza a térkép.

A méretarány

A térképnek van méretaránya, amely jelzi, hogy a valóságnál hányszor kisebb, azaz milyen arányban kicsinyített az ábrázolt felszín. Pl.: az 1:40 000 jelölés azt jelenti, hogy a térképen mért 1 centiméter távolság a valóságban 40 000 centiméter (400 m), vagyis a valóságosnál negyvenezerszer kisebb a térképi ábrázolás.

 terkapismeret02

Ez nagyon fontos, hiszen ez alapján tudunk a térképen távolságot mérni. Így meghatározhatjuk, hogy mi milyen messze van tőlünk. Tudjuk tervezni kerékpár túránk hosszát.

terkepismeret17

Példa:

A térképen lemért távolság 4 cm, a térkép méretaránya 1:40 000.

terkepismeret18

A vonalas aránymérték a térkép méretarányában szerkesztett hosszmérték. A térképen ezt a jelmagyarázatnál találhatod.

 terkapismeret04

Térképen a leggyorsabban ezt használva tudunk távolságot mérni. Ennek segítségével átszámítás nélkül is leolvashatjuk a lemért távolságot. A turistaút egyenes szakaszait a melléjük helyezett papírcsíkon, vonalzón, laptájoló szélén jelöljük, majd a vonalas aránymértékre helyezve leolvassuk a terepi távolságot. A kanyargós, görbe vonallal jelölt turistautak esetében a térképi távolság lemérésére használhatunk gördülő távolságmérőt, illetve cérnaszálat, fűszálat, s a lemért távolságot a vonalas aránymértékre helyezve megkapjuk a terepi távolságot.

Térkép jelek

A domborzatot, növényzetet és a vizeket természetes, míg az emberek által létrehozott építményeket (épületek, kilátótorony, utak...) mesterséges tereptárgyaknak nevezzük és tékép jelek segítségével ábrázoljuk.

Alaprajzzal azokat a tereprészeket és tereptárgyakat jelölhetjük, melyek a térkép méretarányában kifejezhetők (erdők, rétek, kertek, mocsarak, tavak, települések...).

A térképjelek többsége azonban nem tudja méretarányosan feltüntetni a tereptárgyakat (például várakat, egyedülálló házakat, hidakat, tornyokat, templomokat), mivel arányos kisebbítéssel szabad szemmel nem is látnánk. Ezeket a tereptárgyakat meghatározott alakú jelekkel (például oldalnézeti jelekkel, képjelekkel) ábrázoljuk (templomok, vadászház, magányos fa). Magyarázó jeleket használunk, például a barlangok () és a magassági pontok (525) jelölésére.

 terkapismeret05

A domborzatot szintvonalakkal (egyenlő magasságú pontokat összekötő görbe vonalakkal) ábrázoljuk. Az alapszintvonalak közötti magasságkülönbséget külön feltüntetik, a turistatérképeken általában 10-20-25-50 méterenként követik egymást.

A térképen bizonyos tereptárgyakat meghatározott színekkel ábrázolunk. Barnával a domborzatot, zölddel a növényzetet, kékkel a vizeket, pirossal a határokat, közutakat, jelzett turistautakat. A nevek, feliratok, ill. a mesterséges tereptárgyak jelölése fekete színnel történik.

A névrajz a településektől - ha lehet - keleti irányban a térkép alsó és felső keretvonalával párhuzamosan szerepel, hegységeknél a csapásiránynak megfelelően található a névkiírás.

A térképen különböző típusú, nagyságú és színű számokkal találkozunk. A szintvonalakra írt barna magassági számok az abszolút, tengerszint feletti magasságot fejezik ki, a számjegyek alsó része a lejtő irányába mutat. A magassági pontoknál kiírt fekete számok is a tengerszint feletti magasságot mutatják.

terkapismeret06 

A térkép hálózata turistatérképeknél a kilométer hálózatot jelenti. A térkép keretén a hálózati számokat jelölik.

A térkép felhasználásának egyik alapvető feltétele az északi irány feltüntetése. Ma a térképek többségén nincs külön feltüntetett északi irány, a térkép keretvonalai határozzák meg a világtájakat. Az oldalvonalak iránya az É-D irányt, az alsó és felső keretvonal a Ny-K irányt jelenti. A térkép feje, felső széle irányában van tehát az északi irány. Ha a térkép keretvonalai nem páruhzamosak a fővilágtájakkal, tehát nem "északfejesek", akkor a térképen külön fel kell tüntetni az északi irányt.

Minden természetes és mesterséges tereptárgyat a térkép nem tud jelölni, mivel az összes jel nem fér el rajta, ezért mindig a térkép jellege (autóstérkép, vízitúra térkép...) határozza meg, hogy mi kerül rá. Turistatérképen így elsősorban azok a tereptárgyak szerepelnek, amelyekre a gyaloglás közben - például tájékozódás miatt - szükség lehet.

A források és turistautak jelölése nélkülözhetetlen a turistatérképeken. A turistautak mellett (főútvonalak: kék K, piros P; kevésbé fontos útvonalak: sárga S, zöld Z) az útvonalakon elérhető célt, ill. célokat (összekötő út +, lakott helyhez , turistaházhoz vezető út, kilátóponthoz vezető út ▲) is feltétlenül ábrázolni kell.

terkapismeret07 

Településeknél a buszmegállókat, vasúti állomásokat és megállóhelyeket, turistaszállásokat, valamint a település látnivalóit, nevezetességeit (templomok, múzeumok...) jelölik.

A következő részben a tájolóval ismerkedünk meg.