Kérjük támogasd azzal az oldalt, hogy a reklámblokkolókat kikapcsolod. Köszönjük!

kezdo kerekparos turazok kalauza 03 01 tabortuz

Figyelj! Ebben a részben fontos dolgokat tudsz meg a táborozásról és a tábortűz gyújtás szabályairól.

Vad kempingezésről néhány mondatban

A legtöbb ország elég semleges álláspontra helyezkedik a vadkempingezést illetően. Azaz, ahol nem tiltja tábla, nem köz- vagy magánterület, ott semmilyen szabály nem tiltja a vadkempingezést. A gyakorlatban vannak szigorúbb és megengedőbb országok: Horvátország és Hollandia például kifejezetten ellenséges a vadkempingesekkel szemben, míg a skandináv országokban törvénybe van iktatva a „szabad területfoglalás joga”, miszerint bárki bármilyen szabad, köztulajdonban álló területen sátrazhat.

Magyarország a két véglet között nagyjából félúton helyezkedik el, nálunk a törvény engedélyezi a vadkempingezést, a köz- magán, és természetvédelmi területek kivételével. A gyakorlatban valójában bárhol megszállhatunk, ahol ezt tábla, vagy rendelet nem tiltja. Tehát szinte bárhol felállíthatod a sátradat. Szinte bárhol az nem egyenlő a mindenhol-lal!

Hol nem lehet:

  • 2 m-nél alacsonyabb új erdősítésben
  • csemetekertekben (erdészeti növény szaporító földek)
  • erdőrezervátum
  • ha a területre a belépést az erdészeti hatóság erdővédelmi, a természetvédelmi hatóság természetvédelmi okból, illetve katonai, határrendészeti vagy nemzetbiztonsági szerv megtiltotta.

Milyen a jó táborhely?

  • legyen az úttól távolabb, nem túl szembetűnő helyen,
  • ne okozzon kárt sem a környezetben, sem a terület gazdájának,
  • a talaj legyen sima és száraz,
  • ne legyen mély területen, ahol esetleg egy éjszakai eső elönti a sátrakat,
  • legyen a közelben víz (patak, folyó) a tisztálkodáshoz,
  • ha a reggeli nap a sátrakra süt, könnyebb a felkelés, hamarabb szárad a sátor.

 kezdo kerekparos turazok kalauza 03 02ejszaka sator

De hogyan is működik ez a gyakorlatban?

  • Nem érdemes napnyugta előtt egy óránál korábban helyet keresni, mert így kis eséllyel ránk találnak.
  • Reggel 7, legkésőbb fél 8-kor pedig illik odébb állni.
  • A legjobb kerékpárútról, vagy valami kis forgalmú mellékútról próbálkozni, általában ezekről nyílnak a legjobb helyek. Keressünk valami erdős, vagy legalább bokros területet.
  • Olyat keressünk, mely járható, de nem túlságosan kijárt.
  • Ha végképp nem találunk alkalmas helyet, a helyiektől nyugodtan meg lehet kérdezni, ők mit ajánlanak. Sok esetben a saját területüket fogják felajánlani.
  • Ha a legkisebb gyanú merült fel bennünk, hogy magánterületre tévedtünk, próbáljuk megkeresni a terület tulajdonosát, s kérjünk engedélyt tőle. Amennyiben ez nem lehetséges, a sátrazás akkor is megoldható, de tüzet semmi esetre se rakjunk.
  • Kerüljük a bármilyen módon jelzett illetve bekerített területeket.
  • A tábortűz rakást minden esetben fontoljuk meg, hiszen ezzel felhívhatjuk magunkra a figyelmet.
  • A legtöbb helyen azért utálják a vadkempingeseket, mert az hírlik róluk, hogy szemetelnek. Ezért nagyon ügyeljük, hogy a helyet reggel pontosan ugyanabban az állapotban hagyjuk ott, ahogy előző este rátaláltunk.

A tűzrakásról

A vadkemping egyik vonzereje, hogy este hangulatos tábortüzet rakhatsz. Azonban a tűz veszélyes is fontos az alábbi alapelvek betartása:

  • Tűzgyújtási tilalom idején mindenféle tűzrakás tilos! Ez azt jelenti, hogy kijelölt tűzrakó helyeken sem szabad tüzelni, mert ezekben az időszakokban (általában nyár közepe, vége) már annyira száraz minden, hogy egy szellő által elsodort gyengén izzó pernye is elég ahhoz, hogy lángba boruljon körülöttünk minden, ráadásul ilyenkor oltani is hatványozottan nehezebb, a tűz gyors terjedése miatt.
  • A tüzet lehetőleg kijelölt, kiépített tűzrakó helyen kell meggyújtani. Ha ilyen nem áll a rendelkezésünkre, akkor a tűz tervezett helyét elő kell készíteni:
    • 1. Tisztítsuk meg minden éghetőtől a terepet, a tűzrakás helyéről legalább 1,5 m-es körzetben minden gyúlékony anyagot (falevelet, gallyat) távolítsunk el. A száraz füvet tépjük ki.
    • 2. Rakjuk körbe kövekkel a tűzgyújtó helyet (így megnehezítjük a parázs kiszóródását, illetve a légáramlatok nem közvetlenül a forró hamut, parazsat viszik el),
    • 3. Figyeljünk arra, hogy a tűztől legalább 3 méterre ne legyen könnyen gyúló bokor, szénakazal, stb... (főleg szélirányban),
    • 4. Lehetőleg mindig legyen kéznél gyors oltáshoz víz (ezért célszerű patak mellett tüzet rakni, hogy ne kelljen cipelnünk magunkkal messziről),
    • 5. Soha ne hagyjuk a tüzet felügyelet nélkül egy percre sem! Ez nagyon fontos!
    • 6. Csak akkor hagyjuk ott a tűz helyét, ha már biztosak vagyunk abban, tökéletesen eloltottuk.
    • 7. Vihar, zivatar közeledtével oltsuk el a tüzet! A vihar előtt haladó szélroham pillanatok alatt szét tudja szórni nagy területen a komolyabb méretű parázsszemcséket. A huzat, ráadásul rögtön fel is izzítja azokat, így száraz fűbe, csontszáraz avarra hullva azonnal lángra kap.
    • 8. Ha megtörtént a baj, lehetőleg ne essünk pánikba! Semmiképp se rohanjunk el csapot-papot otthagyva! A kisebb tűzgócokat elolthatjuk eltaposással. Itt jut szerephez az előre elkészített víz. Minden parázsló zsarátnokot oltsunk el, mert a tűz könnyen erőre kaphat!
    • 9. A legvégső eset: (nagyon bízunk benne, hogy a sorok olvasója sohasem kerül ilyen helyzetbe!) amennyiben minden odafigyelésünk ellenére meggyulladt a környezetünk és láthatóan képtelenek leszünk eloltani, akkor mindenképp menteni kell az életünket, illetve azok életét, akik velünk vannak. Nagyon fontos, hogy ha el is rohanunk, sohase szélirányba tegyük azt! A tűz vihar, erős szél idején képes olyan gyorsan terjedni, hogy esélyünk sincs elmenekülni előle! Ez nem vicc. Nagyon fontos tehát, hogy maradjunk együtt és széllel szembe meneküljünk.

Baj esetén hívható számok:

  • Tűzoltók: 105
  • Mentők: 104

 kezdo kerekparos turazok kalauza 03 01 tabortuz

Tűzrakás

Ennyi riogatás után térjünk a tüzelés gyakorlati részéhez.

A tűz gyújtásához mindenképp szükség van éghető anyagra, hőre és levegőre. Száraz időben ezek általában egyszerűen megoldható problémák, ám nedves, esős időben nehezebb kicsit a dolog. Sajnos néha nem kegyes az időjárás ...

Ha nem esik csak egyszerűen sáros, nedves idő van, akkor is meg kell oldanunk néhány dolgot:

Először is ha minden sáros, nagyon nehéz meggyújtani a tüzet. Jó trükk erre egy kisebb alufóliát a földre rakni, óvatosan úgy hajtogatva hogy a szélein ne folyjék be a latyak.

Második probléma a száraz gyújtós beszerzése. A talajon ilyenkor szinte biztosan nem találunk könnyen gyúló gallyakat. Érdemes a fákon körülnézni száraz ágacskák után... Nagyon jó megoldás, ha kicsit előrelátóan valami száraz pamutfélét viszünk magunkkal vízhatlan nylonzacskóba csomagolva. Az elszenesített pamutanyag az egyik legjobb "kezdeti gyújtós", mivel könnyen gyullad és elég ideig ég, hogy belobbantsa a vastagabb ágakat. Amit tilos: gyúlékony anyagokkal locsolgatni a fát és azt meggyújtani... egyrészt a gyúlékony anyagokat nehéz biztonságosan szállítani, főleg egy esetleges többnapos túrán, másrészt a párolgás miatt balesetveszélyes is.

Ha szerencsénk van és a nedvességgel nem kell megküzdenünk, akkor rögtön kezdhetjük is a tűzrakást.

Általában két elterjedtebb módja van a jó és gyors tűzrakásnak:

  1. Két követ vagy fadarabot egymáshoz közel helyezünk el s ezekre először vékony, majd egyre vastagabb fadarabokat fektetünk. Egészen pontosan: a tűz felépítése során az ágakból készült alapzatra tegyünk keresztbe két párhuzamos, két-három ujjnyi vastag, rövid ágat. Ezekre fektessük keresztbe a nagyon vékony gyújtóst (így aláfér a begyújtásnál a gyufa vagy a tapló), úgy, hogy a szélirány felőli részen férhessünk hozzá, a begyújtás során. Végül lazán, szellősen a sátorszerűen vékony és ujjnyi ágakból építsük fel a tüzet: az egésznek lazának, levegősnek kell lennie.
  2. Alulra rakjuk a lazán összetekert száraz papírt, majd erre a vékony gyújtóst. Fölé gúlában az egyre vastagabb fákat, vigyázva, hogy ne fojtsuk el a tüzet, vagyis legyen szellőzése az építményünknek. Ez az egyszerűbb és elterjedtebb - tűzrakási mód. Előnye, hogy szinte gyakorlás nélkül fel lehet építeni a tüzünket, hátránya, hogy azért messze nem olyan jó hatásfokú, mint az előző.

Mindkét módszernél növeli a biztos tűzgyújtás esélyét, ha tényleg nagyon vékony és száraz gyújtóst tudunk szerezni!

A tűz meggyújtása

Legegyszerűbb öngyújtóval vagy gyufával belobbantani a gyújtóst. Ha a gyufa kicsit nedves jó trükk a gyufaszálakat a hajunkba dugdosni (persze ne felejtsük ott...).A nedves gyufaszálak fejbőrünk hőmérsékletétől jól megszáradnak (persze csak akkor, ha nem izzadunk, és a hajunk nem vizes).

Hogyan viselkedjen a kerékpáros turista az erdőben?

  1. Kijelölt turistautat ne hagyj el, még természetvédelmi területen kívül se!
  2. Az erdőben a gyalogosnak mindig elsőbbsége van!
  3. Turisták mellett lassan haladj el! Különösen ügyelj a gyerekekre, mert mozgásuk kiszámíthatatlan, eléd futhatnak!
  4. A gyalogos turista mellett tarts távolságot, ha keskeny az ösvény, állj meg. Idősebbeknél légy még óvatosabb, ne ijeszd meg őket! (Egyszer te is leszel nyugdíjas. Talán…)
  5. Ha szükséges, csöngess, jelezd, hogy közeledsz, mert a bicikli halk jármű, messziről nem lehet meghallani!
  6. Ne farolj! Miközben irányíthatatlanná válik a járműved, fölszántja a talajt.
  7. Ne szemetelj! A hulladékot vidd magaddal, lehetőleg a kijelölt pihenőhelyen egyél.
  8. Ne szedj virágot, óvd a növényeket, ne zavard az állatokat!
  9. Az erdőben fölöslegesen ne használj olajat, ügyelj, hogy a kerékpárláncról lecsöppenve ne kerüljön élővizekbe!
  10. Ne felejtsd, hogy az erdőben vendég vagy, az erdészet és a vadászok korlátozhatják a mozgásodat! Járműveiknek adj elsőbbséget!

Személy szerint kiegészítem még egy pontal, ami igen fontos és csodákra képes, kapcsolatépítés és a kedvező megítélés szempontjából.

  1. +1 Köszönj!

A következő részben autózunk a túra kiindulópontjára