ovalis00Egy magyar fejlesztés története az 1970-es évek végéről, ''80-as évek elejéről.

Minden 1978-ban kezdődött, amikor Kovács Miklós kezébe vette a Népszava egyik számát és az alábbi cikk felkeltette a figyelmét:

"Gyors Kerékpár

Egy újdonság, mely segítségével még gyorsabban lehet kerékpáron menni: Amerikai tervezők ellipszis alakú fogaskereket használnak lánc meghajtásra, az eddigi kör alakú helyett. A kerékpáros lábizmai a fentről le, illetve a lentről felfelé hajtás közben vannak a legjobban igénybe véve, és a földdel párhuzamos helyzetben a legkevésbé.

Ellipszis alakú fogaskerekek használatával a láb igen gyorsan átjut a nehezebb szakaszokon, és többet időzik a számára pihentetőbb részeknél. Így kevesebb erőkifejtéssel is tartani tudja a sebességét. A tervezők véleménye szerint nem is kell hozzá pár év és az ellipszis alakú fogaskerekek végleg kiszorítják a kör alakúakat."

 Ovalis06

A cikk, ami felkeltette Miklós barátunk figyelmét. (Látszik a képen hogy megpróbálják a kerék méreteit lemérni.)

Miklós, aki kerékpáros volt -és a mai napig az- szakmáját tekintve lakatos. Az az ötlete támadt, hogy elkészíti ezt a csoda lánckereket itthon. Megkérte barátját Józsi Ottót, aki tervező mérnök, hogy segítsen neki a lánckerék terveinek elkészítésében.

A mérnök a népszavában látható fotó alapján pauszpapírra megszerkesztette a prototípus rajzát. (Hol volt akkor még AUTOCAD!)

 Ovalis05

A pauszra rajzolt terv

A tervek elkészülése után Miklós elkezdte az első darab legyártását.

A pauszpapírt ráragasztotta egy acél lemezre. A lemezt körbe pontozta a fogak helyénél, majd központos fúróval egyesével körbefúrta. Ezután 3,5 fúróval előfúrta az anyagot, majd 7.7-es fúróval, -amely a láncgörgő átmérője- megadta a lánckerék fogainak végleges méretét.

Ezután karos ollóval körbevágta a lemezt, majd reszelővel pontosan méretre reszelte. Így kapta meg az ovális lánckerék nyers alakját.

Ez után következett a fogak végleges alakjának kialakítása. Ha közelről megnézed egy lánctányér fogazatát, láthatod, hogy annak íve a fog hegyihez közeledve elhagyja a körívet. Ennek az az oka, hogy a lánc csak ebben az esetben tudja a fogaskerék fogait elhagyni hajtás közben. Ezt a részt hívják kigördülési résznek. Ennek szöge 60 fok. Miklós a fogak végleges kialakítása során ezt a kigördülést reszelt ki kézzel minden fognál.

 Ovalis02

Az ötletgazda pózol az első változattal

Miután elkészült a lánckerék külsejének kialakításával a belsejével kezdett foglalkozni. Első lépésként a hajtókar lyukkörének megfelelően kifúrta a lemezt, majd a lemez közepét vágta ki. Így készült el az első ovális lánckerék magyar prototípusa.

Az első lánckerék egyszerűen nem működött. A hajtása szaggatott volt, illetve nagy fordulatnál ledobta a láncot. Ennek oka az volt, hogy túlságosan is ovális volt a lánckerék.

A következő hetek kísérletezéssel teltek. A harmadik változat volt az, amely működőképes lett. Itt az ovális két átmérőjének az aránya 1:1,16 volt.

 Ovalis03

Tesztelés alatt

A menettapasztalatok azt mutatták, hogy a lánckerékkel jó tekerni. Könnyű vele gyorsítani, illetve hegyre fölfelé mászni.

A Videoton bringásainak Miklós több darabot is készített, akik edzés közben használták és nagyon elégedettek voltak vele. Verseny körülmények között viszont sohasem próbálták ki. Ennek oka az volt, hogy nem hittek benne. Miklósnak azt mondták, hogyha valóban olyan jó lenne ez az ovális kerék, akkor a profik már biztosan használnák...

Így kopott ki a köztudatból a Miklós és Ottó készítette magyar ovális lánckerék.

 Ovalis01

A működőképes változat

Tíz évvel később a ''80-as évek végén Shimano bejelentette a Biopace nevű ovális lánckereket. Amely jó pár évig használatban volt, de igazán nem lett sikeres.

2009-től a Rotor cég leporolta az ovális lánckerék terveit és elkezdte gyártani. A 2012-es Rose katalógusban felfedeztem, hogy árulják, igen borsos áron.

És most kezemben tartok egy ilyen lánckereket, ami csak arra vár, hogy felszereljem és kipróbáljam, mivel Miklós nekem legyártott egyet. Ha más is kíváncsi milyen érzés vele tekerni csak írjon nekem és megoldjuk.


Az ovális lánckerék és a Biopace közötti különbség:

Elliptikus hajtóművek:
A kar nagyjából merőleges az ellipszis nagy tengelyére, hogy a holtpontok táján a kisebb aktuális átmérő folytán, kisebb legyen az áttétel.

Biopace
A lánckerekek nem igazán ellipszis alakúak, hanem lekerekített paralelogrammához hasonlítanak, ráadásul a kör alaktól való eltérésük sem egyforma. (Annál torzabbak, minél kisebbek.) A hajtókarra úgy vannak felszerelve, hogy a holtpontnál a legnagyobb az áttétel.

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass.