Alpok2014 00Az autós szakasznál fontos volt, hogy ha nem muszáj, akkor a „piszkos, extraporfitra éves" kapitalistáknak minél kevesebb lehetőséget engedjünk pénzünk elvételére. Cobranco ezt a „sportágat" az évek során tökélyre fejlesztette.

Aki olvasta a 2013-as Alpok túra leírást, az értesült róla, hogy akkor egy hirtelen váltással nem az előre eltervezett túrát tekertük végig. Cobranco egy régebbi terve szerint haladtunk, mert egészségügyi problémák miatt, az eredeti tervet nem mertük vállalni. Utóbb kiderült, hogy ez a túra sem volt nagyon egyszerű, a térd is jól viselkedett, így minden pompásan alakult.

A 2014-es évben nem jelentkezett veszélyes mértékben Cobranco térd fájdalma, így kézenfekvő volt, hogy megcsináljuk – az előző évre - tervezett túrát. Már csak az időpont kiválasztása okozott gondot, az időjárás vészes megváltozása és egyéb tényezők miatt. Előzetesen júliust céloztuk meg, de hiába figyeltük az Alpok időjárását, nem adódott semmi lehetőség, mert vagy 2-3 naponként jöttek a nedves légtömegek, vagy ott maradt egy labilis, mozdulni nem akaró fülledt időjárási jelenség, melyből minden nap esett.

A család, munkahely, időjárás Bermuda-háromszögében néha elsüllyed a kerékpár-túra hajója (na ilyen képzavart is nehéz volt összehozni), de azért rendíthetetlenül hittünk abban, hogy csak jönni kell egy kis jó időnek is, persze jó időben.

A részleteket mellőzve, augusztusra tolódott megint az időablak, amibe a túrát terveztük. Sajnos ez az ablak nem volt széles, mindössze 13 napos, ebbe kellett beleférni a 10-11 napnak úgy, hogy az idő is jó legyen. A végén majd kiderül, sikerült-e.

Várakozással teli izgalommal vártam az utat, hiszen nem csak nagy, - kerékpáros berkekben híresnek nyilvántartott - hágók, hanem nevezetes tengerparti városok megtekintése is a tervek között szerepelt.

 Alpok2014 000

Ja, az előkészületekről annyit, hogy minden eddiginél több lomot vittem magammal, többek között, vagy 1,5 kg Lithium akkut, mivel (hál' istennek) egyre hosszabb filmeket készít Cobranco, viszont ez megnövekedett energia igényt is támaszt, amit magunkkal vitt akkumulátorokból kell fedezni, lévén kihagyjuk az épített campingeket. Még télen rendeltünk a kamerához 5db utángyártott (kínai) akkumulátort az ebay-ről, annyiért amennyiért itthon csak egy fél gyári akkut adtak volna. Méréseim alapján 5-10%kal kisebb a kapacitásuk, mint a Panasonic felirattal ellátott testvéreié, de az áruk az verhetetlen. Persze az élettartamukat még nem ismerjük, de ezzel együtt jó vételnek gondoltuk őket.

A téli – kerékpáros szemmel számomra semmittevéses – időszakban készítettem egy napelemes energia tárolót, mely napsütés esetén a benne lévő akkumulátort tölti, amiből éjszaka a GPS töltését terveztem megoldani remélve, hogy nem csak egy plusz doboz lesz, ami helyet foglalt, és plusz súlyt nyom, hanem észrevehetően besegít az energia gazdálkodásba. Az ebay-en nézegettem ilyen funkciójú eszközöket, de olyan paramétereket adtak meg rájuk a „kici vágottcemű sárga népek", melyek számomra teljességgel hihetetlenek voltak (és hiteltelenné tették az egészet), így nem vettem, hanem inkább készítettem egyet. (a leírás végére talán kiderül milyen tapasztalokat szereztünk)


A túra rövid összefoglalója:

Jut eszembe, a túra terve nagy vonalakban a következő volt : autóval Torinóig (350m), pontosabban Caselette-ig (339m) (1.450km, már ez sem egyszerű), onnan nyugati irányban átkelni Franciaországba, Bardonecchia (1.339m), Col de l'Echelle (1.762m), Briancon (1.220m), Col de Isoard (2.360m), Lac de Serre-Poncon,Barcelonette, Jausiers (1.220m), Col de la Bonette (2.802m), Saint-Etienne-de-Tinée, Saint-Sauveur-sur-Tinée, Rubion, Col de la Couillole (1.678m), Puget-Théniers (420m), Col de Saint Raphael (875m), Sigal (570m), Aiglun (595m), Roquesteron (380m), Nizza (7m), Monaco, végig a tengerparton észak-keleti irányban Finale-Ligure (10m) településig, Colle di Mellogno (1.028m), (innen a Pó síkságon vissza Torinóba) Millessimo (433m), Dogliani (298m), Bra (249m), Carmagnola (241m), Orbassano (272m), Caselette (339m).

A túra több jól elkülöníthető részből áll, az elején vannak a nagyobb hegyek a közepén a tengerparti szakasz, majd innen vissza az autóhoz, keresztül a – nem túl érdekes – Pó síkságon.

0. nap 2014.08.10. vasárnap

Azt terveztük, hogy reggel 7 körül indulunk, hogy „kényelmesen„ tudjunk másnap. reggelre a Torinó egyik külvárosának tekinthető Caselette campingjébe érni és lehetőleg korán indulni onnan.

Persze a csomagok el-, a bringák felhelyezése, és egyéb járulékos teendők (pl. videók,fotók készítése) elraboltak némi időt, de azért ¾ 9-kor útnak indultunk.

Az autós szakasznál fontos volt, hogy ha nem muszáj, akkor a „piszkos, extraporfitra éves" kapitalistáknak minél kevesebb lehetőséget engedjünk pénzünk elvételére. Cobranco ezt a „sportágat" az évek során tökélyre fejlesztette. Ennek több módja is van, pl. autópályán nem tankolunk, ehelyett Levél nevű községben lévő kúton itattuk meg a szomjas lovakat, kb. 10%-kal olcsóbban, mintha ezt az utolsó MOL kúton tettük volna.

A másik olcsósítási eljárás pedig az, mivel Olaszországban piszok drága a benzin (1,8 EURO ~ 560-580Ft/l) és az autópálya díj is, emiatt itt a lehető legkevesebb távot terveztük megtenni. Ausztriában Innsbruck után, Landeck felé vettük az irányt és Svájcon (Engadine völgy) át (azért erre, mert itt nem kell svájci éves matricát venni), ahonnan a Maloya hágón át jutottunk le az olasz határhoz, majd a Cómói-tó mellett elhaladva Milánó környéki borzasztó autópálya dzsumbujhoz, amit építés miatti terelés is súlyosbított, meg az a jelenség, hogy az ember ilyenkor már eléggé megbambul a fáradtságtól (hiába na, az autóban ülve-alvás nem túl pihentető).

Egy kis könnyebbséget jelentett, hogy lévén hajnal 3 óra, a forgalom nagyságára nem lehetett panasz.

Írta: Istvánpisti

Videó: Cobranco