Kérjük támogasd azzal az oldalt, hogy a reklámblokkolókat kikapcsolod. Köszönjük!

Tartalomjegyzék

 elemzes kerekparos online utvonaltervezok 00

Melyik a legjobb kerékpáros online-útvonaltervező?

1. Néhány szó az útvonaltervezőkről általában

Először néhány mondatban ismertetem, hogy mire használok egy útvonaltervezőt, és mik az elvárásaim.

A) Utazás csomaggal

Ha tervezek egy több napos vagy több hetes túrát, (többnyire) külföldön, általában sátorral megyek, lehetőleg kerülöm a zötykölős erdei-mezei utakat, a keményre döngölt, finom murvás utak (mint amilyenek sokszor a német turisztikai kerékpárutak) viszont számításba jöhetnek. Inkább megyek 10 kilométerrel többet, mint 200 szintmétert. Ilyenkor megvan a start és a cél. Általában napi szakaszokat szoktam tervezni, a kempingek adják meg a célpontot, szükség esetén közbülső pontokat is beiktatok. (Ezt a továbbiakban start-cél navigációnak nevezem.)

B) Egynapos túra túrakerékpárral (esetleg montival, de erre most nem fókuszálok)

Ilyenkor a szép táj, a forgalommentesség a legfőbb célom. Az útburkolat és a szint kevésbé fontos. Fontos viszont az, hogy lehetőleg egyszerűen tudjam a gpx-t a PC-re menteni és onnan a telefonra másolni. Ilyenkor pontról pontra tervezek. (Pontról-pontra navigáció.)

Meglepetések sincsenek kizárva. (pl. vannak elzárt területek, amiről a térkép nem tud és az útvonaltervező ezen keresztül akar vezetni.) Ilyenkor aszfalton, murván, sőt földúton is tekerek. Gondot okozhat, ha egy útvonaltervező az egész utat csak monti-módban, vagy csak outi-módban akarja tervezni. Persze lehet szakaszokat külön-külön megtervezni és majd azokat egyesíteni, de ez macerás.

Tervezett túrát nyilvánossá tenni

Ha túratársakat hívok egy túrára, akkor többnyire ismerem az útvonalat. Ha mégis tervezni kell, akkor pontról pontra szeretem. Ilyenkor jó, ha szakaszonként át tudok kapcsolni a gyalog, a monti, az outi módok között. Szükség esetén akár a légvonal tervező módot is választhatom. (Néha van egy kis híd, vagy egy lépcső, ami nincs a térképen, így az útvonaltervező hosszú kerülőutat ajánl.) Így tudom a túrát az általam ismert utakra kényszeríteni. Sajnos ilyen univerzális átkapcsolásra csak az Alltrails.com képes. (Az Alltrailsben tervezett utak letöltéséhez viszont a túratársaknak is regisztrálniuk kell és a kapott útvonalakat csak kellő óvatossággal lehet használni.)

Egyszerűbb esetben a saját gpx-eim közül valamelyiket fel akarom tölteni egy térképre, hogy a társaim megnézhessék és letölthessék a saját telefonra vagy Garminra, lehetőleg anélkül, hogy arra az oldalra regisztrálni kényszerüljenek.

Több túrát egyszerre láthatóvá tenni

Előnyben részesítem, ha a saját gpx-emet fel tudom tölteni egy kellemes térképfelületre. A különböző gpx-eket különböző (általam választott) színekkel tudom ellátni. Itt az útvonaltervezés már nem fontos.

E célra nekem legmegfelelőbb az uMap, ahol sokféle szerkesztési lehetőség, és színválaszték áll rendelkezésre. Némelyik útvonaltervező is felkínálja ezt a lehetőséget.

terkapismeret01

Hogyan jön létre egy útvonal-ajánlat?

A legtöbb ingyenes útvonaltervező az openstreetmap térképeket (OSM) használja alapul. Ez közösségi (tartalom) fejlesztésű. Előfordulhat, hogy olyan utak még nincsenek a térképen, amik a valóságban már léteznek (pl. Kecskéd-Bokodi tó közötti murvás út), vagy olyan útvonalak megjelennek kerékpáros útvonalként, amik még nincsenek. (Jó példa erre: a Csákvár-Kőhányás közötti szakasz a közúton halad, de az OSM-ben montis útvonalként szerepel. Vagy a leendő Bodapest-Balaton kerékpárút már rajta van a térképen, holott nincs is még meg!) Az útvonaltervező csak a meglévő utakat használja. Ezért jó a pontról-pontra tervezés, itt egy légvonal szakasszal lehet a hiányzó utat áthidalni, de ezt sajnos csak kevés útvonaltervező teszi lehetővé. Előfordul az is, hogy egy útszakasz a Google térképen látható, a tervezésre használt OSM-ben viszont nem.

Az útvonaltervező alapja egy matematikai modell, ami súlyozza („ráfordítási tényezőket” állapít meg) aszerint, hogy különböző alternatív útvonalak esetén:

  • mennyi a km
  • mennyi a szint (az írás végén erről még lesz szó)
  • milyen az útburkolat (az OSM-ben az útburkolat látható, de mivel a kategorizálása attól az embertől függ, aki berajzolta, ez lehet szubjektív). Ennek eredményeképpen más az mtb, outi, túra módban tervezett útvonal
  • milyen az út besorolása (autópálya, elsőrendű, másodrendű, dózerút stb.)
  • az adott útvonal szerepel-e hivatalos kerékpáros útvonalként, megkülönböztetve a hosszú távú (pl. EuroVelo), nemzeti vagy regionális útvonalakat.
  • túra (trekking, normál, általános is lehet az elnevezés), mtb vagy outi módban tervezzen
  • figyelembe veszi-e a bringatiltást

Az útvonaltervező nem tudja, hogy az útvonal ki van-e táblázva, és a kitáblázás és a térkép összhangban van-e. Sajnos ez gyakran nincs így. (Kirívó példa az EV6 Szigethalom és Ráckeve között)

Amit viszont egyetlen útvonaltervezőtől sem lehet elvárni! Azt, hogy a legszebb útvonalat kínálja, nincs olyan algoritmus, amivel be tudom állítani, hogy a víz megnyugtató felülete, az erdő nyugalma vagy a sziklák, szurdokok látványa a legfontosabb kritérium. És azt sem, hogy ennek érdekében mennyire vagyok hajlandó plusz kilométerre, rossz útburkolatra, plusz szintekre.

terkapismeret03

Ismert terepen a preferált útvonalaimat egyik útvonaltervező sem kínálja fel, ha csak a kezdő és végpontot jelölöm meg (pl. a Budapest - Esztergom között kedvenc útvonalam a Szentendre - Dömörkapu - Királykúti nyereg - Pilismarót; vagy Budapest - Tassi zsilip között a Ráckevei oldalon a Kis-Duna parti út). Ezt csak közbülső pontok beiktatásával lehet kiküszöbölni.

Ha ismeretlen helyen használom az útvonaltervezőt, ez mindenképpen zsákbamacska. Nem tudja a térkép, hogy a földút keményre döngölt, jól járható, futóhomok vagy sziklaösvény. Azt sem tudja, hogy egy aszfaltozott közút mennyire forgalmas, a közutak OSM szerinti besorolása is csak támpont lehet.

Némelyik útvonaltervező felkínálja mások által megtett túrák megjelenítését a térképen, túra leírás olvasását, fényképeket. Ezek esetleg támpontot adhatnak.

  • Az OSM, amely egy felhasználók generálta felület, nem biztos, hogy mindig jó alap.
  • A Google Maps persze a saját térképfelületét használja, viszont Magyarországon a kerékpáros útvonaltervezés inaktív (Németországban működik) és a földutak csak részben szerepelnek a térképen.

Néhány útvonaltervező még felkínálja térképnézetként a Google Mapset is, de többnyire akkor is az OSM-ben nyilvántartott utakon tervez. A hivatalos térképalapokért és már a Google Mapsért is, bizonyos keretek között, súlyos pénzeket kell fizetni, amit egy ingyenes program nyilván nem fog tudni megtenni. Ezért van az, hogy néhány útvonaltervező korábban még felkínálta a Google Maps térképnézetét is, később már kiesett a kínálatból.

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy az útvonaltervezés csak annyira jó, mint amennyire pontosak az OSM adatai. Ha egy útvonal burkolata „egyéb” kategóriával szerepel az OSM-ben, akkor ez akár jól járható erdészeti földutat, akár sziklás ösvényt, akár alig felismerhető állatnyomot is jelenthet. Arra is kell számítani (elsősorban tereptúrák esetén), hogy az útvonaltervező ajánl egy útvonalat, ez azonban a valóságban egy lezárt, elkerített magánterületen, vadászparkon, esetleg golfpályán vezet keresztül. Ha az OSM felhasználói közül senki sem jelöli be ezt lezárt területnek, akkor a térkép ezt nem fogja tudni.

A matematikai súlyozást lehet befolyásolni, a legtöbb útvonaltervező kínálja a túra, outi, monti módokat, néha még a legrövidebb, vagy leggyorsabb ajánlat szerint finomítva.

A Brouter a meglévő súlyozási profilok mellett biztosítja, hogy mindenki elkészíthesse saját profilját, beállítsa a saját „ráfordítási költségeit”. A gyakorlatban eléggé hosszadalmas kitapasztalni, hogy mit kell változtatni, mert a sok-sok tényező együttes hatásától függ az eredmény.

Tájékoztatásul jelzem, hogy a Brouter Web Cliensen a tervezési módok (profilok) mellett található még néhány kész kerékpározási profi, de ezekkel itt nem foglalkozom.

Célszerű azt is kipróbálni, hogy hogyan változik a tervezett útvonal, ha a start- vagy célpontot pár száz méterrel vagy kilométerrel odébb teszem. Ha Budapest-Balaton útvonalat tervezek, nem mindegy hogy Balatonakarattya vagy Balatonkenese a célpont.

A súlyozás miatt – még egy módon belül is – különböző eredményeket kapunk.

A csatolt képeken a Budapest-Esztergom valamint a Budapest (Budatétény)-Balatonakarattya útvonal különböző útvonaltervezővel „MTB” és „túrakerékpár” beállítással kapott eredményt mutatja.

Megterveztem a Budapest-Esztergom, illetve a Budapest-Balaton útvonalakat több útvonaltervezővel, illetve több módban.

A linkekre kattintva interaktív térképen pontosabban is láthatjuk őket, rákattintva valahol a vonal mentén (sajnos nem azon a ponton, ahol rákattintottunk) megjelenik annak az útvonaltervezőnek a neve, amivel készült a gpx. Mivel ez a két viszonylat eléggé közismert, mindenki levonhatja a saját következtetését, hogy neki mi felelne meg a legjobban. Érdemes kipróbálni egy általunk jól ismert útvonalon, hogy melyik útvonaltervező program mit ajánl, mielőtt vakon bízunk bármelyikben.

TRACK vagy ROUTE

(Remélem közérthetően, de nem biztos, hogy szakszerűen.)

Az itt használt a gpx a talán leginkább elterjedt navigációs kiterjesztés, egyéb navigációs készülékek gyártói a saját rendszerüket fejlesztették ki. (mint pl. a Google a kml-t).

A gpx kiterjesztés akár tracket, akár útvonalpontot (waypoint), akár route-ot jelent.

A track egy pontsorozatot, mindegyik pontnak megvannak a geokoordinátái. Ha ezeket bármilyen térképre vetítjük, és a pontokat összekötjük, megkapunk egy útvonalat.  Ha rögzítjük egy gps-képes készülékkel az útvonalat, be lehet állítani, hogy milyen sűrűn mentse az éppen bejárt geokoordinátákat. Ez általában elég sűrűn szokott megtörténni, ezért utólag megnézve az útvonalunkat azt látjuk, hogy minden kisebb kitérést jelez, és elég pontosan követi az utakat.

elemzes kerekparos online utvonaltervezok 10

Ha egy útvonalat valamelyik útvonaltervezővel tervezzük és trackként elmentjük, akkor a tervezőprogram azokon a lényeges pontokon, ahol be kell fordulni vagy lényegesen változik az útirány, elhelyez egy pontot, így sokkal kevesebb pontot kell a szoftvernek kezelnie. Viszont, ha az útvonal enyhén ível, a megrajzolt útvonal nem marad a térképen látható úton. Ez a Budapest-Balaton túra mód térképen jól látható (KATT IDE!), ha a Graph Hopperrel készült útvonalat megnézzük (málnaszínű). Tárnok és Tordas között van egy szakasz, ahol a türkiz route kanyarog egyet, a track viszont látszólag az autópályára vezet. Egy ilyen helyen a track navigáció a határához ér, ott el kell dönteni, hogy melyik a valóságos utat fogjuk használni.

Ilyen problémával nem kell számolni, ha valódi route-ról van szó. A route egy információgyűjtemény, amely tartalmazza a kezdő és végpontot, a felhasználó által megállapított útvonalpontokat, valamint információt a térképalapról és a tervezési algoritmusról.

Ha valamelyik térképnézegető programmal megnyitunk egy a route-ot tartalmazó gpx-t, a program újra kiszámolja az útvonalat, és a térképen meglévő utakra helyezi. Ha tehát egy régebben elkészített gpx-t később újra megjelenítjük, előfordulhat, hogy nem pontosan ugyanazt az útvonalat kapjuk, mint elkészítésekor. Ez előfordulhat például, ha a közbülső időben valaki egy adott útszakaszt az OSM-ben „bringatilos” jellel megjelölte vagy közben egy másik út épült, amelyet az algoritmusunk preferál.

Mivel azonban a legtöbb útvonaltervező program az OSM információit tartalmazza, ennek rövid időtávlatban nem nagy a valószínűsége. Ha viszont az útvonaltervező nem az OSM-t veszi alapul, hanem a Google Mapset, már van esély némi eltérésre.

Az is előfordulhat, hogy egy a PC-n készített route telefonon vagy Garminon másként jelenik meg. Egy track viszont bármilyen készüléken mindig ugyanazokat a pontokat használja és köti össze vonallal.

A „Route Converter” program segítségével ezek egymásba átszámoltathatók, néha meglepő eredményekkel.

Tervezési módok

Ha az interaktív térképen megnézzük az útvonalakat, azt is figyelembe kell venni, hogy milyen tervezési algoritmusokkal számítja ki az adott útvonaltervező a gpx-t. Többnyire be lehet állítani egy általános túra módot, mtb módot és outi módot, de nem mindegyik útvonaltervezőnek van „túra” módja. Az elnevezés is változó: túra, trekking, city bike, mindennapos kerékpár. általános stb.

  • Merretekerjek, mapy.cz: csak mtb és outi mód
  • Bikeroll: a sima kerékpár mód Magyarországon nem működik, mert Google algoritmust alkalmaz (amely Magyarországon kerékpármódot nem ismer, de Nyugat-Európában igen)
  • Naviki: Van szabadidő (leisure, Freizeit) és mindennapi (everyday, Alltag) mód és persze mtb és az outi mód
  • A Brouternek van egy „túrakerékpár kerékpár utak nélkül” opció, ilyenkor a kerékpárutak nem élveznek preferenciát.
  • CycleTravel: 2 mód van, paved only” vagy „paved and path”. Utóbbi közel áll a „túra” módhoz
  • Bikemap.net, Ridewithgps útvonaltervezőkben csak egy általános kerékpáros mód van

Táblázatban összefoglalva, melyik útvonaltervezőnek milyen opciója van:

elemzes kerekparos online utvonaltervezok 01

Célszerű tehát különböző útvonaltervezők ajánlatát megnézni, utána megfelelő helyen közbülső pontokat beiktatva vagy elhúzva az útvonalat gyakorlatilag bármelyik útvonaltervezővel lehet olyan gpx-et létrehozni, ami ezután navigálásra alkalmas.

Esetleg Google Street View-val, útburkolat és szintek megjelenítésével, légi felvétellel is lehet további információt szerezni. Érdemes az útszakaszok OSM kategorizálását (tag-elést) is megnézni, katt IDE!

Az útvonaltervező fejlesztője nem mindig alakított ki saját súlyozási algoritmust, hanem egy másikat adaptált. Így pl. a Gpsies a Graphhoppert használta, a Caminaro az Openrouteservice-t, a Merretekerjek a Brouter-t, a Természetjáró az Outdooractive-t használja tervezésre, ennek megfelelően a tervezési eredmények is hasonlók, még ha más kifejezéseket is használnak.

Sajnos nem lehet abból kiindulni, hogy a kijelölt és az OSM-ben megjelenő kerékpárutak a legjobbak – néha a helyi lobbi érdek miatt ide-oda kanyarog, hátha a kedves turista betér az útba eső gasztronómiai egységbe, és ezzel sok felesleges kilométerre veszi rá a túrázót. Rosszmájúak szerint a még csak tervezési fázisban lévő, de az OSM-be már berajzolt kész kerékpárút látszatát keltő Budapest-Balaton kerékpárút is ezért megy át Etyeken.

Mindig gondolni kell arra, hogy az útvonaltervező fejlesztője gondol egyet, megváltoztatja a kinézetet vagy használatát, fizetőssé tesz eddig ingyenes opciókat, vagy egyszerűen eladja az egészet. Hiába biztosítják a tervezett és megtett utak gpx-einek tárolását, hozzáférését, célszerűbbnek tartom egy saját eszközön tárolt (valamilyen rendszert követő) track gyűjtemény használatát. Emiatt az itt leírtak is az aktuális (2020 jan.) állapotot tükrözik és holnap talán már nem érvényesek...

Felhasználóbarátság, „ergonómia"

Ebben nagy különbségek vannak. Van, ahol ránézésre majdnem mindent meg lehet találni és van, ahol némelyik funkció csak keresgélés után fedezhető fel valamelyik alpontban (ráadásul ugyanazt a funkciót sokszor különböző kifejezéssel használják.) Sokszor például a gpx mentésének lehetősége is csak akkor válik láthatóvá, ha előtte regisztráltunk.

Az útvonaltervező összehasonlító táblázatban (3. fejezet) bővebb információk lesznek az előnyökről és a hátrányokról.

terkepismeret21

Regisztrálás, fizetős verzió, telefon - app

Nekem az olyan útvonaltervező a legszimpatikusabb, ahol minden alapfunkció regisztrálás nélkül áll rendelkezésre.

Nem örülök, ha egy túratársam nyilvánossá tesz egy tervezett túrát, de olyan útvonaltervezőt használt, amin csak regisztrálás után látom az útvonalat. Vagy ahol csak regisztrálás után tudom letölteni a gpx-t a saját PC-mre. (Persze, ha valaki egy adott útvonaltervezőt szokott meg, nem fog attól másra váltani, mert én az övére nem szeretnék regisztrálni.)

Sokszor regisztrálás nélkül még lehet tervezni, de a gpx-et elmenteni azonban már nem.

Ha egy tervezett megtett útvonalat nyilvánossá szeretnék tenni, általában regisztráció kell. Hiszen a gpx a szolgáltató szerverén van, és a potenciális túratársak onnan tölthetik le.

A fizetős verziókat nem próbáltam ki, különböző módon próbálják az embert rávenni a fizetős mód használatára:

  • Bikemap.net: Az OCM fizetős
  • Komoot: A gpx küldése telefonra általában fizetős (egy megye területét lehet ingyen letölteni és ezt a megyét offline módon is lehet használni a mobilon)

Sajnos néhány útvonaltervező regisztrálás után szinte naponta küld e-mailt: ODA, KOM, RWG, BMN. Ezeket spamként megjelölve, többé nem jelennek meg.

Néha az útvonaltervező oldala tele van különböző reklámmal, úgy hogy a térkép csak a képernyő kis részén látható, vagy a kezdőoldal különböző olyan szöveggel van tele, mint például „Fedezd fel a legújabb kalandot!” „Legyél része egy világszerte működő társaságnak!” és hasonlók. Először meg kell találni, hová kell kattintani, hogy az útvonaltervező oldala megnyíljon. (ODA, RWG, KOM). Persze ez az ingyenesség költsége.

Telefon-appként csak a Broutert és a Mapy.cz-t használom, a Navikit, a Természetjárót és a Komootot csak próbaképpen.

Telefonon az Oruxmaps térképkezelő szoftvert használom, Openandromaps térképekkel és a Brouter-appot offline módon működő útvonaltervezővel. Az Osmand, Locus hasonlóképpen működik, de ezekkel nincs tapasztalatom.
A Garmin-outdoor készülék vagy telefon vitába nem vagyok hajlandó beszállni, tisztában vagyok mindkét módszer alapvető előnyeivel-hátrányaival.