jog2012-ben módosult a KRESZ, ami ránk kerékpárosokat is hat. Az alábbiakban ezzel kapcsolatban olvashattok.

Kezdjük az elejéről, először néhány alapfogalom, amit nem mindenki ismer. Ha nem érdekel ezt a részt nyugodtan átugorhatod, de ha kíváncsi vagy a kerékpár, az út, a jármű stb. törvény szerinti fogalmára, akkor értékesnek fogod találni ezt a részt is.

Alapfogalmak:

Út: a gyalogosok és a közúti járművek közlekedésére szolgáló közterület (közút), illetőleg magánterület (közforgalom elől el nem zárt magánút).

Földút: jármű közlekedésre szabadon tartott, eredeti termett talajú vagy ahhoz hasonló anyagú (pl. zúzottkő, kavics, murva, kohósalak stb.) út, amelyen legfeljebb talajszerkezetet javító beavatkozás történt, ideértve azon földutat is, amely a szilárd burkolatú úthoz való csatlakozás, illetve a vasúti átjáró előtt legfeljebb 50 méter hosszban szilárd burkolattal rendelkezik.

Szilárd burkolatú út: olyan út, amelynek úttestje szabályosan lerakott kő vagy műkő, továbbá beton vagy aszfalt burkolattal rendelkezik.

Járda: az útnak a gyalogosok közlekedésére szolgáló - az úttesttől szintkülönbséggel, kiemelt szegéllyel, vagy más látható módon elhatárolt - része; a gyalogút azonban nem járda.

Kerékpársáv: az úttesten útburkolati jellel kijelölt - kerékpárosok egyirányú közlekedésére szolgáló - különleges forgalmi sáv.

Kerékpárút: jelzőtáblával kerékpárútként megjelölt út.

Gyalog- és kerékpárút: jelzőtáblával gyalog- és kerékpárútként megjelölt út, amelyen a gyalogos és a kerékpáros forgalom részére fenntartott útfelületet burkolati jellel és eltérő színű burkolattal is kijelölhető.

Kerékpáros nyom: az úttesten kerékpárt és nyilat mutató sárga színű burkolati jellel kijelölt útfelület.

Nyitott kerékpársáv: az úttesten útburkolati jellel kijelölt - kerékpár és különleges esetekben (az egymás mellett történő elhaladáshoz szükséges hely biztosítása érdekében) jármű egyirányú közlekedésére szolgáló - különleges forgalmi sáv.

Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék - ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska - azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.

Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazdasági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek.

Kerékpár: olyan, legalább kétkerekű jármű, amelyet emberi erő hajt, és ezt legfeljebb 300 W teljesítményű motor segíti. A kerékpáron a kerékpárt nem hajtó személy is szállítható erre alkalmas ülésen. A kerékpáron utánfutó vontatására alkalmas berendezés helyezhető el.

Vezető: az a személy, aki az úton járművet vezet, vagy állatot hajt (vezet). A segédmotoros kerékpárt és a kerékpárt toló személy nem minősül vezetőnek.

A fentiek után bele melegedtünk a törvény szövegezésébe folytassuk a KRESZ módosításokkal, illetve a kerékpárosokra (is) vonatkozó fontosabb szabályozásokkal. Dőlt betűvel a törvény szövege olvasható. Normál betűvel a magyarázatom, véleményem. A dőlt, kiemelt részek a törvény szövegében az én kiemeléseim.

A közlekedésben résztvevőkre vonatkozó általános rendelkezések

3. § (1) Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles

b) a közúti jelzések rendelkezéseinek, továbbá a forgalom irányítására, ellenőrzésére jogosultak utasításainak eleget tenni;

c) úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse, másokat közlekedésükben indokolatlanul ne akadályozzon, és ne zavarjon.

A fenti szabályok nem változtak, de az a véleményem, hogy nincs ott mindenki fejében. Gondolok itt a piroson átkerekező kerékpárosokra. Egyben jelezném feléjük tilos! Ráadásul - ami engem bosszant - ezzel a bringások megítélését mind az autósok, mind a gyalogosok között rontják.

(2) A gépkocsi vezetője menet közben kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat. A kétkerekű, továbbá gépkocsinak nem minősülő háromkerekű jármű vezetője menet közben - ideértve a forgalmi okból történő megállást is - kézben tartott mobil rádiótelefont nem használhat.

Tehát nekünk sem szabad telefonálnunk bringázás közben headset nélkül.

A járművezetés személyi feltételei

4. § (1) Járművet az vezethet, aki

a) a jármű vezetésére jogszabályban meghatározott, érvényes engedéllyel rendelkezik, és a jármű vezetésétől eltiltva nincs;

b) a jármű biztonságos vezetésére képes állapotban van, továbbá

c) a vezetési képességre hátrányosan ható szer befolyása alatt nem áll, és szervezetében nincs szeszes ital fogyasztásából származó alkohol.

(2) A jármű vezetését az üzemben tartó nem engedheti meg, illetőleg a vezető nem engedheti át olyan személynek, aki az (1) bekezdésben meghatározott feltételeknek nem felel meg.

(3) Az (1) bekezdésben említett engedélyt a vezetőnek vezetés közben magánál kell tartania.

(4) Az (1) bekezdés b) pontjában foglalt feltétel fennállása esetén - a főútvonalon kerékpározás esetét kivéve - a kerékpárosra nem kell alkalmazni az (1) bekezdés c) pontjában meghatározott korlátozást.

Ha elolvasod a fenti törvényt, és lefordítod magadnak az alábbira jutsz ezzel kapcsolatban:

Ha a kerékpáros alkoholt fogyasztott, de bringájának biztonságos vezetésére képes állapotban van tehát nem satu részeg! A főútvonal kivételével bringázhat.

Urak, hölgyek! Ezek után nyugodtan lehet biciklivel menni akár a Szépasszonyvölgybe Egerben, akár a Római partra Budapesten, ha nem főúton kell haza tekerni egy-két fröccs belefér.

Sebesség

26. § (1) Az egyes járművekkel - ha e rendelet másként nem rendelkezik - legfeljebb a következő sebességgel szabad közlekedni:

...

da) lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot visel és utast nem szállít 50 km/óra,

db) lakott területen kívül kerékpárral, ha a kerékpárt hajtó kerékpáros fejvédő sisakot nem visel 40 km/óra,

d/2. a kerékpárúton közlekedő járművel 30 km/óra,

d/3. a gyalog- és kerékpárúton közlekedő járművel 20 km/óra,

Továbbra sem írják elő sebességmérő használatát a bringán. Így azért nehéz megállapítani mennyivel megy az ember. Igaz gyalog és kerékpár úton sem láttam még soha trafipaxozni rendőrt.

Kerékpárok és segédmotoros kerékpárok

A segédmotoros kerékpárokra vonatkozó részeket, természetesen kihagytam.


54. § (1) Kerékpárral a kerékpárúton, a kerékpársávon vagy erre utaló jelzés (117/c. ábra) esetében az autóbusz forgalmi sávon, ahol ilyen nincs, a leállósávon vagy a kerékpározásra alkalmas útpadkán, illetőleg - ha az út és forgalmi viszonyok ezt lehetővé teszik - a lakott területen kívüli úton, a főútvonalként megjelölt úton az úttest jobb széléhez húzódva kell közlekedni.

(2) Lakott területen levő olyan úton, ahol az úttest kerékpár közlekedésre alkalmatlan, továbbá ahol a (7) bekezdés a) pontja szerint tilos, kerékpárral a gyalogos forgalom zavarása nélkül és legfeljebb 10 km/óra sebességgel a járdán is szabad közlekedni.

(3) Kerékpárral az útpadkán, az úttesten és a járdán csak egy sorban szabad haladni.

Ez a 3 bekezdés leírja, hogy kerékpárral lakott területen kívül és belül hol lehet közlekedni. Bekerült a busz sáv is. Ami fontos: a harmadik bekezdés egyértelműen leírja, hogy bringával csak egy sorban lehet haladni az úttesten, a patkán, illetve a járdán. Kerékpárútra ez a tilalom nem vonatkozik.

(4) Kerékpárral

a) lakott területen kívül a főútvonalról balra bekanyarodni vagy megfordulni, továbbá

b) a kerékpárútról a vele párhuzamos útra balra bekanyarodni nem szabad.

A kerékpárosnak a kerékpárról le kell szállnia és azt tolva - a gyalogosok közlekedésére vonatkozó szabályok szerint - kell az úttesten áthaladnia.

Ez a bekezdés igen régi, sajnos még mindig meg van. Igazat megvallva még nem láttam kerékpárost, öreget/fiatalt, aki ezt betartaná.

(5) A kétkerekű kerékpáron 16. életévét betöltött személy szállíthat 10 évnél nem idősebb, a kerékpárt nem hajtó utast a kerékpár pótülésén. Kettőnél több kerekű kerékpáron 17. életévét betöltött személy szállíthat a kerékpárt nem hajtó utast.

Személyszállítás feltételei semmit nem változtak. Véleményem szerint nem is kell rajta változtatni.

(6) A kerékpárral éjszaka és korlátozott látási viszonyok között abban az esetben szabad közlekedni, ha a kerékpáron vagy a kerékpároson

a) előre fehér-, hátrafelé piros színű, folyamatos vagy villogó fényt adó lámpát és fényvisszaverőt helyeztek el, és

b) lakott területen kívül kerékpáros fényvisszaverő mellényt (ruházatot) visel.

Ez a pont izgalmas, végre szabályos a kerékpáron a lámpák használata villogó üzemmódban. Vicces, hogy több tíz éve szinte nincs is más a piacon.

Ami nem új, viszont tapasztalatom szerint nem mindenkinek tiszta: láthatósági mellényt csak éjszaka, vagy rossz látási viszonyok mellett lakott területen kívül szükséges. Ja, és nem helyettesíti a lámpa használatát!

(7) Tilos

a) főútvonalon 12. életévét be nem töltött személynek kerékpározni;

b) elengedett kormánnyal kerékpározni;

c) kerékpárhoz oldalkocsit, valamint - kerékpárutánfutót kivéve - egyéb vontatmányt kapcsolni;

d) kerékpárt más járművel, illetőleg állattal vontatni;

e) kerékpáron oldalra kinyúló, előre vagy hátra egy méternél hosszabban kinyúló, a vezetőt a vezetésben akadályozó vagy a személy- és vagyonbiztonságot egyébként veszélyeztető tárgyat szállítani;

f) kerékpárral állatot vezetni.

Az utolsó pont az egyértelműen tilos dolgokat említi meg. Ami fontos és sokakban kérdésként fel szokott merülni. Kerékpár utánfutó használata NEM tilos. Ha végig olvasod a pontokat láthatod, hogy sok dolog közlekedésbiztonság szempontjából veszélyforrás lehet.