Kérjük támogasd azzal az oldalt, hogy a reklámblokkolókat kikapcsolod. Köszönjük!

Vadászat!
Mikor korlátozzák erdeink látogatását a vadászat miatt?
Keresztül az Északi-középhegységen
   Hungarian (half) Divide élménybeszámoló
Schwalbe Marathon Mondial
  Az igazi mindenes gumi.
Cateye Micro Wireless computer
  Avagy van-e hagyományos kerékpáros computerekre szükség az okostelefonok világában?
Cube Cargo Hybrid
  Egy igazi különlegességet sikerült a tavasszal kipróbálni, amelynek a tapasztalatait megosztom most veletek.
prev
next

terkepismeret10Ebben a részben megtanuljuk a térképet "olvasni"

Egy térkép nem nyújt elegendő információt számunkra, ha csak a tereptárgyak alaprajzát ábrázolja. A domborzat ábrázolása akkor ad elegendő információt ha kifejezi a terepidom:

  • kiterjedését
  • magasságát
  • lejtésviszonyait
  • érzékelhetővé teszi a terepidom alakját.

A ma használatos turista térképek ezeknek a komoly követelményeknek megfelelnek. Ezt oly módon érik el, hogy a domborzatot szintvonalakkal ábrázolják.

Az eljárás lényege az, hogy a terep domborzatát egymástól egyenlő távolságra lévő és egymással párhuzamos síkokkal elmetszi. Ezek a párhuzamos metszősíkok a szintvonalakat, amelyek felszín azonos magasságú pontjait összekötő szabálytalan görbe vonalakat.

 terkepismeret08

A szintvonalak tengerszint feletti magasságát számok mutatják. A számokat úgy írják a szintvonalra, hogy talpuk mindig az alacsonyabb térszín irányába mutat.

Az alapszintvonalak ábrázolása vékony, folytonos, barna színű vonallal történik. A tájékozódás megkönnyítése érdekében minden ötödik szintvonalat megvastagítanak. Ez a megvastagított, folytonos, barna színű szintvonal a főszintvonal.

A szintvonalas ábrázolás szabályai:

  • nem keresztezhetik egymást,
  • mindig záródnak, kivéve, ha a térkép egyéb utalásai miatt azokat meg kell szakítani (például szöveg, település, út stb.)
  • általában nem párhuzamosak egymással,
  • sűrűségük a terep meredekségére utal, minél sűrűbben helyezkednek el, annál meredekebb a terep formája.

A fent és a lent megállapítása

Ahhoz, hogy egy térképet jól tudj olvasni, az kell, hogy a szintvonalak bonyolult rendszerén át fel ismerd mi van fent, és mi lent. Azaz a térképen a domborzat merre emelkedik és merre lejt. Ez a készség sok gyakorlással sajátítható el, amely csak a térkép böngészésével alakul ki benned.

Az alábbi szabályok segítenek:

A lejtőirányt jelzik:

  • a vízfolyások, mert ezek mindig lejtőirányúak;
  • a völgyek, metsződések, vízgyűjtők iránya;
  • az eséstüske mindig a lejtő irányába mutat;
  • a tereplépcsők fogazata, mert ezek mindig lejtőirányúak;
  • szintvonalak magassági számainak talpa;
  • a magassági számok összehasonlítása alapján is eldönthető;
  • a nyergek, melyek mindig jelzik az emelkedés és lejtés irányát;
  • a  jel, mert ez mindig bemélyedést jelent;
  • a tavak, a vizenyős, mocsaras területek, mert ezek általában mélyedésben találhatók.

 terkepismeret09

Az eséstüske

A lejtőirány a szintvonalakra mindenütt merőleges, az eséstüske jelzi a lejtés irányát. Minél közelebb haladnak egymás mellett a szintvonalak, annál meredekebb a lejtő.

"Vízszintes" (vagy közel vízszintes) a turistaút, ha párhuzamosan halad a szintvonallal, s minél nagyobb szöget zár be vele, annál kaptatósabb. Kevésbé pontos és megbízható, inkább csak tájékoztató jellegű a domborzat színfokozatos (a mélység és magasság növekedésével egyre sötétebb) vagy domborzatárnyékolásos ábrázolása, ez utóbbi például a szintvonalak kiegészítője lehet, a meredek lejtőket így még szemléletesebbé tehetjük.

A domborzati idomok és ábrázolásuk

Amennyiben a szintvonalak között már sikeresen elnavigálunk tudjuk, a térképen, hogy annak melyik része merre lejt illetve emelkedik, itt az ideje, hogy megismerkedjünk a domborzati idomokkal. Amennyiben ezeket a térképen fel ismerjük, elmondhatjuk magunkról, hogy tudunk térképet olvasni.

 

A domborzati idomok nagyformáit vízválasztó és vízgyűjtő idomokra, majd ezeket kisebb idomokra, részletidomokra bonthatjuk.

Vízválasztó idomok:

A terep kiemelkedő domború idomai, kúp alakúak, vagy hosszan elnyúlóak lehetnek. Ide sorolhatók:

  • Hegyhát: Kiemelkedő domború idom lehet lapos tetejű fennsík és lehet keskeny, éles forma, ez a gerinc.
  • Kúp: olyan kiemelkedő idom, melynek legmagasabb pontjától a terep minden irányba lejt. Lehet meredek, hirtelen leszakadó forma, ilyen a hegycsúcs (sziklacsúcs).
  • Lejtőkúp: a lejtős hegyháton vagy oldalhegyháton lévő kisebb kúp.
  • Pihenő: a hegyhátak és az oldalhegyhátak vízszintes, ellaposodó része. A pihenő lapjától a terep egy irányba emelkedik és három irányba lejt.
  • Nyereg: a hegytetők két vagy több kúpja között keletkezik, ahol a terep két irányba emelkedik és két irányba lejt.

 12

Vízgyűjtő idomok:

A hegyoldalban, völgyek alján lévő bemélyedések. Ide tartoznak:

  • Völgyteknő: a domború hegyhát fordítottja, a hegyoldalak teknőszerű bemélyedése. Alakja lehet U (gleccservájta) vagy V betű formájú (folyóvízi erózió mélyítette).
  • Vízmosás: keskeny, meredekfalú árok, mely a teknők alján keletkezik, széle omladékos, szakadékos.

3

Részlet idomok:

  • Tereplépcső: a lejtőkön kialakuló vízszintes vagy ferdén húzódó lépcsőszerű letörés.
  • Horhos: széles és mély árok, omladékos, meredek parttal, mélysége 10 méternél is több lehet.

 

 A következő részben megismerkedünk a tájolóval.