ordog1turaja01

Szívem még a seggemben dobogott és örömmel állapítottam meg, hogy a bringa szépen kisegített a bajból.

Ez a történet ott kezdődött, ahol egy másik véget ért. Történt ugyanis, hogy amikor az utolsó kerékpártúrám nyomait tüntettem el a bringámról, egy fura vonalat fedeztem fel a himbakaron. Egy utolsó rongytörlés sajnos minden kétséget eloszlatott: Nem sár folt az, hanem egy repedés. Így történt, hogy szeretett kerékpárom rokkant nyugdíjba vonult és vettem egy újat. Kicsit nehezen barátkoztam meg vele, mivel iszonyat ormótlan a 29-es kerekével a régi 26-os után. Így, bár dizájnra nagyon tetszik, a látványt bizony szokni kellett.

ordog1turaja02

Indulás a De La Motte kastélytól (Érdemes belülről is megtekinteni, mert szépen fel van újjítva és csodás a berendezése.)

Első utam a Bükk - hegység lábaihoz vezetett. Noszvajon a De La Motte kastélytól indultam, elsőre csak aszfalton Novaj irányába. (A kastély környéke kellemes nyugodt hely az autót kényelmesen le lehet parkolni itt akár hosszabb időre is.) Első megállóm a Galassy kastéllyal (ma Oxigén Hotel) szemben lévő Galassy kripta épülete volt, ahol elvégeztem kerékpárom finom állítását, illetve csináltam jó pár fotót.

ordog1turaja03

Galassy kripta előtérben a még szokatlan új masinával

ordog1turaja04

Az új gép elölről

ordog1turaja05

Ilyen tiszta már sosem lesz

Rövid pihenőm után legurultam Szomolyára, majd a piros jelzésre rátérve végre terepre leltem. Rögtön egy egynyomos emelkedőn kezdtem. A gép nagyon jól viselkedett, könnyen vette az akadályokat. Kezdtem jól érezni magam a nyergében. A mászás után természetesen lejtő jött. Egy ritkán használt utacskán száguldottam lefelé. A keskeny út és a sűrű oldalról benőtt ágak vadregényes hangulatából egyszer csak nagy sebességgel kirobbanva egy tisztáson találtam magamat, ahol az út hirtelen balra kanyarodott. Én meg mentem tovább előre és egy nagy letörést abszolválva érkeztem meg a bogácsi kilátóhoz, az ott tartózkodó turisták elismerő hümmögése közepette.

ordog1turaja06

A kilátás csodálatos volt

ordog1turaja07

Csodás idő és csodás őszi színek jellemezték az utamat

Szívem még a seggemben dobogott és örömmel állapítottam meg, hogy a bringa szépen kisegített a bajból. (Illetve azt is, hogy nem olyan fordulékony, mint a régi 26-os. Vagy csak simán gyorsabban mentem?) A még kilátónál kipihentem az út eddigi fáradalmait csináltam néhány képet az őszi tájról, meg persze a bringáról. Illetve megszöletett a neve: Ördög.

Tovább indulva begurultam Bogács központjába, majd a fürdő mellett elhaladva ismét emelkedni kezdett az út, én meg persze izzadni. Ezúttal nem erdőben, hanem a szőlők között haladtam Bükkzsérc felé, amit nem is bántam, mivel a csodás őszi táj varázslatos színekkel és látnivalókkal ajándékozott meg.

ordog1turaja08

Egy régi esőbeálló a szöllő hegyen

ordog1turaja09

Szöllők között színes a világ

ordog1turaja10

Bükkzsérc mellett a réten

ordog1turaja11

A csodálatos Bükkalja

ordog1turaja12

Itt már a noszvaji kilátónál vagyok

ordog1turaja13

Kilátás Bükkzsércre

ordog1turaja14

Ez már a másik (ha jól tudom Milleneumi) kilátó, háttérben nagy Magyarországgal.

Szomolya felől érkezve ezt látjátok az országútról.

Zsérc központjába nem hajtottam be, hanem a szélén fordultam Noszvaj felé és a következő emelkedőt legyűrve érkeztem meg a Noszvaj fölötti hegyen épített kilátóhoz. Innen már számomra ismert úton jutottam el a település központjába, majd a kiinduló pontra.