Kérjük támogasd azzal az oldalt, hogy a reklámblokkolókat kikapcsolod. Köszönjük!

Vadászat!
Mikor korlátozzák erdeink látogatását a vadászat miatt?
Keresztül az Északi-középhegységen
   Hungarian (half) Divide élménybeszámoló
Schwalbe Marathon Mondial
  Az igazi mindenes gumi.
Cateye Micro Wireless computer
  Avagy van-e hagyományos kerékpáros computerekre szükség az okostelefonok világában?
Cube Cargo Hybrid
  Egy igazi különlegességet sikerült a tavasszal kipróbálni, amelynek a tapasztalatait megosztom most veletek.
prev
next

Tartalomjegyzék

 brouter egy konfiguralhato utvonaltervezo 0002

Minden -sőt még több is-, amit a Brouterről tudni akartál!

 


1. Bevezető

A kerékpáros útvonaltervezők (ezzel kapcsolatos korábbi cikkünk: Elemzés: Kerékpáros online-útvonaltervezők ) általában 5-6 tervezési algoritmus segítségével (túra / MTB / outi - leggyorsabb / outi - legrövidebb) számolnak ki egy-egy útvonalat A-ból B-be. A matematikai módszer a felhasználó számára rejtély marad. Emiatt kapunk különböző útvonalakat – még ugyanazzal a tervezési móddal is – ha más-más útvonaltervezőt használunk.

A Brouter ezzel szemben lehetőséget ad, hogy a saját tervezési preferenciánk szerint magunk konfiguráljuk a tervezési módot, amit a Brouter „profil”-nak nevez. A többi útvonaltervezővel ellentétben, a Brouterben eleve jóval több előre elkészített profil áll rendelkezésre. Ezenkívül lehet mások által készítettet importálni, vagy egy a saját igénynek megfelelőt létrehozni. Ehhez programozási ismeretek sem kellenek.

A Brouter másik nagy előnye, hogy segítségével androidos telefonon az Osmand, Locus vagy Oruxmaps programokkal az autós vagy gyalogos tervezési módokhoz különböző kerékpározási profilt lehet párosítani, így egy-két kattintással különböző útvonal-alternatívákat meg lehet nézni.

A Brouter PC-n online módon közvetlenül elérhető: (Brouter web kliens) (Offline módban való használatára is van lehetőség, amihez szükséges néhány segédprogram, ezzel azonban most nem foglalkozom.)

A Brouternek van egy számolási időkorlátja, amit ha meghalad az általad kijelölt út terveztetése, akkor egy hibaüzenettel vége tér a folyamat. Tapasztalatom alapján 100-200 km-nyi utat gond nélkül kezel.


2. A Brouter logikája

Ha megadunk egy start és cél pontot, a Brouter keresi a legrövidebb útvonalat. Több lehetséges útvonalat megvizsgál, azokat súlyozza különböző általunk megadható paraméterekkel. (Milyen a meredekség, az útburkolat típusa, kijelölt kerékpárutat preferálunk, stb.)

Példaként a Budakalász/Lupai tó-Esztergom/Búbánatvölgy közötti útszakaszon, csak az emelkedést súlyozva (uphill costs), a többi beállítást változatlanul hagyva, a következő eredményeket kapjuk:

brouter egy konfiguralhato utvonaltervezo 01

Jól lehet látni, hogy minél inkább jelent számunkra ráfordítást az emelkedő – tehát minél magasabb súlyozást állítunk be erre a paraméterre – annál inkább olyan útvonalat kapunk, amelynél kevesebbet kell mászni, viszont több kilométert kell tekerni.

Az emelkedési tényezőt kb. úgy számolja ki, hogy ha 100 az uphill cost, akkor 100 x 100 m = 10 000 m = 10 km, tehát akár 10 km kerülőutat vagyok hajlandó megtenni, hogy a 100 m szintet megspóroljak. Vagyis fordítva: Ha nem akarok mászni, akkor magas uphillcost-ot kell megadni a profilomon. (110-es uphillcost-nál magasabb költséget adva, mindenképpen a Duna völgyében maradunk.)

A Brouter alapprofiljai Budapest/Árpád-híd és Esztergom központ vagy a Duna-völgy, vagy a Pomáz - Kétbükkfa-nyereg, vagy a Solymár - Pilisszentiván - Dorog útvonalat ajánlják. Olyan tervezési profilt, amely tartalmaz egy kis mászást, de elkerüli a nagyobb emelkedőt, saját magamnak állíthatom be. Később használhatom más útvonalak esetén is, ahol hasonló a preferenciám. Hasonló logika szerint működik az útburkolat minősége, a komp vagy lépcső, a 90 fokos kanyarodások, stb. Ha valaki érti a programnyelvet nyilván sokkal inkább fel tudja fogni, hogy mi is történik a számolás során. Néhány fórumbejegyzést olvastam, de úgy éreztem ahhoz, hogy ezt teljesen megértsem még rengeteg időt kellene befektetni.


3. A Brouter Web Cliens használata

Ha a Brouterre guglizol, több megoldás kínálkozik. Célszerű a web klienst megnyitni. A „damsy” szöveget tartalmazó oldal a fejlesztők oldala, és abban nem minden – az egyszerű felhasználó számára kifejlesztett – opció látszik.

brouter egy konfiguralhato utvonaltervezo 02

Nekem a web kliens egyből magyarul jelenik meg, de működik németül vagy angolul is. A Brouter az Openstreetmap adatait használja, ha ezek pontatlanok, hiányosak, akkor nyilván a tervezett útvonalunk az lesz. (Az Openstreeetmap-en ki lehet javítani ezeket a hibákat. Ilyen lehet pl. ha nincs megjelölve, hogy az adott úton tilos, vagy ha megvan a bringa tilos, de az nincs jelölve, hogy van közvetlenül mellette kerékpárút. Magyarországon gyakran hiányzik egy adott útvonal tag-elése, az-az hogy az adott út burkolt/burkolatlan, rázós/sima, kijelölt kerékpáros útvonal-e, stb.)

Használata

A bal oldalon lévő szimbólumokra helyezve az egeret, megjelenik a gombok feladata. Legtöbbet a ceruzát fogjuk használni. Ezzel jelöljük a tervezés start és célpontját. Amíg nem nyomjuk meg ismét a ceruza gombját, addig a program azt gondolja, hogy még egy pontot szeretnénk megadni.

A szerkesztés során lehet:

  • az utolsó pontot törölni (ez egyébként akkor is megy, ha egyszerűen csak rákattintunk),
  • a tervezetet törölni (kuka),
  • az útvonalat megfordítani,
  • POI-kat berajzolni,
  • és elkerülendő területeket megadni.

Utóbbit akkor célszerű használni, ha az útvonal olyan helyekre visz, amelyeket valamilyen okból el szeretnénk kerülni, pl. nagy forgalmú utakat. Van egy diagram, amelynek segítségével az útvonalunk szakaszainak színe jelenik meg (eredetileg lila), magasságot, emelkedési szöget vagy ráfordítási tényezőt ábrázolva.

A jobb oldalon be lehet állítani a térképnézetet, rá lehet rakni a kerékpárutak vagy a gyalogtúra réteget, de ha a „több gombra”-ra kattintunk, még a turistautak.hu réteget is beállíthatjuk. A „csavarkulcs”-ra kattintva láthatjuk a profilok részleteit, beállítási lehetőségeit.

brouter egy konfiguralhato utvonaltervezo 03


4. A profilok

4.1 A Brouter eredeti profiljai

A bal felső sarkon látjuk az éppen beállított profilt. Alatta még jó néhány alapprofil található. (Az összes profilt láthatod a linken. Katt IDE!) Én most csak a kerékpáros profilokkal foglalkozom.

brouter egy konfiguralhato utvonaltervezo 04

Akár a versenykerékpár, akár a túrakerékpár módokban, a profil mezőjének aljában ki lehet számoltatni 3 további alternatívát. A profil beállításában ilyenkor nincs változás, csak emelkedő súlyozásával még 3 más útvonalat is javasol.

A továbbiakban mindig a Budakalász/Lupa tó és Esztergom/Búbánat völgy közötti útvonalat használom etalonként. Az egyes alapprofilok segítségével kapott útvonalakat ez a LINK mutatja. (A különböző tervezési profilok útvonalai akár külön is megjeleníthetőek, a szaggatott vonalak az alternatív útvonalakat mutatják.)

Az eredeti Brouter-profilokat akár módosíthatjuk is. A jobb oldalon lévő „villás kulcs” alatt megtaláljuk ezek egyszerű módosítási lehetőségeit. Az összes túrakerékpár -, a versenykerékpár -, és a biztonság profilt így lehet megváltoztatni. Van, ahol csak egy pipa kell, de van ahol  számszerű beállítási lehetőségek találhatóak, amelyekkel például a már többször emlegetett emelkedők súlyozását változtathatjuk. Ha módosítottunk rajta, a profil neve automatikusan megváltozik.

brouter egy konfiguralhato utvonaltervezo 05

Ha a „profil testreszabása” funkció alatt a „profil”-ra kattintunk, megjelenik a annak kódolása. Ennek segítségével további paraméterek változtathatók, de ehhez nemcsak a programozási nyelvet kell ismerni, hanem az OSM tag-elést, vagyis azt, hogy hogyan jelölnek úttípust, útburkolatot stb. Mivel ez nem biztos, hogy egyértelmű, mert pl. országonként másként definiálnak egy első-másod-harmadrendű utat, néha meglepő eredményt kapunk. De ezzel a problémával a többi útvonaltervező program is szembesül. Én csak az egyszerű beállításokkal próbálkoztam, a szövegszerű programba nem kontárkodtam bele.Viszont nagyon hasznos, ha az egyedi profilunkat később is szeretnénk használni, akkor egy szövegszerkesztőbe kell ezt kimásolni és sajátgépünkön külön elmenteni. Ha később szükségünk lesz rá akkor ezt a szöveges állományt kell visszamásolni a programba.

brouter egy konfiguralhato utvonaltervezo 06

Ha a legalsó billentyűzet kinézetű szimbólumra kattintunk, látjuk minden egyes a tervezéshez használt útszakasz hossza, magassága, költsége és az OSM szerinti tag-elését.

A profilok és testreszabásuk lehetőségei. (Az elnevezések csak angol nyelvűek.)

  • Allow feries, allow steps: engedi a tervezés során kompok és lépcsők használatát
  • Ignore cycleroutes: Abból indul ki, hogy a kerékpárutak néha a hegy oldalán mennek le-fel, míg a völgyben megy egy közút. Nagyon jó példa erre a Dráva menti kerékpárút szlovéniai szakasza Maribor és Dravograd között, ahol a kerékpárúton menve nagyon sok szintet fogunk begyűjteni, míg a közút a majdnem sík völgyben vezet végig.
    Ebben az esetben kevesebb szintet tartalmazó utat preferájal a tervező, de ha a kerékpárút szintén a völgyben vezet végig, akkor hiába akarjuk azt figyelmen kívül hagyni, a tervező oda fog vezetni.
  • Stick to cycleroutes: Preferálja a kerékpáros útvonalakat (az OSM-ben külön megjelölik- tag-elik a nemzetközi, nemzeti, regionális lokális kerékpáros útvonalakat).
  • Avoid unsafe: amennyire lehet, elkerüli a forgalmas közutat, de sajnos néha kvázi 0 forgalmú közutat is, helyette burkolatlan-járhatatlan útra visz. Ez összhangban van a „Biztonság” profillal. Célszerű megnézni, milyen útvonalat kapunk és esetleg más módon ellenőrizni (légi felvétellel, Google street maps)
  • Consider Turn Restrictions: ”normális” kerékpár esetén érdektelen.
  • Consider elevation: Ha itt kivesszük a pipát, az alatta lévő számszerű beállításokat nem veszi figyelembe, tehát a legrövidebb útvonalat fogja ajánlani, akármennyi emelkedés van benne.

A következő négy beállítható paraméter összejátszásával lehet beállítani, hogy mennyire akarunk szintet mászni, vagy sík útvonalat preferálunk.

A Brouter fejlesztője abból indult ki, hogyha valahol felfelé kell menni, akkor majd lefelé is, ezért lefelé számol ráfordítással, a downhillcost paraméterrel. (Ha persze csak felfelé akarunk menni, és nincs benne lejtő ez már nem biztos, hogy jó. Pl. Pilisszentkeresztről a Pilistetőre, akkor ezzel a beállítással a meredek és alig járható rövidebb gyalogutat kapjuk, míg ugyanennyi költséget uphill cost-ként beállítva a Kétbükkfa-nyereg erdészeti aszfaltút lesz az ajánlott útvonal.)

Az uphill cutoff és downhill cutoff megadja azt a %-ban megadott meredekséget, ami alatt az emelkedő nem számít, vagyis nem kerül nekünk súlyozásra. Érdemes ezzel a paraméterrel is játszani. A Brouter 1,5%-os cutoff értéket használ alapbeállításban, valószínűleg ez az oka annak, hogy ezzel az útvonaltervezővel kicsit kevesebb szintet kapunk a valóságnál.

A Brouter 30 m-es SRTM szintréteget használ, ezen belül a 10 m-nél kisebb szintkülönbségeket nem veszi figyelembe, mert pl. egy erdő széle is akár 10 szintméter különbséget eredményezhet. Ezeket a szintkülönbségeket egy pufferbe teszi, ezekből is számol súlyozást (penalty), de ennek a pontos matematikájával nem foglalkoztam.

A térkép alatt a km és a szint mellett az összsúlyozást és a kilométerre vetített súlyozást is látjuk. Utóbbi érték közelít az 1-hez, ha síkságon, egyenes kis forgalmú aszfaltúton megyünk. A súlyozás megad egy képzeletbeli egyenest, a teljesen sík út hosszát méterben, tehát ha 2 a közepes ráfordítás-tényező, akkor mintha kétszer annyit kellene tekerni, mint egy elképzelt legegyszerűbb úton.

A térkép alatt leolvasható időszükségletet a Brouter számítja a profilban beállított tömeg, súrlódási tényező, egy elképzelt teljesítményérték alapján. Számomra az időszükséglet nem releváns, ezért ezeket az alapbeállításokat nem módosítottam, nem is foglalkoztam vele. Az érdekelt csak, hogy milyen paraméterek mellett melyik útvonalat ajánlja.

Ha a versenykerékpáros profilokat választjuk, csak a consider elevation és a consider traffic-nak van jelentősége, a „versenykerékpár kisforgalom” profilban a consider traffic-ben és a consider elevation-ben van pipa, a „versenykerékpár eredeti” beállításban csak a consider elevation aktív.

A túrakerékpár profilban nincs lehetősége a „consider traffic” beállítására, mert eleve ilyen utakra próbál tervezni. Viszont van olyan túrakerékpáros profil, amely nem preferálja a kijelölt kerékpáros útvonalakat (ott az „ignore cycleroutes”-ben van pipa) és egy túrakerékpár meredek profil, ahol a „consider elevation” nem aktív, tehát nem próbál völgyben maradni.

Ha ismeretlen területen tervezünk egy túrát, akkor első megközelítésben jó a túrakerékpár profil. Ilyenkor lehetőleg kerékpáros útvonalon vezetett és kevés emelkedőt tartalmazó útvonalat kapunk. Saját tapasztalatom szerint azonban a sáros földutak, rázós betonlapok is lehetnek az útvonalon, ha éppen ilyen a kijelölt kerékpárút. Ezért érdemes az alternatívákat is megnézni, hátha van egy kicsit hosszabb, jobb útminőségű is. Ha csak burkolt úton akarunk menni, akkor a versenykerékpár-kis forgalom a célszerű profil, de ilyenkor a forgalmas utakat nem lehet teljesen kizárni.

A „Biztonság” profil igyekszik teljesen elkerülni a forgalmas utakat, viszont földutakat, felesleges emelkedőket és kerülőket tartalmazhat, csomagos túra során ezt a profilt nem használnám.

A Brouter alapprofiljai segítségével kapott útvonalakat az alábbi táblázat mutatja.

brouter egy konfiguralhato utvonaltervezo 15

Ez a táblázat tartalmazza a fenti uMap útvonalait (rövidítésekkel) és a beállításokat.

4.2 Saját profil készítése a Brouter alapprofiljai alapján

Próbaképpen a túrakerékpár alapprofiljából az uphill- és downhill cost és a cutoff értékek variálásával egy olyan profilt készítettem magamnak, amely (remélhetőleg) nem tartalmaz meredek emelkedőket, de mérsékelt emelkedők lehetnek benne, ha ettől rövidebb lesz az út. Sokszori próbálkozás után ehhez az uphill cutoff értéket 1-re, a downhill cutoff értéket 2-re, az uphill cost 60-ra, a downhill cost 0-ra állítottam be. Ez a profil néhány helyen pontosan az általam preferált útvonalat ajánl, néhol viszont nem. Ez a különböző topográfia miatt (Pilis versus Vértes) nem is meglepő.

4.3 Poutnik profiljai

Egy cseh túrázó (Poutnik), Leopold Keller másképpen vette számításba a különböző súlyozásokat és így majdnem 30 kerékpáros profilt készített, figyelembe véve pl. az esős időben sáros utakat is. A profilok elnevezése elvileg magától értetődő (van egy angol nyelvű leírás is hozzá). Persze itt is számítani kell arra, hogy nem a várt eredményt kapjuk, mert egy adott útszakasz tag-elése nem pontos. A Poutnik profilok közül van néhány kifejezetten montis profil is, ami a Brouter alapprofiljai között nem található. Ezekkel a Poutnik profilokkal érdemes olyan tájon próbálkozni, ahol az utak kategorizálása úttípus, útminőség, mtb-nehézség, száraz-sáros sokkal részletesebb, mint a magyarországi hegységekben. Itthon a tag-elés nem teljeskörű, a legtöbb Poutnik profil az EuroVelo6-ra tervez.

A Poutnik profiljai segítségével kapott útvonalakat az alábbi táblázat mutatja

brouter egy konfiguralhato utvonaltervezo 14

Amelyik profil nem az EuroVelo6-ra tervez, annak útvonalait ezen a LINKEN láthatjuk.

4.4. A konfigurálható Velomobil profil

A velomobil egy teljesen burkolt fekvőkerékpár. Ezzel gyorsan lehet menni, de nehéz vele szűk kanyart bevenni, rázós vagy járdán vezetett kerékpárúton közlekedni. Mivel nem személygépkocsi elvileg nem mehetnek olyan úton, ahol bringatilos van. Így a velomobil tulajdonosok közösen fejlesztettek ki egy profilt, ami a ő speciális igényeinek megfelel, persze olyan helyen, ahol az úthálózat az itteninél sokkal sűrűbb.

A velomobil-schnell profil (Letöltéséért katt IDE!) egy egyszerűen beállítható tervezési profil, ahol a következő paramétereket lehet változtazni. (Könnyebben áttekinthető mint az eredeti Brouter profilok.) A betöltése a Brouter Web kliensre a 4.5 fejezetben leírtak alapján történik, csak előtte ki kell csomagolni a velomobil-schnell.zip fájlt. A velomobil sajátossága miatt olyan paraméterek is szerepelnek benne, ami normál kerékpár esetén nem releváns. A következő a paramétereket lehet variálni mindig 1-10 között:

  • Avoid main roads: főutak elkerülése
  • Avoid small roads: kisebb utak elkerülése
  • Avoid cycle routes: kijelölt kerékpár útvonalok elkerülése
  • Avoid bad roads: rossz útminőség elkerülése
  • Avoid elevation: emelkedések elkerülése

0 esetén ezeket a paramétereket nem kell elkerülni, 10 esetén minél inkább próbálja elkerülni, A velomobil számára optimális standard értékei is szerepelnek ott. Ez persze 100 000 elvi lehetőséget jelent. Hátha valakinek lesz kedve ráérős időben két adott ponton között kipróbálni, hogy mikor merre tervez ez a profil. De nem szabad elfelejteni, hogy ez egy velomobil-profil, amely szinte csak burkolt utakat használ, földutakra csak kivételesen, rövid szakaszokra kényszeríthető. Az alábbi táblázat néhány önkényesen kiválasztott beállítást tartalmaz:

brouter egy konfiguralhato utvonaltervezo 13

A velomobil néhány beállításával kapott útvonalak ezen a LINKEN! láthatók. Rákattintva az útvonalakra a választott beállítások láthatók az alábbi sorrendben:

  • Avoid main roads
  • Avoid small roads
  • Avoid cycle ways_Avoid elevation
  • Avoid bad roads

Ha 0 akkor nem kerüli el az adott utat, ha 10-es akkor lehetőleg elkerüli. A közbülső értékeket szabadon lehet variálni.

4.5. Az egyéb profilok betöltése a Brouter web cliens-re

A .brf kiterjesztésű fájlra kattintva egy szöveges programot nyitunk meg. Ha nem tudjuk egyből megnyitni, át kell nevezni a .brf kiterjesztést .txt.-re. Ezt már meg lehet nyitni valamelyik text editorral. Ennek minden sorát ctrl+C – ctrl+V -vel másolhatjuk a Web kliens oldalon a „profil testreszabása/profil” mezőjébe (előzőleg az ott lévő szöveget természetesen törölni kell). A velomobil-schnell profil esetén a „beállítások” mezőben megjelennek a beállítható paraméterek.


5. A Brouter androidos készüléken

5.1 Általános ismertető

A Brouter a Google play-ből installálható androidos mobiltelefonra. Ilyenkor kérdezi, hogy melyik szegmenst (egy 5 fok szélességű és 5 fok hosszúságú térképnégyzetet) töltse le. Teljes Magyarországhoz kettőt kell letölteni. A megjelenő földtérképre zoomolva, majd rákattintva a kiválasztott szegmensre, ezek átneveződnek és a telefonon a megadott helyre (SD kártyára vagy belső tárhelyre) letöltődnek. Egy szegmens 100-200 MB tárterületet foglal el. Ezek nem jeleníthetők meg térkép formában, hiszen csak útvonal-tervezési mellékleteket tartalmaznak.

A következő programok együttműködnek a Brouterrel:

  • Osmand
  • Locus
  • Oruxmaps

Az útvonaltervezés szempontjából mindegy, melyiket használjuk, hisz a Brouter az OSM információit használja a számolásra. Az, hogy melyik térképnézetet választjuk, a Brouter útvonaltervezése szempontból szintén mindegy.

Megjegyzés:

Oruxmaps és Locus esetén könnyen lehet letölteni rá az Openandromaps térképeit országonként, ill. nagyobb országok esetén régiónként. Az openandromaps oldalán csak ki kell választani a megfelelő térképet, és a megfelelő térképkezelő szoftvert. Ilyenkor általában automatikusan jó helyre kerülnek és egy „frissítésre” való kattintás után már offline módon használható is. De ez még csak a mapsforge-alapstílus. Tehát kell még egy „mapstyle”, pl. elevate 4, akkor már látni fogjuk a kerékpáros útvonalakat. Mivel vektortérképek, nem foglalnak el túl sok tárhelyet.

Mindkét program tudja kezelni a turistautak.hu térképét is, akár offline használatra. Mivel ez nem vektortérkép, hanem rengeteg kis képkocka összessége, néha kiakad a telefonom, lehet, hogy egy erősebb hardverű ezt jobban bírja.

Én leginkább az Oruxmaps-ot használom, ezt szoktam meg. De a Locus-nak az Oruxmaps-szal szemben van két nagy előnye:

  1. be lehet állítani (igaz, csak a fizetős pro-verzióban) a tiltott területeket, a „no go area”-t, hasonlóan, mint a webes verzióban. Ennek pl. akkor van jelentősége, ha a kiválasztott profilt a kompok használatát eleve lehetővé teszi, de tudva azt, hogy a Szobi komp télen nem üzemel, a komp környékét „no go area”-ként beállítva, kikényszeríthetem, hogy ne oda tervezzen, hanem pl. a Visegrádi kompot használjuk. Vagy az én szokásos útvonalamon Budapesttől-Drezdáig Prágát el akarom kerülni, pedig a legtöbb profil pont Prágán keresztül tervez.
  2. az újratervezéshez nem kell újra beadni a startpontot, ha rákattintok egy másik profilra, csak a célpontot kell újra beadni.

A Brouternek 6 alapprofilja van (autó rövid / autó gyors / kerékpár rövid / kerékpár gyors / gyalog gyors / gyalog rövid). Ha elindítottam a Brouter-t, akkor kapok egy listát, amelyik az összes rendelkezésre álló profilt tartalmazza. Abból kiválasztok egy nekem tetsző profilt.

brouter egy konfiguralhato utvonaltervezo 07

Ilyenkor megjelenik egy ablak „Select action”, ott a „Server-Mode”-ra kattintva, megjelenik a 6 alapprofil. Ebből kiválaszthatom, hogy melyik alapprofil működjön. A kiválasztottat, "leokézom" és kapok egy táblázatot, melyik brf-fájlt melyik alapprofillal párosítottam. Ezt hatszor megcsinálva minden alapprofilhoz egy konkrét profilt tudtam párosítani. Minden „exit” után kapom az éppen aktuális listát. Ezt célszerű felírni, a későbbi meglepetések elkerülése végett. Ezt a hat kiválasztott profilt a továbbiakban tudom használni anélkül, hogy a Brouter app-ot újra el kellene indítani.

Ha az eredetileg a Brouterben lévő profilokon kívül még másikat is szeretnék használni, (akár Poutnik félét, akár a Brouter eredeti profiljai módosításával kialakított sajátot, akár a beállítható velomobil-profil alapján készült sajátot), akkor a web kliensen a jobb oldalon lévő „profilra” kattintva látszik egy programszöveg. Ezt ki lehet másolni egy text-editor-ba (Write, Notepad, vagy hasonló). Ott el tudom menteni a saját PC-re, egy nekem releváns névvel. Vigyázni kell, lehetőleg csak angol betűk és kötőjel, szóköz nélkül. Ilyenkor .txt kiterjesztést kap a fájl. Ezt a átnevezem .brf kiterjesztésre. Az így kapott fájl már másolható a mobil eszközön a „Brouter/profiles2” mappába.

Fontos, hogy az összes .brf kiterjesztésű fáj és a lookup.dat fájl is legyen a profiles2 mappában.

5.2 Oruxmaps

Az Oruxmaps tudja kezelni a Graphhopper útvonaltervezőt akár offline módon is, tehát ott is a Broutert kell kiválasztani.

A régebbi Oruxmaps-verziók esetén rákattintva az autópálya szimbólumra, automatikusan felkínálta az útvonaltervezés opciót, az újabb verziókban a „track-route eszközök”-ön belül van az útvonaltervező (a kézi rajzolás-légvonal tervezés és a gpx betöltése mellett). Akkor már autó-kerékpár-gyalog mód, rövidebb-gyorsabb között lehet választani és a Brouter vagy Graphhopper között.

brouter egy konfiguralhato utvonaltervezo 08

A kezdőpontot a térképen úgy kell megválasztani, hogy a képernyő közepére húzzuk, kattintunk egyet a „zöld plusz”-ra, majd ugyanazt csináljuk a célponttal. Több pontot is tudunk ugyanilyen módon definiálni. Ha rossz helyre került a pont, a „narancs mínusz” segítségével az utolsó pont törölhető. Ha minden pont jó helyen van, és kiválasztottuk a megfelelő profilt, a kék pipával indítjuk a tervezést. Ilyenkor egy Brouter0.gpx file keletkezik. Hogy ez hová kerül a mobilon, ez minden készüléken más és más.

brouter egy konfiguralhato utvonaltervezo 09

Miután sikerült a tervezés, Oruxmaps-szon az autópálya szimbólumra, majd statisztika gombra kattintva, kapunk információt a hosszúságról, a szintről és a szintdiagram is láthatóvá válik.

brouter egy konfiguralhato utvonaltervezo 10

5.3 Locus

https://www.velomobilforum.de/forum/index.php?threads/Brouter-ein-konfigurierbarer-offline-streckenrouter-web-android.38274/page-43

Locusban is működik a Brouter, az offline tervezéshez eleve a Poutnik profilokat használ, de hogy aa 30 közül melyik 5-öt, azt nem tudom. A használathoz nem feltétlen kell a Brouter-appot installálni. De ha telepítettem a Brouter-appot, akkor be lehet állítani, hogy a fenti módon beállított profilok kerüljenek használatba. Mivel csak egy gyalogos mód van (ez felhasználja a gyalogos-gyors tervezési profilját), így csak 5 profillal tudunk tervezni. Én pl. a gépkocsi rövid alapprofillal párosítottam a Brouter „ignore cycleroutes” profilt és akkor így néz ki:

brouter egy konfiguralhato utvonaltervezo 11

Ezen a LINKEN! témával kapcsolatos velomobilos fórumot érsz el német nyelven.

5.4 Osmand

Az Osmand-nak van saját útvonaltervezője is katt IDE!. Hogy hogyan lehet a Brouter útvonaltervezőként használni a velomobil fórumos linkben található. Katt IDE!

Ahhoz hogy Osmand-on használhassuk a Brouter profiljait, egyéni profilokat kell készíteni, két kerékpáros, két autós és két gyalogos profilt.

brouter egy konfiguralhato utvonaltervezo 12

A „navigációs beállítás”-on belül a „navigáció fajtája” van egy opció a Brouter beállítására. Ha mind a 6 egyéni profilban beállítottuk a Broutert, az Osmand a fenti módon beállított profilokat használja.

Akár Oruxmaps-ot, akár Locus-t, akár Osmand-ot használva, bármelyik meglévő Brouter profil párosítható a 6 ill. 5 alapprofil valamelyikében. Az útvonaltervezés működni fog, a kilométerek is stimmelnek. De a célhoz szükséges idő nem fog stimmelni, mert ennek a kiszámításához a Brouter a közlekedési eszköznek megfelelő sebességet és a „súlyokat” használja fel.

Ellenőrizve néhány profilt a telefonomon Oruxmaps-szal, Locus-szal és Osmand-dal, kiderült, hogy a legtöbb profil ugyanúgy működik a web kliensen, mint a telefonon. Némelyik profil viszont más útvonalat hozott ki a telefonon. Hogy ez miért van, nem tudom. Feltételezem, hogy a telefonomon – mivel régi a térkép – más az egyes útszakaszok tag-elése mint az aktuális Brouter web kliensben. Másik magyarázat lehet, hogy a szegmensek letöltése a telefonomra is régebben történt, ezeket is időnként frissítik.

Hamarosan egy újabb elemzéssel jelentkezem a BringaLap oldalán.

Kapcsolódó cikk:

Elemzés: Kerékpáros online-útvonaltervezők