matra expedicio 01 11

Megcsináljuk! Vagy mégse?

Első felvonás

Egy hűvös reggelen megérkeztünk Pásztóra, a vasútállomáshoz. Innen terveztünk elindulni, hogy keresztül szeljük a Mátrát. Utunk első részében a szintén innen induló zöld turista jelet követtük hosszan a hegyre föl.

A kis városban az állomás után nem sokkal egy térhez értünk -mint utólag kiderült a Múzeum térhez- , ahol el is lőttük első fotóinkat. A környék nagyon hangulatos és nyugodt volt így reggel 7 óra magasságában.

matra expedicio 01 01

Indulás a pásztói vasútállomásról

matra expedicio 01 02

 A Múzeum tér

Tovább haladva és kicsit bénázva, meg-meg állva sikerült csak követnünk a tervezet nyomot. Ettől független hamarosan el hagytuk a Pásztóval összenőtt Hasznost, és vele együtt az aszfaltot és a civilizációt. Egyre magasabbra másztunk, ahogy a pedálokat forgattuk, ami nem meglepő, hiszen valahogy fel kell jutni Kékesre. Első megállónk egy kis kitérő, amely Hasznos (Cserteri) várához vezet.

matra expedicio 01 03

A vár és a kilátás

A hasznosi (cserteri) vár Hasznos település felett 383 m magas sziklacsúcson található. A kis alapterületű vár Ágasvárral, Óvárral együtt a Kövecses-patak völgyében haladó mátrai hadiutat őrző három vár egyike volt.

1552-ben harc nélkül török kézre került, Ali, budai pasa Eger felé vonuló seregei foglalták el. Többször cserélt gazdát, de rommá csak a 18. században vált. A fokozatosan pusztuló vár köveit a lakosság építkezéseihez használta fel.

Napjainkra maradványait teljesen beborította a növényzet, csak két magasabb falmaradvány emelkedik a lombok fölé. Ma már csak a palotaépület egyes falrészei és egy négyzetes torony alapjai látszanak.

A vár falai között elfogyasztottuk a reggelinket és a kötelező fotózkodás után tovább indultunk. A következő emelkedő sikeres legyőzése után ismét megálltunk és megcsodáltuk a várnál már látható, de itt teljes pompájában kibontakozó Hasznosi-víztározót.

matra expedicio 01 04

Utunk egy használaton kívüli reptér mellett folytatódott, amely után végre beérünk a rengetegbe. Az első 4-5 km innen nem túl látványos, hiszen bent az erdőben haladtunk, illetve mászunk 3-7 %-os emelkedőkön követve az erdészeti kétnyomos utat, amely az Ágasvári elágazóig vezetett minket. A zöld turista jel ezt az utat hol elhagyta, hol visszatért rá. Volt, ahol csak toltuk a bringákat, de szerencsére nem túl sok helyen. Így érkeztünk meg az elágazóhoz, ahol több turistaút összefut és ahonnan csodás kilátás nyílik (szép időben) Tátrára.

matra expedicio 01 05

Az első panorámánk

matra expedicio 01 06

Felhívás keringőre, akarom mondani szamócázásra

A miután beteltünk a látvánnyal, kicsit foglalkoztunk a hasunkkal is. A fátlan hegyoldal napsütötte aljnővényzetében rengeteg apró ízletes szamóca bújt meg. Csak a finom gyümölcs leszüretelése után pattantunk nyeregbe ismét.

Az út minőségében hatalmas változás állt be. Az eddig követett föld út javított erdészeti úttá vált, és bár továbbra is folyamatosan emelkedett, a meredeksége nem volt túlságosan nagy. Igen kényelmes körülmények között tekerhettünk tovább. Az út nem turista út, de kiépítettsége lévén könnyen követhető. Itt már közel járunk Mátraszentistván, Mátraszentlászló településekhez és ha valaki civilizációra vágyik meg is látogathatja azokat. Mi azonban nem éreztünk erre késztetést (vízzel és étellel jól elvoltunk látva) így tovább folytattuk expedíciónkat. Mi itt gyakorlatilag megkerüli ezeket a falvakat és mivel a település és az út között egy hegycsipke húzódik nem is láttuk azokat. Cserébe csodás panoráma tárult elénk és néha-néha megláttuk a galyatetői tornyot is.

matra expedicio 01 07

Úton

matra expedicio 01 08

Második panorámánk

matra expedicio 01 09

Galyatetői torony

matra expedicio 01 10

Pihenő a Webőczy-forrásnál

matra expedicio 01 11

Mindent a jó fotóért...
A tervezett kép sajnos nem volt jó, de ez megérte az extra sétát.

Ebédelni a Werbőczy-forrásnál álltunk meg, ahol egy asztal és két pad várja a fáradt vándort. Tökéletes hely volt a pihenésre. A forrás csobogása, friss hideg vize valamint a szendvicseink testileg-lelkileg felfrissítettek minket. Volt időnk tanulmányozni a térképen az előttünk álló nehézségeket, kijelölni a következő pihenőt stb. Néhány kilométerrel arrébb utunk „elfogyott”, azaz kiértünk az aszfaltra. Innen a sárga kerékpáros nyomot követve leszáguldottunk Rudolf-tanyára, amelyet a térkép kerékpáros pihenőként jelez.

Hogy miért kerékpáros pihenő? Azt sajnos sosem fogom megfejteni. Egy felújított erdészeti épületből, kiadó faházakból álló épület együttes volt itt olyan kerékpár tárolóval, amelybe sosem tenném bele a bringámat. (Egyrészt nem fér bele, másrészt azonnal lemarja róla a festéket.) Szóval totál fölösleges volt ide betérni. Jó. Hogy a Werbőczy-forrásnál pihentünk és ebédeltünk, mert itt nem igazán lett volna jó.

matra expedicio 01 12

A Rudolftanya kerékpárospihenő nem nyerte el tetszésünket. A csapok természetesen nem működtek...

Az általam hajtott kerékpárról

CUBE Reaction C:62 Race
Ez egy teljesítményorientált merevfarú izzig-vérig versenyzésre tervezett kerékpár volt Amelyet a váz anyaga (karbon), az alkatrészek megválasztása (FOX villa, Shimano XT 2X11 rendszer, Schwalbe gumik), a könnyű súly (11 kg) is bizonyított.

matra expedicio 01 16

De mit is ér egy professzionális versenybringa egy túrán? Hát csomagtartót nem lehet rá szerelni az biztos, de az egynapos túrákon kitűnő társa lehet minden hegyi vándornak. A bringa rendkívül kezes volt, a 29”-es kerekek könnyedén vették az eléjük gördülő akadályokat. A váltás gyors és pontos volt. (Bár az XT-nél inkább az lenne a meglepő, ha nem így lenne.) A fékek bármilyen időjárási körülmények között és bárhol megzabolázzák ezt a gyönyörű kerékpárt. Amit kifejezetten élveztem a túra folyamán az a bringa súlya volt. Ezt nem volt nehéz tolni, illetve a várba fel vinni sem okozott nehézséget.

Szóval versenyzésre termett, de az egynapos hegyi túrákat favorizáló túratársaim is tökéletes társa lehet, ha egy kompromisszumoktól mentes jól működő, kényelmes geometriájú bringára vágyik és hajlandó ennek árát megfizetni.

A tanya bejáratától visszafelé kb 100 m-re jobbra az aszfaltról lekanyarodik egy kétnyomos erdei út. Ezen haladtunk tovább a panorámában gyönyörködve, meg egy rókában, amely kijött az útra vakarózni. Az kellemesen lejtetóztünk, élveztük a gurulást amikor megütötte fülemet egy hang, amelytől a bringás gyomra görcsbe rándul. PSSSSSSSSSSZZZZZZ!!!

Az ebike hátsó kereke elengedte a levegőt. Körbeálltuk, nézegettük. Kívülről nem látszik semmilyen idegen tárgy. Szétszereltük, a külsőt belülről végig tapogatva sem találtunk semmi arra utaló jelet, ami idegenkezűségre utalna. (Értsd nem volt benne tüske!) A belsőt pumpáltuk ezerrel, de nem ment. Semmi levegő nem maradt meg benne. Alaposan átnézve a belsőt egy kb 2 cm-es repedést látunk rajta. Biztos anyaghiba! -gondoltuk és már vettem is elő a pótbelsőt, amivel szépen össze is raktuk a kereket. Majd felfújjuk 2,5 bar-ra.

Én már pakoltam össze, Béla kézben ott volt a kerék, hogy vissza rakja a helyére, amikor az hatalmas durranással és porfelhővel ismét elszáll. Barátom akkorát ugrott hátra, amit egy távolugró is megirigyelne. Én meg, szakadtam a röhögéstől.

A kerék ismét szétszerelésre került. Megállapítottuk, hogy a belső gyönyörűen szétnyílt a szélrózsa minden irányába. A külső oldalán pedig egy 3-4 cm-es hasadást fedeztünk fel.

matra expedicio 01 13

Némi probléma, amely megakasztott minket

Az történhetett, hogy első defektnél egy kisebb repedés volt a külsőn, amely becsípte a belsőt és kilyukasztotta. A vizsgálódásunk során nem vettük észre, mivel bénák voltunk és csak a futó felületre koncentráltunk az oldalfalra nem. Másodjára a belsőben uralkodó nyomás tágított ezen a hasadáson és kitüremkedett belőle. A látványos porfelhőt pedig az okozta, hogy a sérülés a talaj felé volt és a hirtelen elillanó, akarom mondani elrobbanó levegő szépen felkavarta az út porát. Mindenesetre Béla ugrása az agyamba égett örökre.

Mit csináljunk? Hiszen volt egy 3-4 cm-es hasadás a gumink oldalán. Első gondolatunk az volt, hogy az elrobbant belsőt 2 rétegben a hasadás aláhelyezzük így az bent tartja az utolsó pótbelsőnket a helyén. Viszont ezt nem ítéltem túl üzembiztos megoldásnak. És akkor eszembe jutott a bicskám! Illetve annak gyöngyvászon tokja, Az elég nagy felület ad és elég erős ahhoz, hogy a nyomást és a belsőt a helyén tartsa.

Villámgyors szerelés és pumpálás következett. A bicskatok tartott, bár elég randa, azaz látványos volt, hiszen még így is kicsit feszítette a külsőt a nyomás. Óvatosan tovább indultunk. Gyakorlatilag a hang irányába, mivel már közel járunk a 24-es főúthoz, ahol meg sok a motoros…

matra expedicio 01 14

Harmadik panorámánk

matra expedicio 01 15

A távolban a kékesen kéklő Kékes tornya csalogat, se sajnos ma már nem érjük el.

Egyszer-kétszer meg-meg állunk és ellenőrizzük a javításunkat. Szerencsére tartott, mint Egerben a várvédők, de ezzel túránkat tovább folytatni felelőtlenség lett volna. Így telefonos segítséget és autót kérünk az egyik tervezett kiszálló pontra.

Kalandunk itt ma véget ért!

A kulisszák mögött

Egy ismerősünk segítségével 2016 telén kitaláltuk a nyomvonalat (Köszi Lajos!).

2017 az útvonal finomításával telt. (Persze nem egész évben.) Gondosan ügyelve a közelben lévő látnivalókra, esetleges alternatív nyomokra. De idő hiányában a teljesítés kimaradt.

2018-ban felgyorsultak az események. Egyrészt találtunk két szponzort, akit érdekelt a téma. (Így előtérbe kellett helyeznünk a megvalósítást.) Az idei tavasz kicsit későn jött, de mihelyt úgy gondoltuk száraz a hegy, végre bejártuk az útvonalat. Gyorsan kiderült, hogy a tervezett nyom nem 100%-ban tekerhető, így kicsit átdolgozásra került. (Csak az egyik kedvenc helyem maradt ki, de semmi baj.)

matra expedicio 01 17

Végül a megvalósítottuk a cikkeket. Bejártuk az útvonalat és élesben teszteltük a Cube bringákat. Mint látjátok ebbe is beleszólt az élet, mivel a tervezett egy alkalmas bejárásból kettő lett.

További részek: