Kérjük támogasd azzal az oldalt, hogy a reklámblokkolókat kikapcsolod. Köszönjük!

Két táska túrázáshoz a New Looxstól
  Ha kicsit ki akarsz tűnni a tömegből.
Keresztül a Dunántúl dombjain és hegyein
  Hungarian (half)Divide élménybeszámoló (2022)
Schwalbe Hurricane tartós teszt
Már több mint 3 000 km a gumiban.
Bikepacking táskák
  Szerkesztőségünkben landolt egy hatalmas csomag, amelyet kibontva bikepacking táskák tömkelege bukkant elő. Most ezeket mutatjuk be nektek.
Bikepacking stílusról kezdőknek
  Soha nem volt még könnyebb "csak úgy elindulni", egy bringával és néhány táskával.
prev
next

Kanari01„Ha a vad természet tisztelője és a gyönyörű természeti képek csodálója, akkor La Palma biztos, hogy elámítja majd Önt is." 2009 áprilisában velem ez történt.

 

 

A 47 km hosszú és 29 km széles, ezzel 706 km2 nagyságú La Palma az ötödik legnagyobb szigete a Kanári szigetcsoportnak. A legmagasabb csúcs a Roque de los Muchasos (2426 m), melyen található a világ harmadik legkomolyabb obszervatórium halmaza, legalább 10-12 obszervatóriummal. Egy ilyen kicsi kiterjedésű területre a legnagyobb magasság a világon. Tréfából azt mondják, hogy a szigeten az egyetlen sík terület a repülőtér kifutópályája.

 

A szigeten 85 ezer lakos él, akik közül körülbelül 18 ezren a fővárosban, Santa Cruz de la Palma – ban élnek. La Palma nem tartozik a tömegek által látogatott állomások közé úgy, mint a többi Kanári – sziget, többnyire kirándulók keresik fel.

 

(A következő link ezt írja róla: „Ha a vad természet tisztelője és a gyönyörű természeti képek csodálója, akkor La Palma biztos, hogy elámítja majd Önt is.") 2009 áprilisában velem ez történt.

 

A Kanári szigetek éghajlata szubtrópusi, viszonylag kiegyensúlyozott hőmérséklet és sok napsütés jellemzi: téli 18 Cº körüli, de nyáron is csak 26-28 Cº hőmérséklete miatt az örök tavasz szigeteinek is hívják. 2009 március közepétől 3-4 héten át figyeltem a hőmérséklet alakulását és végig egyenletesen 19-22 Cº között alakultak a csúcshőmérsékletek, Dél-Tenerifén eső sem volt. A 7 sziget közül La Palma a legesősebb, ám a Roque de las Muchachos csúcsán szinte mindig süt a Nap. Ideális célpontnak tűnt. Ahogy mind többet olvastam róla, illetve találtam szép képeket, Tenerifén a Teide feltekerések mellett vonzott a babérerdő és a kisebb vadregényes hegységek, no meg a Loro Park: a csodálatos állatkert delfinekkel, fókákkal, pingvinekkel, cápákkal, papagájokal, stb.

 

Sok túlmunka, illetve a munka világában töltött 10. évforduló után egy kis kora tavaszi, meleg égövi bringás kikapcsolódással ajándékoztam meg magam. Mivel Dél-Spanyolországi repülőjegynél alig volt drágább a Kanári szigetekre tartó, „bevállaltam" Tenerifét és a csodás La Palmát.

 

Úgy kerestem célpontot, hogy már jó időben bringázhassak, ám legyen alkalmam 2000 m fölé hajtani. La Palma és Tenerife ilyen hely volt. E két szigeten csodás két hetet kerekeztem: kaktuszok mentén, vulkánokban és óceáni panorámában gyönyörködve, gyakran a felhőkre fentről lepillantva. Tekertem szubtrópusi erdőben La Palmán, lávamezőn át mindkét szigeten, sokszor hajtottam be és ki a felhőkből és alig tudtam betelni a felhők feletti bringázással. Ez az amiben az európai kontinensen csak ritkán lehet részünk. Mindkét irányból feltekertem La Palma tetejére, a 2426 m magas Roque de los Muchachosra, illetve Tenerifén háromszor (ebből kétszer málhával) jártam a 2100 m feletti Teide fennsíkon.

 kanari02

2009. áprilisában Bécsből fapados repülővel, 3600 km-t tettem meg Teneriféig. A repülés csodás volt, az Alpokban még sok hó volt, ugyanakkor meglepett, hogy a hegységet elkerültük, tőle északra suhantunk el. Portugália után értünk az óceán fölé, amiből sajnos a szakadozott, de kevéssé átlátható felhőzet miatt keveset láttam. A kijelző szerint jellemzően 10700 méteren és többnyire 800-870 km/ó-val szálltunk.

 

Az alábbiakban a két hét legszebb napjaiból szemezgetek:

 

2009. április 15, szerda – 5. nap: Santa Cruz de La Palma – Roque de los Muchachos (2426 m) – Santa Cruz de la Palma = 90,38 km + 2839 m szintemelkedés

 

Hosszas alvás, majd a környező utcák gyalogos és bringás felfedezése után ¾ 12-kor vágtam neki a sziget legmagasabb csúcsára, a Roque de los Muchachosra (Fiúk sziklája a fordítása) vezető 45 km-es kaptatójának. Az út először 2200 méterig, a Caldera Taburiente kráter pereméig kapaszkodik fel egyfolytában, onnan kis lejtőt követően következik a végső 3 km emelkedő.

 kanari03

Kb. 1 km sík part menti út után már emelkedett is. Először elszórt házak közt, pálmák, citromfák, kaktuszok kísérte panorámaúton hajtottam, ahol papayafát is láttam. Ezt a mediterrán élővilágot váltotta kb. 600 m magasságtól a szubtrópusi növényzet a fenyőivel, mohákkal, zuzmókkal, végül pedig legfölül hegyvidéki növényzetben taposhattam a pedált. Lenyűgözött a lélegző természet, a panoráma. Kb. 1100 m-es magasságtól egyedi fenyők közt hajtottam, és néha-néha leláthattam Santa Cruz házaira és persze az óceánra. Tenerifével szemben felhőréteg helyett csak szálldosó felhőpamacsokkal találkoztam: csodás volt. Kb. 1800 méteren kezdtek ritkulni a fák és bukkant elő a hátam mögött Tenerife szigetén a felhők fölé emelkedő Teide. Nem maradt el a bőséges fotózás, videózás. A kopár hegyoldalban tovább kapaszkodva a végtelen felhőpaplan felett tekinthettem nyugat (Amerika) és észak felé is, illetve csodás panoráma nyílt a sziget északi részén Barloventóra és a szomszédos tavas üdülőkörzetre. Mivel 2200 m magasságban az út 1-2 km-en át az óriáskráter, a Caldera északi gerincének pereme közelében halad, egyszer csak megálltam és felsétáltam: „-Hadd lássak végre be a kráterbe!" Ahogy felértem és átnézhettem a hegyperemen, a lélegzetem is elakadt: szinte elérzékenyültem a látványtól. Alig tudtam beszélni a videóra: a kráter kb. 1800 méterig felhővel volt tele, afölött viszont körbe látszott a félkör alakú hegygerinc és így tőlem jobbra több obszervatórium is. Életre szóló élmény volt! D és DK-i irányba végtelen felhőpaplanban gyönyörködhettem.

 kanari04

Gurulást követően 3 km alatt, már a naplemente fényeiben igyekeztem felfelé a csúcsra, hiszen – mint megterveztem – épp 20:30-ra kellett a NOT obszervatórium webkamerája előtt lennem, hogy annak fotóján felkerüljek a világhálóra.

 kanari05

Archívumban meg is található bizonyítva, hogy ott jártam. Épp magyar zászlómat emeltem föl, amikor a fotó készült. Természetesen a hazatelefonálás sem maradt el: vicces volt, hogy az otthoniak a webkamerán láthatták, hogy tőlük 3600 km-re épp hol vagyok. A naplementével a hideg azonnal beköszöntött: a lejtőn már vastag öltözetben, sapkával a fejemen gurultam. POLAR-om szerint az este során a leghidegebb 3 Celsius fok volt.

 kanari06

2009. április 19, vasárnap – 9. nap: Santa Cruz de La Palma - Barlovento – Llano Negro – Roque de los Muchachos (2426 m) – Santa Cruz de la Palma = 129,88 km + 3685 m szintemelkedés

 

Ismerve a Roque nyugati emelkedőjének tövéig vezető utat, időben útnak indultam és a csodás táj ellenére szigorúnak kellett lennem magamhoz: az ismert szakaszon kénytelen voltam beérni kevesebb fotózással, megállással. A 2 nappal korábbinál is szebb időnek köszönhetően Barloventónál elámultam, amikor 400 méterről felnézve a hegyre, megláttam a 2000 m-rel magasabban, a csúcson található obszervatóriumok egyikét. A Roque emelkedő leágazása előtt pár kilométer erejéig most is felhőzetben hajtottam, ám afölött megint lélegzetelállító gyönyörűségben hajtottam: ritkás erdőben sokszor nézhettem le az 1500-2400 m-rel alattam elterülő végtelen óceánra. Szerencsém volt, mert az erős szelet a hegy éppen lefogta így csak picit kapott el. Kb. 2000 m felett értem ki a fák közül a kopár terepre: döbbenetes volt a kilátás: észak felé végtelenségig felhőréteg, ám nyugat felé láttam a szélét, afölött pedig a Nap szikrázott. Ezúttal ½ órával hamarabb értem a csúcsra, (a webkamerás önfotó most is megvolt), így még bepillanthattam a most felhő mentes óriáskráterbe. A tiszta időben az egész szigeten végigtekinthettem: láttam a déli rész hegygerincét, az azon megakadó felhőket is. A hatalmas élmény után ezúttal is sötétben gurultam haza. Feledhetetlen nappal búcsúztam a szigettől, ahová az életben szeretnék még visszatérni. Megbabonázott! Nem csak propaganda szöveg, hanem való igaz a szigetről hirdetett szlogen: „-La isla bonita", azaz szép sziget!

 kanari07

2009. április 20, hétfő – 10. nap: Santa Cruz de La Palma - KOMP – Los Christianos – San Miguel – Granadilla – Teide fennsík (2100-2360 m) – La Orotava = 116,08 km + 2731 m szintemelkedés

 

Kora hajnalban keltem, hiszen a komp már 6 órakor indult Tenerifére. Útközben korai napfényben láthattam a Teidét, ám fáradtságom miatt inkább aludtam. Túlontúl sokáig időztem, nézelődtem Los Christianosban, ennek később lett meg a böjtje, hiszen hosszú nap várt rám: málhás bringával átkelni a Teide 2100-2360 m magas fennsíkján La Orotavába. Pár km-t még a kemping felé hajtottam, ám azelőtt letértem már a hegyek felé: Valle San Lorenzo felé sikerült rövid szakaszokon 12 %-os emelkedőbe belefutnom. Egy hajtűkanyarból, a Mirador de la Centinela kilátóhelyről szép kilátás nyílt a sziget DK-i részére. Ebből az irányból három út vezet a Teide fennsíkra, melyek közül a 6 nappal korábbi - akkor fent felhős - emelkedőn kerekeztem Vilaflor felé: erről tudtam, hogy nem túl meredek. Fölső fele klassz erdei út, majd Vilaflor után következik a nemzeti park a fenyő erdővel. 1500 m felett nagyon szép az erdei szakasz: itt-ott panoráma is nyílik (eleinte Gran Canariára, később La Palmára), meredeksége 5-9 %. Kb. 2100 méteren, az erdőből kiérve a szél okozott aggodalmat, mely – a fennsíkra érve – sajnos valósággá is vált: ellenszéllel kellett dacolnom. Utam a Teide (3718 m) előtti köves, több kilométeres lávamező mellett, elszórtan bozótos tájon haladt torony egyenest: az arizónai sivatagot idézte. (3 nappal később a Lavas Negras felé pedálozva utam az 1798-as vulkánkitörés lávamezőjén hajtott keresztül, 1 km-rel odébbról pedig – a felhőpamacsok fölött - La Palmára nyílt csodás kilátás.)

 kanari08

Nemsokára a Los Rocques híres sziklaképződményei mellett hajtottam el, már szürkületben. Ahogy már naplemente után hűlni kezdő levegőben az erős széllel küzdöttem és kajám is alig volt már, egy percre a bringámra rogytam, rövid ideig lelkileg gyengének éreztem magam. Gyötört a fáradtság és elegem volt: miért kell még 2400 méter szintemelkedés után is megkínozni ? – kérdeztem az égieket.

 kanari09

Végül jól beöltözve értem a 2360 m magas tetőre, ahonnan már lámpafénynél kezdtem meg a hosszú ereszkedést La Orotavába a lefoglalt szállásra. Elhagyott mobilom miatt sajnos telefonálni sem tudtam késésemről. Nem volt túl szívderítő 2000 m táján teljesen magányosan suhanni az erdőben: reméltem, hogy nem ugrik elő valami állat. 22 óra tájban értem le a kb. 400 m magasan fekvő városba, ahol még kérdezősködnöm kellett, hogy megtaláljam a szállást. Szerencsére találtam egy lányt, aki arra járva mutatta az utat: 10 perc sétával és meredek emelkedőn bringa tolással értem a házhoz. Hiába csengettem, úgy tűnt hiába. Végül a nap második kisebb csodája az volt, hogy ajtónyitáskor a ház egy lakója magyarul köszöntött: itt szállt meg hetek óta, munkát keresett.

 

Összefoglalás:

A felvillantott három nap csak néhány kis szelete volt a két szigeten bringázással (1633 km és 33873 m szintemelkedés) töltött két hétnek. Igazán kellemes időben - amikor az Alpokban még hókotrók tisztítják a magasabb hágóutakat, illetve csak hófalak között lehet kerekezni - e két csodás szigeten az ember az Európában nem tapasztalható élményeket szerezhet. Tengerparton kétségtelenül ekkortájt már a kontinensen is lehet kerekezni, ám aki szubtrópusi éghajlaton, csodás növényvilágban, illetve vulkánokban gyönyörködve és felhők fölött szeretne kerekezni (vagy kirándulni), azoknak nagyon tudom ajánlani e két szigetet. Nem fogják megbánni!

 

  • Megközelítés: fapados repülővel pl Bécsből: Flyniki
  • Kompközlekedés: 3 komptársaság járatai közlekednek a két sziget között, leggyakrabban a Fred Olsen, mely a világ leggyorsabb kompja, sebessége 50-60 km/ó. Ára oda-vissza: 130 EUR volt.
  • Napozás: A hazai maximum 8-as UV index-szel szemben Tenerifén és La Palmán a meteorológiai oldalak szerint folyamatosan 9-es, illetve afölötti az érték, így elengedhetetlen a komoly napkrémezés.

 

Hasznos linkek: