titan001

Pukkasszunk polgárt!

A Titan 1 ½ Trac egy érdekes vas, mind térben, mind időben. Sok írásos anyag nem maradt fent róla. Pár kerékpáros fórumon megfutattam, de ott sem jutottak vele sokkal többre mint én. Ami biztos, hogy 1990-92 volt az ő éve. A gyártó neve nem ismeretlen a régi bringások körében, főleg a BMX fanatikusok tudják mi is a márka erőssége.

Ahogy hozzám került...
1995 nyarán egy kirándulásom megálltunk egy osztrák határszéli faluban a kocsmánál. Ott láttam meg a gépet a kerítés mellett.

titan02

Mit mondjak, elég feltűnő jelenség volt. Azonnal láttam, hogy a felső kategóriás vas. Ez vagy nagyon hozzáértő tulajdona, vagy nagyon nem. Kijött a tulaj, aki látta, hogy lemeredtem a bringára. Köszöntem neki, és próbáltam vele beszélgetni, megtudni mi a bringa története. Kicsit meglepett mikor tört magyarral szólt vissza.

Kiderült sógoroktól költözött „haza" és a bringát még kint vette. Valami nagy változást akart, de túlvállalta magát. -Hát láttunk már ilyet.- Kicsit beszélgettünk még, és rákérdeztem, hogy esetleg nem-e eladó? Mondta, hogy nagyon nem használja, és a bolton kívül talán 3x volt vele a krimóban. Látta, hogy az én nyálam nagyon csorog a bringáért. Így kis beszélgetés, és alkudozás után megegyeztünk. A bringát szétkaptam beraktam a kocsiba, és irány haza!

Ahogy elvesztettem...
Örültem, de sokáig nem tartott az öröm. Ahogy az lenni szokott valami mindig közbejön. Nem ragoznám, muszáj volt eladnom. Pont másra kellett az ára.

Abban az időben nagyon virágzott a bringa piac, sokan kerestek MTB-t. Akkor árasztottak el minket azok az olasz rettenetek, amiket gyakorlatilag a sarki boltban is lehetett kapni. Mindenesetre a jó magyar polgár minden különösebb megfontolás nélkül vásárolta ezeket a csodákat, mert divat volt, aztán hazamentek. Mivel az ÁFÉSZ boltban vett Csepelt minden gond nélkül összerakták, gondolták ezzel is megbirkóznak. Ennek eredményeképp a hozzám hasonló szerelők is fénykorukat kezdték el élni. (A csak a baj az volt, hogy én pl. nagyon hamar agybajt kaptam a sok sz@r, és gagyi cucctól, emiatt inkább nem vállaltam el egy idő után őket.)

Akkor már nálam is sokan kerestek használt bringát. Így került a képbe egy barátom öccse aki, -mint már annyian- túl volt egy rossz vásárláson, és valami korrektebbet keresett. Bekínáltam neki, hogy megveheti, de mivel akkoriban egy havi fizetés még sok embernél 4 jegyű szám volt, így alaposan meggondolta, hogy kiadja e érte közel 4 havi fizetését. Megtette.

A bringát a fiatalember onnantól gyakorlatilag napi szinten használta, és ahogy az lenni szokott, én már másnap bántam az üzletet...

Ahogy visszaszereztem...
Teltek, múltak az évek, és mivel egy helyen laktunk így sokat láttam a bringát, és valahogy mindig rajta maradt a tekintetem. Kb 10 évvel ezelőtt valami agy halott meg is próbálta ellopni, de mivel a vas elég egyedi 2-3 nap múlva vissza is került a tulajhoz.

Időközben mindenki élete alakult ahogy... A srác egy kollégámhoz került földrajzilag közelebb, és hozzá járt a bringát javíttatni. Egy alkalommal mikor nála jártam, láttam, hogy a bringa pont állványon van. -Talán bowdent cserélt rajt a barátom.- Elkezdtünk beszélgetni róla, és nézegettük. A bringa gyakorlatilag több mint 20 éve napi szinten megy, és ez idő alatt szinte semmi nem változott rajta. Csak egy első Araya RM20-as felni, és egy XT első agy morzsolódott le az évek folyamán. Meg persze pár hajtás.

Hihetetlen volt, hogy a bringa számomra semmit nem vesztett a fényéből. Mondtam is a barátomnak, ha jön érte a tulaj mondja neki, hogy visszavenném. Persze azzal is tisztában voltam, hogy azért ez nem olyan egyszerű, mert ha az ember kötődik a cuccaihoz, nagyon nehéz elengedni azokat. Sajnos az is lett amire gondoltam, a tulaj nem nagyon szeretett volna megválni a bringától, így egyelőre maradt a távolról csodálás.

Elég makacs vagyok, hogy adjam fel könnyen a dolgokat. Néha, ha találkoztunk, mindig megjegyeztem, hogy megvenném. Egyszer azonban elgondolkoztam azon, hogy sokszor nekem sem lehet kifejezni pénzben mit ér egy alkatrész, vagy egy bringa. Más oldalról kell közelítettem az ügyet. Felhívtam a tulajt, és feldobtam neki, hogy adok a bringáért egy másik, újabb, számára kényelmesebb vasat. Kicsit kétkedve fogadta az ötletem, és nagyon nem értette mi a sz@rt akarok, én egy öreg, és totál lelakott bringától. Beszélgettünk. Elmondtam neki, hogy egy közel 30 éves bringa, a mai rohanó forgalomba nem egy életbiztosítás. Ez hatott, azt mondta átgondolja. Talán itt éreztem először, hogy van esélyem.

Egy nap aztán jött az áttörés. Felhívott, hogy megnézné azt amit ajánlok neki. Kijött a műhelybe, és én elkezdtem neki mutogatni a trekkingeket. Érveltem, hogy ezek milyen kényelmesek, gyorsak és jók. Hát, nagyon nem csigáztam fel.

Egy kisebb vázas monti viszont már megragadta a képzeletét. A hasonló felszereléssel bíró 2 éves bringa nyilván sokkal komfortosabb, és kényelmesebb volt a régi vasnál, így miután beállítottam neki, és ment pár nagyobb kört vele, már csak egy napot kért had aludjon rá. Másnap hívott is, és elvitte az új bringát...

Szóval a Titan újra az enyém lett.

Töri óra
A márka mint olyan a BMX iparban nagyon keményen jelen volt. Együtt emlegetik a legendás Cook Bros, és Mongoose korabeli darabjaival.

titan03

Abban az időben mindenki próbált valami újat mutatni a piacnak. Ők egy merész ötlettel a BMX hátsó egy darabból hajlított villáját tették egy MTB vázra.

titan04

A Titan nem igazán volt úttörő MTB vonalon, hiszen Ritchey, Breezer, Kelly, és társai már régen hasonló vasakkal nyomták, de tény, hogy ezt a geometriát ők vállalták be elsőre. Most lehet sok Yeti fan a fejéhez kap, de a tény-tény marad: A Yeti ezt a vázat, és hátsó papucsot koppintotta le, és dobta ki az Ultimate vázat 1992 ben. Bizonyíték erre több korabeli lap cikke.

Sőt ezt a vázat használta fel egy másik legendás páros, Pat Clark és Dean Kent. Talán páran úgy ismerik a márkát mint Clark Kent. Ők is 92-ben készítettek ennek a váznak a mintájára egy ős FAT bike-ot.

titan05

Ez a bringa rendesen meglepett mikor megláttam. Legfőképp az egyszerűsége. Olvastam már, hogy hegyes területeken a srácok próbálkoztak 2 sőt 3 felni összefűzésével, hogy így lehessen közlekedni a hóban is, de látni sosem láttam még. Állítólag ebből a bringából csak 2 db készült, és csak az egyiket találták meg. És igen, ez mind 1992 ben történt!

A fenti események számunkra már történelem. Most egy olyan váz van az asztalomon, ami igen fontos mérföldkő az MTB történelmében. Ráadásul iszonyat kevés dokumentált darab van belőle, még az idén szerencsétlen balesetben elhunyt Jeff Archer iszonyat szép mindenki által ismert gyűjteményében is csak egy nem gyári színű, és villájú darab van. Ezért is fontos, és talán kötelességem is, szépen megmenteni a bringát.

A felújítás
Talán nem kell ecsetelnem, hogy egy 23 évig hóban, sárban, hidegben használt bringa megsínyli az éveket. A Titan szerkezetileg egyben volt tartva, de már csak árnyéka volt ön magának.

titan06

A gyári cuccokból még szinte minden rajt volt, kivéve a hajtóművet, és az első kereket. Persze amik maradtak azok is szó szerint az utolsókat rúgták.

titan07

Szétszedtem. A terv nyilván az volt, hogy a felújított bringa legyen gyári állapotú. De mi is a gyári? A bringát 1990-ben dobta a cég piacra, mint váz szettet potom 999 dodóért, a komplett bringát 1999 USD lehetett megvenni. XT és DX szett volt rajta.

titan08

Szétszedés után kiderült, hogy van pár dolog ami sajnos komolyabb beavatkozást igényel a vázon. Elsőre a belerohadt nyeregcső, aztán egy szó szerint elrozsdásodott alsó cső.

titan09

Ekkora már tiszta volt, hogy a jelentősen megfogyatkozott gyári festék többi része sem marad rajta. Így a teljes felújítás mellett döntöttem.

titan10

Egy hasonlóan lelkes mestert ismertem meg nem olyan rég, aki számára nem nagyon létezik lehetetlen, ha hegesztésről van szó, így a váz első nekifutásra hozzá került. A nyeregcsövet, és az elrozsdásodott részt pillanatok alatt megoldotta. Jöhetett a festés. A gyári konkrétan úgy nézett mi mintha kalapácslakkal lett volna fújva, így maradt ez a stílus.

Ahogy hazaért a festett váz, pár napon belül már talpon volt, hisz mindig tartok pár donornak valót bringát a műhelyben. Mivel teljes XT szett kerül rá így csak szépen lepucoltam és összeraktam.

titan01

Ezután jött a neheze: A dekor. Volt egy nagyon jó bevált helyem, ahol egy lelkes fiatalember iszonyat szépen, és nagyon precízen megcsinált nekem minden hasonlót. Most sajnos meg kellett válnunk egymástól, és más megoldás után kellett néztem. Azaz dehogy néztem, vártam a csodát. A csoda meg olyan, ami vagy eljön vagy nem. Hát nekem ezzel mákom volt. Egy kis üzletelés, és máris megoldódott ez a probléma is.

Menet közben
Mivel nem kicsi a váz így konkrétan tök jó vele menni (nekem is). Kicsit sem érzem, hogy egy régi darab. Kényelmes, és még most is nagyon látványos. De ami a mai napig megdobogtatja a szívem az a rugalmasság amit egy ilyen cél váz tud csak nyújtani. Nekem mesélheti bárki milyen jó, a merev alu. Felfelé kényelmes mert nagy a váz, lefelé meg azért, mert nem olyan hosszú. A kis csiki-csuki részeken nagyon elemében van mert jól irányítható. Betonon mentem vele többet, ott meg egyszerűen trekking. Szóval elég multi a cucc. Egy biztos a bringa újra hadra fogható bármikor.