Kérjük támogasd azzal az oldalt, hogy a reklámblokkolókat kikapcsolod. Köszönjük!

Cateye AMPP lámpacsalád
  2020-ban debütált a Cateye AMPP lámpacsaláddal a felhasználó jól járt, hiszen a fényerősség/ár összehasonlításban a régebbi szériától olcsóbb lett.
Mátrai panoráma túra
  A kedvenc körtúrám a Mátrában
Lazer Coyote bukósisak tartós teszt
  Hét hónap tapasztalatai
Menetpróba: Bulls Lacuba Evo 5F
  Agyváltós PEDELEC próbálgatás
Kréta kerékpáros körtúra 2020 nyarán 1.rész
  Aki Krétára jön nyaralni, de nem mozdul ki Irkálóból, az baromi nagy hülyeséget csinál.
prev
next

aktiv magyarorszag konferencia01

Beszámoló: Aktív Magyarország Konferencia 2019

Korunk egyik nagy veszélye, hogy már kisgyerek-kortól csak a virtuális világból szereznek hamis élményeket az emberek. Pedig igazi boldogságot az adhat, ha saját magunk csinálunk valamit, ahelyett, hogy másokat bámulnánk képernyőn. Ezt segíti elő a mindenféle szervezetet összetrombitáló Aktív Magyarország konferencia, amelyről Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztos előadását foglalom össze.

Az embereket kirobbantani a négy fal közül azért hallatlanul nehéz, mert fantasztikusan jók az okostelefonos játékok, ismerettárnak ott az internet, ahonnan mindent meg lehet tudni, és a YouTube-on lélegzetelállító videókat látni elképesztő sportteljesítményekről. Aki ehhez szokott, minek strapálná magát nullához közeli színvonalú testmozgással, minek menne ki a természetbe, ahol úgysem lát szarvast, hiúzt, minek tenné ki magát esőnek, szúnyognak, ha a komfortzónájában maradva is nagy felfedezőnek érezheti magát?

Abban áll a titok, hogy vonzóvá, attraktívvá kell tenni a kimozdulást a modern gyereknek, felnőttnek. Erről szólt a turisztikai előadásokról szóló prezentáció.

aktiv magyarorszag konferencia03

A költségvetés évről-évre jelentős összegeket fordít az aktív életmód támogatására. Ebből a pénzből nem ötletszerűen kell itt-ott kisvasutat, kilátótornyot létesíteni, hanem régiós programcsomagokat célszerű összeállítani. Ezáltal zárkózhatunk fel a világszerte évi öt-hat százalékkal bővülő turizmushoz, amely globálisan a harmadik legnagyobb exportágazat, és máris látszanak eredményeink: Magyarországon 2010 óta hatvan százalékkal nőtt a vendégéjszakák száma.

Felgyorsult az élet, többszöri, de rövidebb szabadságokra mennek az emberek, élményt, kalandot, kihívást keresnek, mindenféle korosztályban (a Fertő-tó körül biciklizők legtöbbje osztrák, német nyugdíjas). Az aktív turizmusra, például kerékpározásra, többet költenek, mint vélhetnénk: évi 44 milliárd eurót, a passzív időtöltésre (például utazás üdülőhajón) kiadott 40-nel szemben. De vannak vadhajtások is: divathelyeken elviselhetetlen a tömeg, már a Mount Everest csúcsgerincén is sorban kell állni. Az El Caminót 1990-ben ötezer ember járta végig, 2015-ben hatvanszor annyi, háromszázezer. Sikerének egyik titka a térségi együttműködés.

Nálunk viszont még ritka, hogy egységesen lépjenek fel nemzeti parkok, erdészetek, önkormányzatok, szálláshelyek. Ha össze akar szedni valaki némi információt egy vidéktől, számos honlapot böngészhet át, és még úgy is kimaradhat néhány. Ezért kellenek, és lesznek is régiós programcsomagok. Az Aktív- és Ökoturisztikai Fejlesztési Központ területi alapon, komplexen dolgoz ki ilyeneket.

Kiemelten fontos valódi élményekkel megnyerni a gyerekeket. Idén 11 ezer lurkó vett részt vándortáboron, a gyalogos túrákra egy nap alatt betelt a létszám, ezért új útvonalakat nyitnak meg, de kihasználták a vízi és kerékpáros túrázási lehetőségeket is. A gyerekek szemléletformálásában nagy szerepet kapnak az erdei iskolák, ezért 13 újat építettek és 25-öt felújítottak. Felújítanak turistaházakat, táborhelyeket is, cél legalább Szlovákia, illetve távlatilag Ausztria utolérése. Fontosak továbbá a látogatóközpontok: ma már nem elég a Wikipédiából kimásolt oldalt mutatni, hanem olyan interaktív bemutatásra van szükség, amely életkortól függetlenül odabilincseli az embert.

aktiv magyarorszag konferencia03 copy

Fejlődik a vízi turizmus, békés, csendes vizeink nagyszerű lehetőséget adnak. Minősített vízitúra-megállóhelyek létesülnek, túratervező weboldal és okostelefonos alkalmazás készült. Síeljünk itthon: idényelejei bemozgatásra, gyerekek tanítására alkalmasak a hazai pályák is, a sífelvonókat pedig alkalmassá teszik terepbringások használatára is, akiket kiépített downhill-pályák, bike-parkok csalogatnak. Miért kellene kétszer ötszáz kilométert autózni külföldre egy kis sízésért, bringás lejtőzésért, ha itthon is lehet? Via ferratázna valaki? Egyre több sziklát „vasalnak meg” nálunk, egyeztetve a természetvédelmi területek gazdájával – kisebb szirtek ezek a Dolomitok óriásainál, de itt vannak a szomszédban.

Na és a kerékpáros turizmus? A Velencei-tavat 170 ezren biciklizték körül tavaly, a Balatont 12 ezren, a Tisza-tavat 57 ezren (2016-ban húszezren, két év alatt csaknem megháromszorozódott) – és ezt a számot még jobban megdobja majd a tavasszal elkészülő kerékpáros híd Poroszló és Tiszafüred között. A következő négy évben soha nem látott léptékű fejlesztések valósulnak meg, összesen 150 milliárd forintból. A kerékpárutakat mindenütt egységes táblarendszerrel látják el, és fejlesztik a szolgáltatásokat. A kerekezés iránti érdeklődést és hazánk ismertségét nagymértékben fokozza majd, hogy jövőre tőlünk indul a Giro d’Italia.

Végül, hogy Peterdi Pál sportújságírót idézzem, „a láb mindig kéznél van”, ezért legkönnyebb és legegyszerűbb futásnak eredni. Összesen tíz önkormányzat nyert pályázati pénzt, hogy jövőre futópályát építsen, 800 millió forintból (fele önrész, fele támogatás).

Közös célunk, hogy élhetőbb, egészségesebb országban éljünk, ahol sokkal többet mozgunk, sokkal jobban vigyázunk a természetre, és ahol sokkal boldogabbak vagyunk, zárta előadását a kormánybiztos. Úgy legyen!