Alapismeret05_01Figyelj! Ebben a részben fontos dolgokat tudsz meg a táborozásról és a tábortűz gyújtás szabályairól.

Magyarországon a félreértések elkerülése végett lehet vadkempingezői. Tehát szinte bárhol felállíthatod a sátradat. Szinte bárhol az nem egyenlő a mindenhol-lal!

Hol nem lehet:

  • 2 m-nél alacsonyabb új erdősítésben
  • csemetekertekben (erdészeti növény szaporító földek)
  • erdőrezervátum
  • ha a területre a belépést az erdészeti hatóság erdővédelmi, a természetvédelmi hatóság természetvédelmi okból, illetve katonai, határrendészeti vagy nemzetbiztonsági szerv megtiltotta.

Milyen a jó táborhely?

  • legyen az úttól távolabb, nem túl szembetűnő helyen,
  • ne okozzon kárt sem a környezetben, sem a terület gazdájának,
  • a talaj legyen sima és száraz,
  • ne legyen mély területen, ahol esetleg egy éjszakai eső elönti a sátrakat,
  • legyen a közelben víz (patak, folyó) a tisztálkodáshoz,
  • ha a reggeli nap a sátrakra süt, könnyebb a felkelés, hamarabb szárad a sátor.

Alapismeret05_02

A tűzrakásról

A vadkemping egyik vonzereje, hogy este hangulatos tábortüzet rakhatsz. Azonban a tűz veszélyes is fontos az alábbi alapelvek betartása:

  • Tűzgyújtási tilalom idején mindenféle tűzrakás tilos! Ez azt jelenti, hogy kijelölt tűzrakó helyeken sem szabad tüzelni, mert ezekben az időszakokban (általában nyár közepe, vége) már annyira száraz minden, hogy egy szellő által elsodort gyengén izzó pernye is elég ahhoz, hogy lángba boruljon körülöttünk minden, ráadásul ilyenkor oltani is hatványozottan nehezebb, a tűz gyors terjedése miatt.
  • A tüzet lehetőleg kijelölt, kiépített tűzrakó helyen kell meggyújtani. Ha ilyen nem áll a rendelkezésünkre, akkor a tűz tervezett helyét elő kell készíteni:
    • 1. Tisztítsuk meg minden éghetőtől a terepet, a tűzrakás helyéről legalább 1,5 m-es körzetben minden gyúlékony anyagot (falevelet, gallyat) távolítsunk el. A száraz füvet tépjük ki.
    • 2. Rakjuk körbe kövekkel a tűzgyújtó helyet (így megnehezítjük a parázs kiszóródását, illetve a légáramlatok nem közvetlenül a forró hamut, parazsat viszik el),
    • 3. Figyeljünk arra, hogy a tűztől legalább 3 méterre ne legyen könnyen gyúló bokor, szénakazal, stb... (főleg szélirányban),
    • 4. Lehetőleg mindig legyen kéznél gyors oltáshoz víz (ezért célszerű patak mellett tüzet rakni, hogy ne kelljen cipelnünk magunkkal messziről),
    • 5. Soha ne hagyjuk a tüzet felügyelet nélkül egy percre sem! Ez nagyon fontos!
    • Alapismeret05_036. Csak akkor hagyjuk ott a tűz helyét, ha már biztosak vagyunk abban, tökéletesen eloltottuk. Az oltást legjobb vízzel megoldani, de szórhatunk a tűzre vstagon nedves földet vagy homokot is ásóval. (A városi legenda szerinti lepisilés nem mondható igazán jó megoldásnak, azontúl illik arra is gondolni, hogy esetleg más is szeretne szalonázni majd azon a helyen, szóval nem is igen illik) Vigyázzunk, mert a hamu alatt komoly mennyiségű parázs szokott maradni (személyes tapasztalat, hogy az éjszaka teljesen eloltottnak hitt tűz hamu alatt megbúvó, nagyon lassan elhamvadó parazsa segítségével másnap reggel is sikerült tüzet gyújtani némi szalma és kellő fújogatás után, vagyis akaratunk ellenére tűzveszélyes maradt a kialudtnak hitt tűz). A kellemetlenségek elkerülése érdekében célszerű szétkotorni a hamut és úgy is meglocsolgatni alaposan vízzel.
    • 7. Vihar, zivatar közeledtével oltsuk el a tüzet! Hibás felfogás az, hogy nem lehet baj, hiszen az eső majd úgyis mindjárt eloltja a lángokat, ugyanis van, amikor a vihar nem csap le egy területre, viszont a vihar előtt haladó szélroham igen! Pillanatok alatt szét tudja szórni nagy területen a komolyabb méretű parázsszemcséket is a huzat, ráadásul rögtön fel is izzítja azokat, így száraz fűbe, csontszáraz avarra hullva azonnal lángra kap.
      8. Ha megtörtént a baj, lehetőleg ne essünk pánikba! Semmiképp se rohanjunk el csapot-papot otthagyva! A kisebb tűzgócokat elolthatjuk eltaposással, vagy nem túl gyúlékony vászonanyag rádobásával és elnyomkodásával (faluhelyen lapáttal is szokták csapkodni, bár a tapasztalat szerint ha valaki ezt nem jól csinálja, akkor csak legyezi a tüzet, amitől jobban ég). Itt is szerephez jut az előre elkészített víz is. Lehetőleg minden parázsló zsarátnokot oltsunk el, mert a tűz könnyen erőre kaphat! Lehetőleg mindig legyen a kezünk ügyében telefon, hogy riadóztatni tudjuk a tűzoltókat vagy az erdészetet, ha megtörtént a baj (ehhez nem árt tudnunk persze azt sem, hogy éppen hol is vagyunk pontosan!)
    • 9. A legvégső eset: (nagyon bízunk benne, hogy a sorok olvasója sohasem kerül ilyen helyzetbe!) amennyiben minden odafigyelésünk ellenére meggyulladt a környezetünk és láthatóan képtelenek leszünk eloltani, akkor mindenképp menteni kell az életünket, illetve azok életét, akik velünk vannak. Nagyon fontos, hogy ha el is rohanunk, sohase szélirányba tegyük azt! A tűz vihar, erős szél idején képes olyan gyorsan terjedni, hogy esélyünk sincs elmenekülni előle! Ez nem vicc. Nagyon fontos tehát, hogy maradjunk együtt és széllel szembe meneküljünk (ugyanakkor arra is figyeljünk, hogy néha egyszerűen megfordul a szél, ilyenkor valamelyik irányba kitérve próbáljunk meg biztonságos helyre jutni.

Baj esetén hívható számok:

  • Tűzoltók: 105
  • Mentők: 104

Alapismeret05_05

Tűzrakás

Ennyi riogatás után térjünk a tüzelés gyakorlati részéhez.

A tűz gyújtásához mindenképp szükség van éghető anyagra, hőre és levegőre. Száraz időben ezek általában egyszerűen megoldható problémák, ám nedves, esős időben nehezebb kicsit a dolog. Sajnos néha nem kegyes az időjárás és mindenképp szükség lenne egy kis tűzre, melegre... Nem mindig talál az ember sziklaüreget vagy fedett területet. Ha lehetséges, ilyenkor jó megoldás a tűz helye fölé elég magasra kifeszített ponyva (fontos, hogy elég magasan legyen ahhoz,. hogy ne gyulladjon be, de az ilyen trükközést érdemes olyanra bízni, aki nem először gyújt tüzet). Ha mégis ponyvázunk, akkor fontos, hogy a ponyva ne a talajra (illetve a tűz lángjaira) merőlegesen álljon, hanem valamekkora szögben, hogy a hő jobban el tudjon menni, másként gyorsan egy lángoló ponyva boldog tulajdonosai lehetünk....

Alapismeret05_04Ha nem esik csak egyszerűen sáros, nedves idő van, akkor is meg kell oldanunk néhány dolgot:

Először is ha minden sáros, nagyon nehéz meggyújtani a tüzet. Jó trükk erre egy kisebb alufóliát a földre rakni, óvatosan úgy hajtogatva hogy a szélein ne folyjék be a latyak.

Második probléma a száraz gyújtós beszerzése. A talajon ilyenkor szinte biztosan nem találunk könnyen gyúló gallyakat érdemes a fákon körülnézni száraz ágacskák után... Nagyon jó megoldás, ha kicsit előrelátóan valami száraz pamutfélét viszünk magunkkal vízhatlan nylonzacskóba csomagolva. Az elszenesített pamutanyag az egyik legjobb "kezdeti gyújtós", mivel könnyen gyullad és elég ideig ég, hogy belobbantsa a vastagabb ágakat. Amit tilos: gyúlékony anyagokkal locsolgatni a fát és azt meggyújtani... egyrészt a gyúlékony anyagokat nehéz biztonságosan szállítani, főleg egy esetleges többnapos túrán, másrészt a párolgás miatt balesetveszélyes is.

Ha szerencsénk van és a nedvességgel nem kell megküzdenünk, akkor rögtön kezdhetjük is a tűzrakást.

Általában két elterjedtebb módja van a jó és gyors tűzrakásnak:

  1. Két követ vagy fadarabot egymáshoz közel helyezünk el s ezekre először vékony, majd egyre vastagabb fadarabokat fektetünk. Egészen pontosan: a tűz felépítése során az ágakból készült alapzatra tegyünk keresztbe két párhuzamos, két-három ujjnyi vastag, rövid ágat. Ezekre fektessük keresztbe a nagyon vékony gyújtóst (így aláfér a begyújtásnál a gyufa vagy a tapló), úgy, hogy a szélirány felőli részen férhessünk hozzá, a begyújtás során. Végül lazán, szellősen a sátorszerűen vékony és ujjnyi ágakból építsük fel a tüzet: az egésznek lazának, levegősnek kell lennie.
    Ez a rendszer egyetlen gyufával, tapló nélkül is meggyújtható. Ha van taplónk, tegyük a vékony ágacskák alá. Amennyiben szikrával gyújtóeszközt (kovát-acélt, magnéziumot stb.) használunk, a tűzrakás közelében külön gyújtsuk meg. Az égő taplót behelyezzük a tűzrakás alá (lehetőleg a szél irányából).
    A túléléssel foglalkozók a legelképesztőbb anyagokat ajánlanak, mint minden körülmények között működő taplót: kerékpár belső gumi, vazelin, lőpor, a kerti grillek begyújtásánál használt anyag préselt kockái, stb. Különlegesen nehéz körülmények között locsoljuk meg denaturált szesszel a gyújtóst, de ezt benzinnel sose tegyük.
  2. Alulra rakjuk a lazán összetekert száraz papírt, majd erre a vékony gyújtóst. Efölé gúlában az egyre vastagabb fákat, vigyázva, hogy ne fojtsuk el a tüzet, vagyis legyen szellőzése az építményünknek. Ez az egyszerűbb és elterjedtebb - tűzrakási mód. Előnye, hogy szinte gyakorlás nélkül fel lehet építeni a tüzünket, hátránya, hogy azért messze nem olyan jó hatásfokú, mint az előző.


Mindkét módszernél növeli a biztos tűzgyújtás esélyét, ha tényleg nagyon vékony és száraz gyújtóst tudunk szerezni! Ha több a száraz, vékony gyújtósunk és a papírunk, mint amire szükségünk lehet, illik a felesleget jól záródó nejlonban vagy akár anélkül is berakni valami olyan helyre, ami észrevehető, de lehetőleg eső ellen védett... szép gesztus ez az utánunk jövő turisták felé, főleg ha ők már valami gyors zápor után értek oda és szeretnének tüzet gyújtani.

A tűz meggyújtása

Legegyszerűbb öngyújtóval vagy gyufával belobbantani a gyújtóst. Ha a gyufa kicsit nedves jó trükk a gyufaszálakat a hajunkba dugdosni (persze ne felejtsük ott...).A nedves gyufaszálak fejbőrünk hőmérsékletétől jól megszáradnak, ha a hajunkba dugdossuk őket (persze csak akkor, ha nem izzadunk, és a hajunk nem vizes).