Fehérvárcsurgó 2A Magyar Kerékpárosklub bemutat a Norvég Civil Támogatási Alap és az Ökotárs Alapítvány segítségével egy kerékpártúrát Székesfehérvárról a Gaja-völgybe.

Az érdeklődőknek egy nagyon aktraktív, változatos tájképű kerékpáros túraútvonalat szeretnénk ajánlani! A túra során meglátogathatunk kastélyokat, pihenhetünk tóparton, barangolhatunk erdőben és gyönyörködhetünk a felbukkanó dombokban. Az útvonal hol sík, hol dombos, kezdő és gyakorlott túrázóinknak is ajánljuk.

A túraútvonal
Székesfehérvár - Iszkaszentgyörgy - Kincsesbánya - Fehérvárcsurgó - Bodajk és vissza


Az útvonal Iszkaszentgyörgyig kerékpárúton, onnan kisforgalmú, aszfaltozott műúton vezet.
A túra távolsága oda-vissza 55 km.

2016-03-13 0034 7D 0

Túraútvonal jelzése, ezt kövesd!

Látnivaló
Iszkaszentgyörgy - Amadé-Bajzáth-Pappenheim kastély
A kastély kalandos története egészen az 1700-as évek elejéig nyúlik vissza. A kastély építtetését Amadé Antal kezdte el 18. század hajnalán, s a század második felében Amadé Tádé folytatta a bővítést. A 19. század elején Bajzáth József tulajdonába került, aki tovább építkezett. A század végén már a Pappenheim grófok birtokolták az épületet, egészen a II. világháború végéig.

Iszkaszentgyörgy legfontosabb

A festői környezetben fekvő kastély több szempontból is különleges. 1944-ben itt működött a finn nagykövetség. 1994-ben itt forgatták a Megint tanú című film "libacombos" jelenetét. A kastély neobarokk stílusú épületrésze egy általános iskolának ad otthont. A birtok területén található egy gyönyörű angolkert is, továbbá a tanösvény egyik állomásán megtekinthető az a piramis, melyet Pappenheim Szigfrid emelt. De nem csak ez teszi különlegessé az épületet. A kastély már évek óta a finn származású mecénás és galériatulajdonos, Ari Santeri Kupsus otthonaként szolgál. Ez az egyedüli kastély az országban, mely korához hű bútorokkal van berendezve, és lakható. A kastély egész nyáron várja a látogatókat, és bárki megpihenhet a birtok területén található pihenőhelyeken.

Gaja-völgy – A Bakony gyöngyszeme
A Bakonyban elterülő Gaja-völgy Fejér megye egyik legkedveltebb természeti kincse. A völgyet végigkíséri a közel 100 km hosszú Gaja-patak, mely vizével táplálja a Fehérvárcsurgón található víztározót. Akik úgy szeretnék elérni a Gaja-völgy bejáratát, hogy közben gyönyörködnének a kilátásban is, azok feltekerhetnek egészen Gúttamásiig, s onnan ereszkedhetnek le a völgybe, miközben szép kilátás nyílik a víztározóra.

Gaja legfontosabb

A Gaja-völgy számos kikapcsolódási lehetőséget biztosít a kerékpárosoknak is. Ha valaki megéhezik, akkor bográcsozhat, vagy akár grillezhet is a völgy területén. Azonban ha csak pihenni szeretne egyet, akkor azt a pihenőhelyek egyike alatt megteheti. Lehetőség van továbbá a kerékpárok letámasztására is.

Fehérvárcsurgó – Károlyi-kastély
A birtokon eredetileg egy L alakú, barokk kúria állt egészen addig, míg gróf Károlyi György zálogba nem vette azt, és egy angol-klasszicista stílusú kastélyt álmodott meg a helyére Heinrich Hugó közreműködésével. Károlyi gróf Széchenyi István közeli barátja volt, és sok európai körúton is jártak együtt. Talán ezek az utazások ihlették meg a gróf fantáziáját, mikor megterveztette a kastélyt.

Fehérvárcsurgó legfontosabb 0

1844-ben megkezdődtek a munkálatok, melynek keretében a kúriát lebontották s helyén megkezdték a kastély építését. Az 19. század közepére be is fejeződött az építkezés, és elkészült az U-alakú, egyemeletes kastély. A Károlyi család egészen 1944-ig élt itt. A kastély egyik ékköve az ún. csipketerasz, melynek megtekintéséhez meg kell kerülni az épületet.

Fehérvárcsurgó 2

A kastély közel 40 hektáros parkjában találkozhatunk többek között egy hangulatos tóval, továbbá több, mint 150 éves fenyőkkel, hársakkal, gesztenyékkel és tölgyfákkal is. Nemrégiben fejeződött be a kastélypark felújítása, így a kirándulók a teljesen helyreállított parkban sétálhatnak. A kastély egész évben nyitva áll a látogatók előtt.

Bodajk – Segítő Szűz Mária Plébánia
Bodajkot a „legrégibb magyar búcsújáró" helyként emlegetik. Szent István király, uralkodásának idején kápolnát építtetett itt a Szűzanya tiszteletére. Nem csak Szent István és Szent Imre herceg, hanem Szent Gellért és Szent László is többször elzarándokolt ide. Tovább ugorva az időben, II. Géza uralkodása alatt keresztes lovagoké volt a helység, akik egészen a török uralomig vigyázták a kegyhelyet. Sajnos a török időkben nagy károk keletkeztek itt, és kiűzésüket követően Bodajkot és a kegykápolnát is újjá kellett építeni. A 17. század végén el is kezdődtek a munkálatok. A következő században a kápolna mellé felépült egy barokk kegytemplom is, és 1749-től kezdve Bodajkon már egy önálló plébánia kezdte meg működését. A plébániától csodás kilátás nyílik a kálváriadombra, illetve a másik irányba tekintve a Csókakői várát is láthatjuk.

Bodajk nem olyan fontos 0

 

Forrás: Magyar Kerékpárosklub

Fotók: Magyar Kerékpárosklub