1997 Nfatra mellettKerékpártúra-útvonalak, kedvcsináló szlovákiai, felvidéki barangoláshoz. 

Az utak irányát és az igazán vonzó látnivalókat is figyelembe véve a Tátra, vagy a lengyelországi Krakkó irányába jó választás lehet a csodás Selmeci hegység, majd a Nagy- és Kis Fátra felé Északnak tekerni.

Parassapuszta / Sahy – Hontianské Nemce – Banska Stiavnica (Selmecbánya) (60 km) (kitérő körtúra a varázslatos Selmeci hegységbe) – Kremnica – Blatnica (Kitérő Gáder völgy) – Martin (opcionális kitérő a Martinské Hole hegyre) – Sztrecsnó – Terchová (+ Vrátna völgy) – Dolny Kubin – Árva vára – lengyel határ

Esztergom felől néhány órás csaknem sík úton is eljuthatunk a Selmeci hegységbe, azonban talán érdemesebb a Börzsöny oldalában Északnak hajtani.

A határállomástól, Parassapusztától két óra alatt a hegység lábához érünk. A főúton sem forgalmas, azonban választhatjuk a Plástovcén át vezető mellékutat is, amely végén egy kis, 9-11%-os meredek emelkedő tetejéről szép kilátás nyílik a hegységre, illetve Észak felé.

Útközben Palást (Plástovce) előtt egy virágos emlékmű áll, a magyar felirat szerint a palásti magyar dolgozók és a Vöröskereszt állíttatta az 1552-es törökkel vívott csata magyar, német és olasz halottjainak emlékére.

Ottjártamkor a falucska temetőjébe bekukkantva szinte csak magyar nevű sírfeliratokat, neveket találtam.

 20000812 selmec kalvaria2

Hontianské Nemce felől is két logikus opció merül fel Selmecbánya irányába; én kipróbáltam mindkettőt. A könnyebb, de unalmasabb az egyeses út Antolon (kastély a látnivaló!) át vezet, míg a néhol 12%-os, vagy meredekebb és Korponától (Krupina) kis forgalmú úton vezet Antolba. A tetőről induló pár km-s lejtő végig 10-12%-os; így visszafelé is igazán combos emelkedő.

 Parassapuszta-Selmecbánya

Parassapusztától Selmecbányáig

Selmecbánya régi bányászváros, mára rendbe hozott belvárossal. Ami engem igazán megfogott, az a tájilag is szép hegység az elszórt, csillogó tavaival, melyek többségében fürdeni is lehet.

A hegység legmagasabb pontja a Szitnya, Sitnó 1009 méter magas, kerékpárral igazán komoly kihívás a meghódítása, hiszen éppen emelkedője gyakran 10-14%-os meredek, ráadásul épp a legvége 20-22%-os meredek. Az emelkedő nem sokkal Antol-tól Délre ágazik le Kelet felé. Tetejéről szép kilátás nyílik főleg Dél és DNY felé, a Börzsöny igazán szépen látszik.

Selmecbányától tipikus és javasolt, igazán szép körtúrát jelent a Selmecbánya (Banska Stiavnica: 550-650 m) – Stiavnické Bane – erdészeti út ÉNY felé – Kopanice - Banska Hodrusa (360 m)– Cervená Studná hágó (790m) – Banska Stavnica útvonal.

A táv 31 km, szintemelkedés: 800-840 méter.

 20000812 selmec kalvaria1

Az út több tavat is érint, békés, néhol panorámás erdei útszakaszt is nyújt, majd hosszú emelkedővel ér fel a Cervena Studná hágón át a Selmecbánya feletti kálváriával szemközti panorámahelyre. A Selmeci hegységben a Szitnyán és e körtúrán kívül talán még a Bacsófalvi tavat lehet érdemes felkeresni. AZ alábbi linken szép képek mutatják a Selmeci hegység egy-egy szép helyét. 

 Selmecbányaikör

Selmecbánya környékén

Mivel Selmecbányára a hegység több széléről, több irányból vezet fel út, így Északnak tartva is több választás adódik.

A pénzverdéjéről híres Körmöcbánya (Kremica) felé tartva az út igazán csak az utolsó 1 km-n kezd emelkedni, azonban a várost követően egészen kb. 780 m magasságig tart a kaptató; onnan kezdődik a túróci medencébe vezető lejtő.

 1997 NFatra Gader Vgy

Északnak haladva Kelet felé a Nagy Fátra, Nyugat felől a Kis Fátra követi utunkat. A Nagy Fátrában érdemes felkeresni Blatnicát és onnan – részben aszfaltos, ill. köves földúton a látványos, sziklás Gáder völgyet, melyről igazán szép képeket mutat a következő link is. 

Túrócszentmártonból (Martin) a Kis Fátra déli vonulatának, hegycsoportjának panorámás, aszfaltúton megközelíthető, panorámás hegye a Martinské Hole (1456 m). Aki kihívást keres és vállalja a 15 km-n 7,2%-os meredek kaptatót, végén 3 km-es 11%-os résszel, annak szívesen ajánlom az emelkedőt. Diagram!

 1997 N fatra Blatnica1

A Kis Fátra északi vonulatában még 1997-ben tekertem, ám a híres Vrátna völgy a csodás szlovák emlékek közt maradt meg. Hosszan lankásan emelkedve vezet a hegyek közé, patak mentén, megkapó sziklaképződmények közt, nem csoda, hogy Szlovákia kiemelt természeti látnivalói közt említik. A Kis Fátrát, szépsége miatt érdemes Terchova felé Nyugat felől megkerülni; Dolny Kubin felé csak kevés emelkedő akar errefelé. Alsókubintól (Dolny Kubin) a lengyel határ felé a forgalom függvényében tekerhetünk tovább a főúton, vagy attól Nyugatra is elkerekezhetünk az Árvai tó (fürdőtó) érintésével Lengyelországba. Útközben szép látnivaló a sziklákra vakmerően épített, nagyon látványos Árva vára, amely szintén rendelkezik magyar történelmi emlékekkel.

 Selmecbánya-Árvavára

Selmecbányától Árvaváráig

Parassapuszta vagy Balassagyarmat – Jávoros hegység (Javorie) - Zólyom – Besztercebánya – Donovaly – Rózsahegy (Ruzomberok) – Liptói-tó – Zuberec – lengyel határ

Parassapusztától a Tátra felé indulva talán sosem kezdtem túrám a Jávoros hegység megmászásával, ez inkább hazaúton fordult elő. Az ember odafelé inkább talán sietne a magas hegyek felé, ugyanakkor akár egynapos túra keretében is klassz választás lehet a háborítatlan Jávoros hegység (bár a selmecit a tavak és fenyők miatt jobban szeretem). Emlékeim közt annyi maradt meg róla, hogy északi útjaiból (Slatinské Lazy felől) mindkettő igazán szép panorámás emelkedő: az 1456m magas Polaná és környező hegyeiben lehet gyönyörködni. Lehet, hogy az emlékek felidézése és régi látogatásom miatt újra fel kéne keresni?

A széles padka miatt biztonságos főúton a leggyorsabb Zólyomba eljutni, bár ez kétségtelenül unalmasabb, mint a Jávoros hegységen át. Zólyomtól egy órán belül az ember a szépen felújított, vonzó városközponttal bíró Besztercebányára ér. Innen már magasabb hegyek kezdődnek. Turócteplicát és Besztercebányát igazán szép, időnként jócskán tekergő, élvezetes hegyi út köti össze; kifejezetten emlékszem, hogy hosszú lankás mivolta miatt túratársam azt mondta: „Ilyen úton bizony az égig is felmennék!"  (mi mondjuk Nyugat felől hajtottunk keletnek). A táj vadregényes, kissé emlékeztetett engem az osztrák Semmering környékére, bár itt sajnos a vasútvonalat nem lehetett látni, ugyanakkor előfordult, hogy annyira tekergett, „szlalomozott" a hegyoldalban az út, hogy egyik kanyarból két másikat lehetett előrefelé látni.

 1997 Turoctepl-BBanya hago

Besztercebányától Észak felé a forgalmasabb emelkedőn Donovaly síközponton át is hajthatunk Lengyelország felé; itt a nemzetközi forgalom miatt emlékem szerint nem meredekebb az út 8%-nál. A hágóról feltétlen javaslom jobbra a hegyoldalba feltekerni, mert kb. 100 m-rel magasabbról szép kilátás nyílik a hágóra.

Meg kell még említeni a Donovalytól ÉK-re található mellékvölgyet, Liptovská Luzna felé. Mindkétszer Észak felől hajtottam át az ott található 1100 m-es nyergen; békés, háborítatlan, csobogó patak kísérte völgy Észak felől, végén kifejezetten meredek kilométerekkel; lejtőjén Liptovská Luzna felé pedig sebességi rekordot értem el (akkor még 76 km/ó volt). A sebesség sejteti, hogy bizony a hágóra való feljutás Liptovsá Luzna felől sem ehet könnyű, azonban az autóforgalmat erre biztosan meg lehet úszni.

Rózsahegytől (Ruzomberok) a korábban leírt útvonalon is eljuthatunk Lengyelországba (ahonnan Krakkó, vagy a lengyel Tátra lehet közeli és vonzó célpont), azonban a Liptói tó felkeresésével ott klasszat fürödhetünk a hegyek által körülölelt tóban, illetve Liptovská Sielnicától meredek, ám panorámás emelkedőn juthatunk át Zuberecbe, a híres skanzen falujába, egyúttal a nyugati Tátrába (Zapadné Tatry). Az interneten talált adatok szerint a hágót Holica sedlónak hívják és talán 1065m magasan található. A következő fotó még csak nem is a tó felé nyíló panorámát mutatja, de a szépséget jól átadja. (mi 1998-ban sajnos esőben jártunk ott, így keveset láttunk a gyönyörűségből)

http://www.panoramio.com/photo/30779673

 Parassapuszta-Zuberec

Zuberecből feltétlen felkeresésre ajánlom a hegyvidéki skanzent.

 zubereci skanzen

Ha Krakkó helyett a lengyel Tátra felé vezet tovább utunk, javaslom a Suchá Hora – Chocholow határátkelőt, amelyen a csodás, falusias, népies építészet jellemezte Chocholowba érkezünk. Nyugat felől elég innen érkezni a lengyel Tátrába.

Krakkó felkeresése

Lysa Polana - Nowy Targ - Rabka - Myslenice - Krakkó = kb. 120 km + kb. 1000m szint

A szlovák-lengyel határtól még kerékpárral sincs messze Lengyelország talán legtöbb látnivalóval (Wawel, Mária-templom, Posztócsarnok, stb.) rendelkező városa, Krakkó. A városba Javorina / Lysa Polana felől a fő csapásirány Tatranska Bukowinán át vezet Novy Targ felé.

A határ utáni emelkedő teteje és Tatranska Bukowina közti út a Lengyel-Tátra egyik legszebbje; sok kilátással havas csúcsokra. Bukowinán klassz "hegyi" kézműves portékákat lehet kapni.

A falut elhagyva az út lankásan lejt egészen Nowy Targig. A várostól keletre, Debnóban kedves, búcsújárótemplom található. Nowy Targ és Rabka között az út hullámos, néhány kilométeres emelkedők és lejtők váltogatják egymást, szép kilátással vissza a távoli Tátrára, ám a nagy forgalom és a padka híján nagyon a tekerésre kell figyelni; veszélyes útszakasz! Egy félrekormányzás elég a balesethez.

Nagyon szép vidék ez. Rabkától mind nagyobb forgalmú út vezet Krakkóba, Myslenicétől már kétszer kétsávos; továbbra is hullámzik, de már csak kilométeresek az emelkedők. Krakkót is egy bucka tetejéről pillantjuk meg.

Ha Krakkóban járunk, nem szabad kihagyni a közelben található, sóbányájáról, múzeumáról híres Wieliczkát. Visszafelé, ezen az oldalon, kis falvi utakon, változatos terepen kerekezhetünk Kasina Wlk-ig, a végső kilométerek eléggé emelkedősek, de szemben a nagy-forgalmú másik úttal, itt még élvezni is lehet a túrázást. Kasina Wlk-től a 98-as útra fordulva Rabkáig lejt az út, onnan a határig egy nem túl vészes emelkedőjű 709 m magas nyeregbe kell felkapaszkodni.

 Krakkó


Kapcsolódó cikkek:

Kerékpártúra javaslatok Szlovákiába 1. rész: Kelet és Közép-Szlovákián át a Tátrába
Kerékpártúra javaslatok Szlovákiába 3. rész: Barangolás Kelet-Szlovákiában
Kerékpártúra javaslatok Szlovákiába 4. rész: A Tátra