tavaszboltelbe01

Ördög jól viseli a havat.

Ígéretemhez híven visszatértem. Ismét a Hór-völgy kapujában vagyok és a bringám utolsó beállításait végzem, mielőtt elindulnék. Tervem végig tekerni a völgyön, majd a Bükkszentkereszt felé vezető aszfalt úton eljutni a Dorongoson át az Ilonaházig, majd onnan kétnyomos erdészeti utakon eljutni Cserépfaluba, illetve ide a Suba-lyuk Múzeum és Látogatóközpont parkolójába.

 tavaszboltelbe02

Suba-lyuk Múzeum és Látogatóközpont

Kicsit kellemesebb az idő, mint 15 napja, amikor itt jártam és az út sem ráz annyira, mint a múltkor. Talán javítottak rajta? Ja nem, bringát váltottam. A Hór-völgyi utamat nem is nagyon részletezném, arról olvashattok korábban a keretes részben lévő cikkben.

Gyertyánvölgyi huta kerékpártúra

A hőmérséklet 7 fok felett, gyönyörűen süt a Nap…. Ja, nem! A hőmérséklet az ok, de szakad az eső. Viszont mehetnékem van. Egyszerűen nem bírok magammal. Választásom Cserépfalura, illetve annak határában nyíló Hór-völgyre esik, mivel az esőben is járható.

Tovább!

 tavaszboltelbe03

Oszlai tájház panorámája szép időben is csodás. És mintha a hegyek is közelebb jöttek volna…

 tavaszboltelbe04

A Tebe-réti panoráma is szívet melengető.

Az utam a völgyben gyorsan halad, nem állok meg annyiszor nézelődni, fényképezni. Az első pihenőm a múltkori túrám végpontja a Gyertyánvölgy egykori üveghutája. Gyors energiapótlás után indulok is tovább. Ott ahol a múltkor a hó visszafordított, ugyan nincs már semmi, de két kanyarral feljebb a völgy végénél még a tél az úr. Az úton 10 cm vastag jégpáncél található, csak a keréknyom jégmentes, az út mellett és az árkokban viszont még hó van, amelynek mennyisége egyre csak nő, ahogy mászom fölfelé.

 tavaszboltelbe05

A múltkor jó, hogy visszafordultam (slick gumival…)

 tavaszboltelbe06

Meglepően sok a hó

Hollóstető alatt az út ketté ágazik. (Gyakorlatilag itt van a Hór-völgy vége.) Az egyik út felvisz a tetőre, a másik erdészeti aszfaltútba megy át és Bükkszentkeresztnek tart. Én ezt választottam az első aszfaltos leágazásig, ahol is egy régi őrház található. Hóból itt láttam a legtöbbet, le is fotóztam, mivel a féktárcsáig ért.

 tavaszboltelbe07

Itt még a tél az úr

Immáron tilosban (kerékpáros jelzés nélküli úton) haladok az Ilonaház felé. Előbb azonban két látványosság állít meg. Az egyik a Dorongos nevű kis fennsík, amely hirtelen alföldé varázsolja a hegyet. (600 m-en)

Itt jegyezném meg, hogy mennyire rossz döntést hoztak a turista jelzések gazdái, mikor is a régi bringás jelet lecserélték az újra. A régiben sokkal több volt a szín, effektíve messzebbről jobban beazonosítható. Ami akkor izgalmas, mikor több jel fut egymás mellett és a kerékpáros ugye kerékpározik, azaz a gyalogosnál (kicsit) nagyobb sebességgel halad és kevesebb ideje marad a színeket beazonosítani. A kék és a zöld erdőben pláne szemüvegben elég közel van egymáshoz. Ráadásul valószínű festeni is egyszerűbb volt a régit. De hát mit beszélek én, hiszen én csak használom. Aki meg a praktikusságot feláldozta a dizájn oltárán valószínű sosem fogja használni.

tavaszboltelbe20

A régi szerintem jobb

 tavaszboltelbe08

Dorongosi panoráma

 tavaszboltelbe09

Dorongos víznyelő barlang

 tavaszboltelbe10

Érdekes volt a fennsík minden oldala magasabban volt és a befelé lejtett.

A másik látványosság egy tarvágás eredménye volt, amely mint egy rettentő seb „ékeskedett” a hegyen az Ilonaháznál.

tavaszboltelbe11

Értem én az erdészetet, meg minden, de ez a látvány fáj.

 tavaszboltelbe12

Ilonaház

Ilonaháznál van egy érdekesség az Ilona kút, ahol a víz forrásként buggyan a hegyből, majd alig 100 m csordogálás után egy víznyelő barlangban egyszerűen eltűnik. Volt, nincs!

Utam innen válik nehezebbé mivel az aszfalt utat elhagyva, immáron jelzés nélküli erdészeti utakon haladok tovább. Célom eljutni a Piroskereszttel jelölt útig, amely Cserépfaluba vezet vissza.

A kanyarokat és az utakat számolva egy vadászleshez érek, amelytől 50 m-re van a szóró (az, az a hely ahol a vaddisznókat etetik) hatalmas teljesítmény lehet ám innen az állatokat lelőni. Üzenem a vadászoknak, hogy már folynak a kísérletek az új génmódosított vaddisznókkal, amelyek ha meghallják a lövés hangját a stressztől holtan rogynak össze! Így minden lövés talál, illetve elég lesz vaktölténnyel lövöldözni, hogy kevesebb vadászbaleset legyen. :D

- Hogy is mondta Széchenyi Zsigmond az egyik legnagyobb magyar vadász?

„- A vadászat: vadűzés és erdőzúgás, de több erdőzúgás.”

- Aha, értem…

Mintha Fekete Istvánnal, Kittenberger Kálmánnal, Széchenyi Zsigmonddal az igazi vadászok kihaltak volna.

 tavaszboltelbe13

Hogyan lőjünk álló (Ördögöt) vaddisznót 50 m-ről egy Ikarus ablakkal ellátott vadászlesről?

Meg van átkozva ez a hely, a térképen jelzett kétnyomos út ugyan létezik, de úgy benőtte az erdő, hogy gyalog sem igazán használható. Nincs mit tenni, hátra arc, és vissza az utolsó bekötőútig, és azon le a Hór-völgybe. Ez jó választás volt, mert fantasztikus lejtőzéssel jutalmazott az eddigi emelkedők megmászásáért cserébe.

De nem adom fel! Akkor is a piros kereszten akarok tovább menni. Szerencsére az a völgyből nyílik, csak a tervezett utam hossza nő, plusz 250 m szintet kell megmásznom 4 km alatt.

A piros kereszt kiinduló pontján egy katonasír állít emléket a hazájáért meghalt Verseny Lajos törzsőrmesternek. Vajon 1944 decembere menyire volt szörnyű ezen a vidéken…

 tavaszboltelbe14

Dicsőség a hősnek

 tavaszboltelbe15

Egy szörny vigyázza halott hősünk sírját

Az út elején a hegy bomlik kősivatagra emlékeztető részeket alakítva ki, amely egyben szörnyű és látványos. Emelkedik az út, a szufla meg fogy. Az elém kerülő fakitermelés jó ok megállni fotózni és pihenni.

tavaszboltelbe16

A kősivatag

 tavaszboltelbe17

Mit rejt az üledékes kőzet?

 tavaszboltelbe18

Itt is el tűnt egy nagy adag erdő.

Miután kellően kifotóztam magam, folytatom az abbahagyott mászást. Az út egyre meredekebben emelkedik. Összeszorított fogakkal még nyeregben vagyok. Hajtom amíg a lábam, illetve a tüdőm bírja. Egyszer csak vége, sajnos nem a hegynek, az erőmnek. Nincs más hátra mint a tolás. Hiába na, még szezon eleje van.

Szerencsére nem tart soká, és kicsit enyhébbé vált a meredek, így ismét nyeregben lehetek és így érkezem meg a blevács-réti nyeregbe, ahol kicsit elnyúlva próbálok oxigénhez jutni, miközben élvezem a Nap adta meleget.

Minden emelkedő után ott a következő emelkedő, vagy a lejtő! Rám most az utóbbi vár. Majd 10 km-nyi élvezet. Amiért úgy érzem bőven megdolgoztam. Az utolsó 4 km-en a földutat felváltja az aszfalt, amely bevezet Cserépfaluba, majd onnan a kiinduló pontomra. Csodás szezonkezdő túra volt.

 tavaszboltelbe19

Cserépfalu panoráma. Így is szép, de majd ha itt minden zöld lesz!

 A túra adatai:

Hossza: 44 km

Nehézsége: Közepesnél nehezebb

Terep: Hegyvidék

Szintemelkedés: 1134 m

tavaszboltelbe21