1995 dedinky-toKerékpártúra-útvonalak, kedvcsináló szlovákiai, felvidéki barangoláshoz

 

Aki Felvidékre, a jelenlegi Szlovákia területén indul kerekezni, kevés helyen tudja elkerülni a hegyeket; jellemzően aki nem a Duna parton teker végig, erre-arra szép hegységeket kíván felfedezni és gyakran a Magas-Tátra az egyik célpont.
Korábbi öt nyári kerékpártúrám során jellemzően mindig más útvonalakon tekertünk fel a Magas Tátrába és tértünk onnan haza. Ezekből mutatunk be a következőekben felkeresésre ajánlott utakat, hegységeket.

KELET- és KÖZÉP SZLOVÁKIÁN ÁT A TÁTRÁBA

Kelet-Szlovákia felől kezdve a túrát - feltételezve, hogy a főbb, forgalmas útvonalakat (a 3-as Miskolc - Kassa, valamint a Miskolc - Bánréve) el szeretnénk kerülni – az alábbi útvonalakon kezdhetjük meg Felvidéken való kerekezésünket:

Rozsnyó (Roznava) - Dobsina - Dedinky (kis kitérő) - Poprád = 81 km + 1150 m szint

Rozsnyótól (314 m) Dobsináig kellemesen, mind magasabb hegyek között emelkedik az út, onnan viszont a masszívabb, panorámás emelkedőn (7,3 km-en 400 m szintkülönbséget kell legyőzni ) fenyvesek közé érkezünk; a Dedinky előtti – csodás panorámát nyújtó - tető 870m magas. A kaptató szerpentinben, fenyők között kapaszkodik fel a hegyoldalban, a folyamatos kilátás elfeledteti a küzdelmet. Bár az út nem tesz kitérőt Dedinkybe, nem szabad kihagyni ennek a tónak a félig körbekerekezését. Közúton is át lehet tekerni Dedinky faluba, de ennél rövidebb a duzzasztógáton való átkelés. A tóban szabad a fürdőzés. Dedinky egyébként a vadregényes kirándulásoknak helyet adó Szlovák paradicsom déli turistatelepülése, ahonnan hullámzóan haladó ülőfelvonó indul a hegység közepébe.

1995 dedinky-to deli oldal

Dedinkytől vadregényes, picit, de enyhén hullámzó út vezet Stratenáig, illetve a Poprád felé történő leágazásig. Útközben sziklákban, fenyvesekben lehet gyönyörködni, egy jobbra letérő mellékúton kb. 1 km-es kitérővel szűk sziklaszoroson lehet végigpedálozni, azt kihagyva, a főút alagúton vezet át. Túloldalán a dobsinai jégbarlangot érdemes felkeresni.

Poprád felé kanyarodva 1,3 km-es 10-12%-os emelkedő vezet az 1056m magas hágóra (amit mi Kutyadombnak neveztünk el): lassan küzdve, izzadtságtól csöpögő hajjal alig vesszük észre a szép virágokat, fenyőillatot.


A lejtő kezdeti, meredekebb része kb. 6 km hosszú (Vernárig tart); néhol kanyargós, de jó minőségű (a 2000. előtti években az volt) Hranovica cigánytelepülés, innen nyílik először csodás kilátás a Tátrára. Poprád előtt még a Kvetnica nevű kis hágóra kell felkapaszkodni egy kb. 3 km-es nem túl nehéz emelkedőn. A rövid gurulás után fantasztikus panorámában lehet részünk: a 600m magasan elterülő síkságból hirtelen tör a magasba a Tátra 2200 - 2500m magas sziklasora.

1995 tatra megpillant poprad-elott

 Rozsnyó Roznava - Dobsina - Dedinky kis kitérő - Poprád

Rozsnyó - Hnilec - Dedinky - Poprád = 92 km + 1410 m szint

Rozsnyótól alig emelkedő úton tekerünk Gemerska Polomáig, ahonnan észak, Hnilec és a 909m magas Sulova nyereg felé kanyarodunk. A völgybe letérve alig találkozunk autókkal; akárcsak egy erdészeti út ! A kaptató kb. 7 km hosszan lankásan kapaszkodik fel a szép hegysorok között tetőpontjára. Sulová nyeregből csak közelebbi hegyekre nyílik kilátás, ám nagyon csendes, „világvégi" a hangulat. A lejtőn akadnak úthibák (2000 előtti években így volt), de nagyon szép kilátás nyílik észak felé, Hnilec medencéjére.

A település után pár kilométeres közepes emelkedőt követően utunk az Igló - Dedinky főbb útba csatlakozik. Jobbra az út tovább emelkedik a Grajnár hágó, majd Igló felé, ám balra lejtőn és síkon már csak 11 km Dedinky.

Dedinkytől a fentebb leírt útvonal vezet Poprádra. (A Hrabusicén át vezető út ugyan végig lankás, ám eléggé rücskös, foltozott! A Vernáron át vezető sokkal szebb!)

Rozsnyó - Hnilec - Dedinky - Poprád

Rozsnyó - Smolnik - Mnisek - Svedlár - Dedinky =83 km + 1480 m
Rozsnyótól akad még egy nagyon elhagyatott, „világvégi" út Északkelet felé, amerre kerülővel szintén eljuthatunk a Dedinky tóhoz, vagy pedig Igló (Spisská nOvá Ves) felé. Kelet felé indulva kisebb buckán átkelve érkezünk a váráról híres Krasznahorkába, mely sajnos pár éve égett le, ám a hírek szerint újjáépítik. Az itt kezdődő néhol szép kilátást nyújtó emelkedőt csak edzettebbeknek ajánlom, hiszen kb. 9 km-en 660 m szintkülönbséget kell leküzdeni. Az emelkedő – emlékeim szerint - hosszú kilométereken át igen nehéz, egy szinte forgalommentes és a korábbinál még elhagyatottabb úton kerekezünk.

1997-ben az 1030m magas hágón egy bácsival találkoztam, aki a faluból hozott pár nénit bogyót gyűjteni. A hegy lejtőjén néhol úthiba is akad, ám szép a kilátás. A völgyben a bukósisakos kerékpárosra UFO-ként néznek. Egy néni még a számlapos órát sem ismerte, csak a mutatósat.

Mnisektől Nálepkovó felé a fenyvesek közt vezető, 1069m magas Grajnár hágón át érhetjük el Dedinky-t és a Szlovák paradicsom déli oldalát.

A Szlovák paradicsom egyébként híres vadregényes szurdokairól, lépcsőkkel, láncokkal, stb. kiépített vadregényes útjairól: akár 5-7 napot is el lehet ott túrázni különböző klassz turistautakon.

Pl: http://szepkilatas.blog.hu/2012/05/10/legtorna_a_szurdokok_paradicsomaban

Rozsnyó - Smolnik - Mnisek - Svedlár - Dedinky

Bánréve - Rimaszombat - Hnusta - Brezno - Certovica-hágó - Liptovsky Hrádok = kb. 132 km +1350 m szint
Bánrévétől kis forgalmú, sík úton kerekezünk Rimaszombatig. A várostól északnak fordulva szintén kellemesen, alig emelkedő úton hasítunk a hegyek közé. Tisovectől (Tiszolc) igazi "szlovák jellegű" völgy, emelkedő vezet a 725 m magas Zbojská hágóra. Eleinte csobogó patak és fenyők együttese teszi hangulatossá a minimális forgalmú úton való kerekezést, majd később viadukttal is találkozhatunk.


Lankás lejtő vezet Breznóig (500m), ahonnan egy néhol 7% meredek, de csak 4 km-es kaptatót kell leküzdeni, hogy megláthassuk az Alacsony-Tátra hegyvonulatát. A 733 m magas hágóról fantasztikus kilátásban lehet részünk. Nekem egyik kedvenc szlovák hágócskám.

1998 Brezno mellett kishg

Pár kilométeres gurulás után érkezünk Myto pod Dumbieromba (650m), ahonnan 10-11 km-es közepesen nehéz (ami nálam kb. 4-7%-os jelent) emelkedő vezet az 1238 m magas Certovica hágóra. (Szintén Myto pod Dumbieromból egy Bystra völgyi kitérővel mind sűrűbb fenyőerdőben, kevés panorámát adó úton 1216m magasra, a Srdiecko szállóig, a Chopok alá kerekezhetünk fel.)


A Liptovsky Hrádokig vezető lejtő első fele klassz száguldásra ad lehetőséget, később már tekerni is kell a Liptói medence felé – ahol meg is érkezünk a Magas Tátra DNY-i „sarka" alá.

 Bánréve - Rimaszombat - Hnusta - Brezno - Certovica-hágó - Liptovsky Hrádok

Felfedezésre ajánlott Kelet-Közép szlovákiai, felvidéki mellékúton a Tátra-felé

Dedinky - Igló (Spisská Nová Ves) - Levoca (Lőcse) - Poprád = 74 km + 770 m szint +35 km a Szepesi vár

Ha Dedinkytől a Szlovák-paradicsom keleti oldalán akarunk a Tátrába felkerekezni, vagy fel akarjuk keresni Iglót, vagy Szepes várát, akkor más út nem lévén, a Grajnár hágó 1069m magasságába kell felkapaszkodnunk.

1997 Grajnar dedinky

Az út kb. 15 km-n küzdi le a 300 m szintkülönbséget; csak nagyon rövid szakaszokon meredek. Egy balkanyarból szép kilátás nyílik az egész völgykatlanra. A lejtő nagyon kellemes, szintén közepes lejtésű és jó minőségű. A Grajnár hágón (1069 m) sajnos kilátás ugyan nincs, de előtte és utána is nagyon élvezetes a fenyőerdei kerekezés.

Iglótól (Spisská Nová Ves) alig emelkedő árnyas fasorban hajtunk Lőcséig (Levoca). A várost egy domboldalról pillantjuk meg. Lőcse szép kisváros benyomását keltette: a domboldalban sok ház és közöttük pár templom; a dombtetőn pedig egy kis kápolna állt.
35 km-es kitérővel felkereshetjük Szepest (http://www.spisskyhrad.sk/hu.html) , ahol Közép-Európa legnagyobb terjedelmű vára található. Lőcséből kivezető emelkedőt 4 km hoszú lejtő váltja. Nem sokkal később megpillantjuk a várat, látjuk a célt, hogy hova tartunk. A 675 m magasan épült várhoz a kocsiút hátulról vezet fel.

1997 Szepesvar3


(Végig lehet járni az egész erődítményt: a falban vezető lépcsőn a toronyba is fel lehet mászni, egy teremben levő kiállítás egyik makettjén örömmel láttuk a magyar feliratot. A kb. kilométeres hosszúságú várfalon is végigsétálhatunk.)

1997 Szepesvar2

Visszaúton Lőcséig az előbb leírt úton tekerünk. Azt elhagyva pár kilométeres toronyegyenes, lankás emelkedőn kell nyomni a pedált. Hosszú gurulás végén a fehér falú, fatetejű templomtornyáról ismert Szepescsütörtökre érkezünk. A Magas Tátra fővárosáig, Poprádig bizony akadt még 1-2 km hosszú emelkedő, néhol 10%-os is.

 Dedinky - Igló Spisská Nová Ves - Levoca Lőcse - Poprád

A folytatásban szó lesz Kelet-Felvidéki barangolásokról (Bártfa, Kassa, Pieniny , tutajozás), természetesen a Magas Tátráról, megkerüléséről, a Felkai tóhoz vezető küzdelmes útról, természetesen a csorba- és Poprádi tó sem marad ki, végül pedig bemutatom a Nyugat-Közép felvidéki hegységeket is, mint a tavakkal tűzdelt Selmeci hegységet vagy a csodás Kis- és Nagy Fátrát. Nem maradhat ki természetesen a legmagasabbra vezető, túrakerékpárral vígan meghódítható, lenyűgöző panorámát nyújtó Királyhegy sem (1946 m), ahonnan elképesztően gyönyörű panoráma nyílik a Magas Tátrára.


Kapcsolódó cikkek:
Kerékpártúra javaslatok Szlovákiába 2. rész: Közép- Nyugat Felvidéken át a Tátrába
Kerékpártúra javaslatok Szlovákiába 3. rész: Barangolás Kelet-Szlovákiában
Kerékpártúra javaslatok Szlovákiába 4. rész: A Tátra