Kérjük támogasd azzal az oldalt, hogy a reklámblokkolókat kikapcsolod. Köszönjük!

Vadászat!
Mikor korlátozzák erdeink látogatását a vadászat miatt?
Keresztül az Északi-középhegységen
   Hungarian (half) Divide élménybeszámoló
Schwalbe Marathon Mondial
  Az igazi mindenes gumi.
Cateye Micro Wireless computer
  Avagy van-e hagyományos kerékpáros computerekre szükség az okostelefonok világában?
Cube Cargo Hybrid
  Egy igazi különlegességet sikerült a tavasszal kipróbálni, amelynek a tapasztalatait megosztom most veletek.
prev
next

terkapismeret01

Amit a turista térképekről feltétlen tudnod kell.

Túrázásaink során a a tervezési fázisban, vagy a hegyekben jó, hogy ha megfelelő ismeretünk és gyakorlatunk van hagyományos, papíralapú térképolvasásban. Ha ez így van, akkor a kisebb valószínűséggel tervezünk olyan útvonalat, ami arra késztet, hogy bringát tolva, vagy válladon cipelve kelljen vinned. A jelenlegi jogszabályok szerint ugye erdőben csak a kijelölt kerékpáros utakon lehet közlekedni, így ma a térkép és a tájoló használata felesleges. De mégsem az! Él bennem a remény, hogy egyszer ezt az ismeretet hasznosíthatjuk kerékpárosként is erdeinkben.

matra expedicio 01 11

A terep, a domborzat és a magasság

A holkerékpározzak.hu a túrái két kategóriába tartoznak aszfaltos túrák, illetve terep túrák. Jelezve azt, hogy az előbbi nagyrészt aszfaltozott utakon vezet, még a másik nagyrészt földutakon, sőt hegyekben. Térképészeti szempontból mindkettő valójában terepen vezet, mivel a terep nem más, mint földünk felszíne, a rajta lévő természetes és mesterséges tereptárgyakkal együtt. Domborzatnak a terep felszíni egyenetlenségeit nevezzük. Két legfontosabb alapeleme a sík és a lejtő.

A magasság egy érdekes fogalom, hiszen valamihez viszonyítva tudjuk mérni.

  • Az abszolút magasság mérésénél a tenger középszintjéhez viszonyítjuk az adott felszín tengerszint feletti magasságát.
  • A relatív vagy viszonylagos magasságot a földfelszín adott szintjéhez viszonyítva mérik. Ha pl. a gyöngyösi vasútállomásról feltekerünk a 24-es úton a Kékestetőre, az általunk megtett tényleges magasságkülönbség a kiinduló pont (vasútállomás) tszf. magasságának és Kékestető tszf. magasságának különbsége.

A felszín (terep) ábrázolása: a térkép

A földfelszín arányosan kisebbített, saját jelkulccsal ellátott, síklapon ábrázolt felülnézeti rajza a térkép.

A méretarány

A térképnek van méretaránya, amely jelzi, hogy a valóságnál hányszor kisebb, azaz milyen arányban kicsinyített az ábrázolt felszín. Pl.: az 1:40 000 jelölés azt jelenti, hogy a térképen mért 1 centiméter távolság a valóságban 40 000 centiméter (400 m), vagyis a valóságosnál negyvenezerszer kisebb a térképi ábrázolás.

 terkapismeret02

Ez nagyon fontos, hiszen ez alapján tudunk a térképen távolságot mérni. Így meghatározhatjuk, hogy mi milyen messze van tőlünk. Tudjuk tervezni kerékpár túránk hosszát.

terkepismeret17

Példa:

A térképen lemért távolság 4 cm, a térkép méretaránya 1:40 000.

terkepismeret18

A vonalas aránymérték a térkép méretarányában szerkesztett hosszmérték. A térképen ezt a jelmagyarázatnál találhatod.

 terkapismeret04

Térképen a leggyorsabban ezt használva tudunk távolságot mérni. Ennek segítségével átszámítás nélkül is leolvashatjuk a lemért távolságot. A turistaút egyenes szakaszait a melléjük helyezett papírcsíkon, vonalzón, laptájoló szélén jelöljük, majd a vonalas aránymértékre helyezve leolvassuk a terepi távolságot. A kanyargós, görbe vonallal jelölt turistautak esetében a térképi távolság lemérésére használhatunk gördülő távolságmérőt, illetve cérnaszálat, fűszálat, s a lemért távolságot a vonalas aránymértékre helyezve megkapjuk a terepi távolságot.

Térkép jelek

A domborzatot, növényzetet és a vizeket természetes, míg az emberek által létrehozott építményeket (épületek, kilátótorony, utak...) mesterséges tereptárgyaknak nevezzük és tékép jelek segítségével ábrázoljuk.

Alaprajzzal azokat a tereprészeket és tereptárgyakat jelölhetjük, melyek a térkép méretarányában kifejezhetők (erdők, rétek, kertek, mocsarak, tavak, települések...).

A térképjelek többsége azonban nem tudja méretarányosan feltüntetni a tereptárgyakat (például várakat, egyedülálló házakat, hidakat, tornyokat, templomokat), mivel arányos kisebbítéssel szabad szemmel nem is látnánk. Ezeket a tereptárgyakat meghatározott alakú jelekkel (például oldalnézeti jelekkel, képjelekkel) ábrázoljuk (templomok, vadászház, magányos fa). Magyarázó jeleket használunk, például a barlangok () és a magassági pontok (525) jelölésére.

 terkapismeret05

A domborzatot szintvonalakkal (egyenlő magasságú pontokat összekötő görbe vonalakkal) ábrázoljuk. Az alapszintvonalak közötti magasságkülönbséget külön feltüntetik, a turistatérképeken általában 10-20-25-50 méterenként követik egymást.

A térképen bizonyos tereptárgyakat meghatározott színekkel ábrázolunk. Barnával a domborzatot, zölddel a növényzetet, kékkel a vizeket, pirossal a határokat, közutakat, jelzett turistautakat. A nevek, feliratok, ill. a mesterséges tereptárgyak jelölése fekete színnel történik.

A névrajz a településektől - ha lehet - keleti irányban a térkép alsó és felső keretvonalával párhuzamosan szerepel, hegységeknél a csapásiránynak megfelelően található a névkiírás.

A térképen különböző típusú, nagyságú és színű számokkal találkozunk. A szintvonalakra írt barna magassági számok az abszolút, tengerszint feletti magasságot fejezik ki, a számjegyek alsó része a lejtő irányába mutat. A magassági pontoknál kiírt fekete számok is a tengerszint feletti magasságot mutatják.

terkapismeret06 

A térkép hálózata turistatérképeknél a kilométer hálózatot jelenti. A térkép keretén a hálózati számokat jelölik.

A térkép felhasználásának egyik alapvető feltétele az északi irány feltüntetése. Ma a térképek többségén nincs külön feltüntetett északi irány, a térkép keretvonalai határozzák meg a világtájakat. Az oldalvonalak iránya az É-D irányt, az alsó és felső keretvonal a Ny-K irányt jelenti. A térkép feje, felső széle irányában van tehát az északi irány. Ha a térkép keretvonalai nem páruhzamosak a fővilágtájakkal, tehát nem "északfejesek", akkor a térképen külön fel kell tüntetni az északi irányt.

Minden természetes és mesterséges tereptárgyat a térkép nem tud jelölni, mivel az összes jel nem fér el rajta, ezért mindig a térkép jellege (autóstérkép, vízitúra térkép...) határozza meg, hogy mi kerül rá. Turistatérképen így elsősorban azok a tereptárgyak szerepelnek, amelyekre a gyaloglás közben - például tájékozódás miatt - szükség lehet.

A források és turistautak jelölése nélkülözhetetlen a turistatérképeken. A turistautak mellett (főútvonalak: kék K, piros P; kevésbé fontos útvonalak: sárga S, zöld Z) az útvonalakon elérhető célt, ill. célokat (összekötő út +, lakott helyhez , turistaházhoz vezető út, kilátóponthoz vezető út ▲) is feltétlenül ábrázolni kell.

terkapismeret07 

Településeknél a buszmegállókat, vasúti állomásokat és megállóhelyeket, turistaszállásokat, valamint a település látnivalóit, nevezetességeit (templomok, múzeumok...) jelölik.

A következő részben a tájolóval ismerkedünk meg.