Bakony0.12014-ben bejárt útjaim egy részét szeretném veletek megosztani 16 kerékpártúra segítségével. 

Túráimnak pontos célja volt, egy könyvsorozat következő része lett volna. Sajnos a 2015-re várt megjelenése elmaradt. A könyvsorozat végét a rohamosan terjedő okostelefonoknak köszönhetjük. Hogy a sok munka, energia ne vesszen kárba, még jó pár órát szántam az átírására, hogy ne a kiadó által kért stílusban kerüljön elétek.


Először ismerkedjünk meg magával a Bakonnyal és környékével.


A Bakony a Dunántúli-középhegység legnagyobb tagja. Két részre oszthatjuk. Északi-Bakonyra és Déli-Bakonyra. A két részt egy nyugat–keleti törésvonal osztja ketté. Ezen a törésvonalon vezet a 8-as számú főút Devecser és Várpalota között.


Az Északi-Bakony legmagasabb pontjai:

  • Kőris-hegy 709 méter.
  • Kék-hegy 661 méter.
  • Som-hegy 649 méter.
  • Középső-Hajag 646 méter.
  • Papod 644 méter.
  • Öreg Futóné 574 méter.


Az Északi-Bakonyhoz tartozik még a Keleti-Bakony, a Bakonyalja, a Magas-Bakony Kisalföld felőli lejtője, és ide tartozik még a Sokorói-dombság is.

A Déli-Bakonyt Nyugatról a Marcal-medence, délről a Tapolcai-medence és a Vázsonyi-árok, keletről a Veszprémi-fennsík, északról pedig a Devecseri-árok határolja. Legmagasabb pontja a Kab-hegy. (599méter)

Tágabb értelemben véve a Keszthelyi-hegység és a Balaton-felvidék is a Bakonyhoz tartozik. A Balaton-felvidék lejtősen ereszkedik a Balatonra, az ÉNy-i széltől védett táj mediterrán hangulatot idéz régi falvaival, szőlőültetvényeivel. A Bakony karsztos röghegység de a déli oldalain vulkáni eredetű bazalt is felbukkan. Vulkáni tevékenység emlékei még a Balaton-felvidéken található szénsavas források is.

A Keszthelyi-hegységet egyik oldalról a Balaton, másik oldalról a Gyöngyös-patak, a Várvölgyi-medence és a Tapolcai-medence veszi körül. A hegységet a vulkánosság hozta létre. Dolomitból, kihűlt lávából és a Pannónia tenger üledékéből áll.

A Bakonyt összetettsége és nagysága miatt több hosszú túrával tudjuk csak megismerni. Túrakerékpárokkal is nyugodtan bejárható erdei utakra többször betévedünk. A tervezett túrakönyv, talán mondhatom így, kissé rendhagyó. Ez lett volna az első magyarországi rekus túrakönyv. Az összes útvonalat fekvőkerékpárral jártam be. Talán ennek is köszönhető, hogy a napi etapok kissé hosszabbak, mint amennyit más túrakönyvek mutatnak be.

Pár adat:

  • Ha van türelmetek hozzá, 16 útvonalat tudtok elolvasni, megismerni, majd a kezdődő jó idő beköszöntével bekerekezni.
  • 9 túra 100 kilométer feletti, ebből 1 túránk 150 kilométernél is hosszabb.
  • A 16 túrán 1730 kilométert teszünk meg.
  • Körülbelül 14300 méter szintet küzdünk le.


(Hogy mekkora feladat egy-egy ilyen jellegű könyv életre keltése, legyen rá egy példa. Volt olyan bejárásom, ahol a napi megtett táv 229 kilométer volt, de ebből csak 95 kilométer került megírásra. És ez csak a bejárás.)


Mivel a holkerekparozzak.hu honlapon őszintén megnyilvánulhatok, ezért előfordulhat, hogy erős szavakkal fogok illetni dolgokat. (olaf: Hacsak a cenzor ki nem retusálja :D )


Induljunk ismét útnak, KALANDRA FEL!

(olaf: A cikkek írója Gazsi Szabolcs, aki a Csr kiadó Fitten& Egészségesen sorozatban a Kerékpártúrák Vértes és a Gerecse környékén, és a Kerékpártúrák a Balatonnál címú könyvek szerzője. Na Szabi most jól elárultalak!)

kerekparosvilagzold