TuraVazMilyen kerékpár váz kell túrázáshoz? Ez ebben a részben kiderül.

 

A mai napon elindítunk egy túrakerékpárépítő videó sorozatot, amelyet Velekei Balázs barátunk készített. A sorozatban el fogja mesélni nektek tapasztalati alapján, hogy mire is kell figyelni, ha túrázásra szánt kerékpárt épít valaki.

Mielőtt azonban őrült tempóban elkezdenéd a filmet nézni, olvasd el mit is gondol Balázs a vázról és a villáról.

A váz:
Nem csak egy „skeleton" ami hordozza a többi részegységet! Geometriája, csöveinek hossza és alakja alapvetően határozza meg a kerékpáros testhelyzetét, üléspozícióját. Ezek pedig - valljuk be - nem mellékesek egy hosszú túrán. Komoly hát-, váll-, nyakfájások okozója lehet. Egy mountain bike-on mások az elvárások, mint egy túragépen. Pláne mások, ha az egy komoly versenygeometriás XC kerékpár. Azon természetes az előredöntött testhelyzet, mint ahogy természetes ugyanez egy versenycélra készült országúti gép esetében is! Most erre mondhatod, na de a Schleck fivérek is kibírják a napi 100 km-feletti távokat a Tour-on. Persze, de hidd el, ott azt nézik, hogy hányadikként érsz célba!

Azért ne gondoljuk, hogy alapvetően elrendeltetett minden a geometria miatt. Egy meredekebb stucni (kormányfej) sokat segít, a montimaratonosok pedig hosszabb rugóúttal bíró teleszkópokkal is emelik egy kissé az üléspozíciót (én is így teszek: maratongépemen 100 mm-es villám van, nagyon szeretem, akár napi 100 km feletti távokon is kényelmes a pozíció).

 holly

A váz anyaga: Húha, ez mindig is viták tárgya volt! Az alumíniumvázak elterjedésével felmerült a kérdés, hogy miben lehet még jobb a klasszikus acél. Nos, a válaszom kissé általános: olyan ez mint a spenót, ízlés kérdése! Azok, akik jobbnak tartják az acélt (nem titkolom, én is), arra hivatkoznak, hogy erősebb, rugalmasabb és megbízhatóbb. Ellenben az alu-pártiak visszavágnak: de nehezebb. Az igazság az, hogy a válasz nem ilyen egyszerű. Egy jó cromoly (krómmal és molibdénnel ötvözött acél) acélváz lehet olyan könnyű, mint egy alu, ellenben ekkor pont elveszítheti a fő értékét: hogy erősebb és megbízhatóbb. Az alu-vázak pedig szintén készíthetőek erősre és megbízhatóra, ha az a fő cél (egy túrán főleg az), ekkor viszont nehezebbek is lesznek. Így a különbség inkább csak a rugalmasság marad. Azt tényleg érezni.

Szóval most veszek egy mély levegőt és acélpártiként kijelentem: nagyon jó túravázak készülnek alumíniumból és acélból egyaránt! A lényeg tehát az, hogy tényleg túraváz legyen!

(persze ne hidd, hogy nem ismerem a karbonszálat! De az a túrázásban még nem túl elterjedt!)

A villa:
Egy és többnapos tereptúrán a teleszkóp jó társ lehet. Sokáig használtam én is nagycsomagos túrákon a montimon. Több márka több típusát is kipróbáltam. Vannak olyan első csomagtartók, amiket kimondottan teleszkópokhoz terveztek, tehát igen nagy expedíciókon is társ lehet a rugósvilla. Ugyanakkor, mint már céloztam rá, a monti akkor jó hosszú túrákon, ha főleg burkolatlan utakra tervezel!

Trekking kerékpárokra is szerelnek nagyon jó túrateleszkópokat. Mivel próbállak arra szugerálni, Kedves Olvasóm, hogy trekking gépet szerezz be akkor, ha többnapos túrázó szeretnél lenni, így valószínűleg Te is találkozni fogsz trekking teleszkópokkal.

Általánosan csak annyit tudok mondani, hogy nem az agyonkönnyített versenyzésre szánt teleszkópok a nyerők egy túrán!

Én most már mindkét csomagos túragépemen acél (cromoly) merevvillát használok. A Magellan Cruxon egy Kona Project 2-es monti merevvilla van, aminek a szárhossza is igen nagy, így hihetetlen kényelmes. A Dawes-en pedig gyári túravilla.

Ha előre is akarsz csomagot pakolni, olyan villád legyen, amire lehet csomagtartót szerelni!

 

Folytatjuk! Következő részben megnézzük a kormányt és a kerekeket.

 

A cikket írta és a videót készítette: Velekei Balázs

Kicsit bele piszkált: Olaf