revesz mariusz interju2018 02 01

Interjú Révész Máriusz aktív Magyarországért felelős kormánybiztossal

Minapi interjúnk a városi biciklizés körül forgott, most a kerékpártúrázást állítjuk középpontba. Hogyan lehet autóhoz szokott embereket minél nagyobb számban megnyerni az egészséges életmódnak? Indokolt ez, hiszen a kerékpár a rekreációs csavargás legjobb eszköze: sokkal gyorsabb a gyaloglásnál, tehát a felpörgött modern embernek sem unalmas, de sokkal több látványt, illatot, élményt ad, mintha bádog-üveg dobozban robognánk végig a tájon. Ugyanakkor szükséges is, mert egyelőre nem valami kedvező a tendencia: tavaly nyolc százalékkal több benzin fogyott, mint egy évvel korábban, és ez az életszínvonal-emelkedésre utaló adat elkényelmesedésünket is jelzi.

Hivatali szobából nem lehet megváltoztatni az embereket. Milyen eszközei vannak?

Nem az embereket, hanem a körülményeket változtatjuk meg! Sokkal többen bicikliznének, ha nem venné el a kedvüket kerékpárutak hiánya, hibás tervezése vagy lepusztult állapota. Minél több a pozitív élmény, annál több lesz a jókedvű bringás!

A korábbi módszer nem jól működött: volt sok pénz kerékpárutak fejlesztésére, de elnyerésére összehangolatlanul pályáztak önkormányzatok, egybefüggő vonalak helyett szétszabdalt szakaszok jöttek létre. Ebből tanulva egységes, központi irányítású rendszert hoztunk létre. Persze nem mindent lehet Budapestről eldönteni, sokat tárgyalunk a megyékkel prioritási kérdésekről. Elkészült az országos kerékpáros turisztikai hálózati terv, ennek alapján kell költségvetési támogatást szerezni a megvalósításra.

revesz mariusz interju2018 02 02

A következő négy évben 150 milliárd forint áll rendelkezésre, többféle programból, forrásból. Soha nem látott összeg! Természetesen ennyiből sem lehet minden igényt kielégíteni, de nagyon sokat igen. Hatékony elköltéséhez információk kellenek, azelőtt egyáltalán nem, vagy csak hiányosan voltak ilyenek a szokásokról, hatásokról. Ezért végeztettünk nagyszabású kerékpáros-számlálást a Magyar Közút Zrt-vel (MK), amelynek köszönhetően már világosan látunk. Az adatok nyilvánosak, bárki megtekintheti.

Felmérés nélkül is látszott, hogy pocsékok a kerékpárutak…

Igen, cudar állapotok alakultak ki. Eddig az önkormányzatok tulajdonában voltak a kerékpárutak, úgy ahogy karbantartották a helységhatárig, a többi összetöredezett, benőtte a gaz. Javasoltuk, hogy a hozzáértő MK legyen megbízva mindnek az üzemeltetésével. Megtörtént, összesen ezer kilométernyi került a kezelésébe, a szükséges gépek beszerzésére 700 millió körüli összeget biztosított a költségvetés. Az éves felújítási keret egymilliárd forint, de ebből idén csak 300 milliót lehetett felhasználni – ám szerencsére nincs baj, mert sikerült a maradékot átmenteni 2019-re. Szezon elejére, de legkésőbb nyárig sok helyen várják megújult utak a bringásokat. Hogy pontosan hol és mit kell rendbe hozni, arról az Innovációs és Technológiai Minisztérium Kerékpáros Koordinációs Főosztálya egyeztet az MK-val. De nemcsak javítunk: igyekszünk pihenőkkel, esőbeállókkal és információs táblákkal attraktívabbá tenni a túrázást.

A Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt. (NIF) megállapítása szerint általában két év telik el a tervezés és az építés kezdete között: időbe telik maga a tervezés, az engedélyeztetés, a közbeszerzési eljárás és az esetleges akadályok leküzdése. Egyébként megjegyzem, hogy az elmúlt hét évben viszonylag, a méreteihez képest, Magyarország költötte a legtöbbet kerékpáros infrastruktúrára az EU országai közül.

revesz mariusz interju2018 02 03

Kerékpárutak pocsékságának gyakori oka a hibás tervezés. Például többször keresztezi az utat, ami nemcsak kellemetlen, hanem veszélyesebb is, mint simán végigmenni az úttesten. Ésszerűtlenül, jókora kerülővel felvezetik a kerékpárutat a dombra, szőlőhegyre, hogy kiváltsanak egy rövid szakaszt országúton, aztán jön a meglepetés, hogy nem használják a „galád” bringások. Ezért fontos már a tervezésbe bevonni őket, együttműködünk a Magyar Kerékpárosklubbal és hasonlót hozunk létre a Magyar Kerékpáros Turisztikai Szövetséggel (MAKETUSZ), ezek a szervezetek meghívást kapnak tervzsűri-ülésekre – olyan utakat akarunk, amelyeket szívesen használnak az emberek.

Hogy állnak a kiemelt útvonalak?

Két éve már érvényben volt a döntés, hogy a Budapest - Balaton út, a Balaton-kör és a Rajka - Budapest vonal tartozik ebbe a csoportba. Előrehaladás nemigen mutatkozott, épp ez lett kinevezésem egyik indoka. Rögtön szembesültem azzal, hogy mindössze tanulmányterv létezik, amelyet még vitatnak is. Hogy érzékeltessem az akadályokat: a Balatonnál egy önkormányzat a strand szélén vezette volna el a kerékpárutat, ami nem lett volna előnyös, három szervezet is elvetette az ötletet, de körömszakadtáig ragaszkodtak hozzá. Hónapok teltek el… Máshol az ingatlantulajdonosok kifogásolták, hogy a kerékpárosok zavarják a panorámát. Volt, ahol vízparti út kitűzéséhez egy kicsit le kellett volna csípni a telkekből – elképzelhetik a felhördülést, az ellenállást.

Mostanra elkészült a tervek nagy része, néhány már engedélyezett fázisban van, folyik a területrendezés. Tavasszal remélhetőleg elkezdődhetnek a kivitelezési munkák.

És más vidékek?

Átadtuk a Tokaj - Nyíregyháza kerékpáros útvonalat, bevált, sokan használják, de félnek az Erzsébet királyné Tisza-hídtól, mert keskeny, autók között kell pedálozni. Bővítése napirenden van, megterveztettük, lefutott a közbeszerzési eljárás, elkezdte az építést egy vállalkozó, és akkor derült ki, hogy rossz állapotban van a hídszerkezet, aggályos lenne ráépíteni, új mérést rendelt el a NIF. Majdnem megütött a guta! Valaki felelős ezért, várjuk a vizsgálat eredményét.

Népszerű a Tisza-tó kör is, ahol a gátra felhajtó autók zavarták a kerekezőket. Tavaly betiltottuk az átmenő gépjárműforgalmat, erre ugrásszerűen megnőtt a kerékpárosok száma: évi húszezerről ötvenezerre. Egyszerű intézkedés, nagy hatás! Örömmel gondolok rá. Ott is a Tisza hídja a szűk keresztmetszet, a Poroszló és Tiszafüred közötti nyolc kilométeren. Konzolos kerékpárhidat terveztettünk rá, már készül, 2019 végére reméljük átadni.

revesz mariusz interju2018 02 04

Ám nemcsak kerékpárutakban lehet és kell gondolkodni, hanem kerékpáros útvonalak hálózatában is. Ezek kisforgalmú (2000 gépjárműnél kevesebb naponta) országutak, mezei és erdészeti utak, árvédelmi gátak kombinációi. Nem feltétlenül mindenütt aszfaltozottak – a híres-neves Duna-menti kerékpáros útvonalnak is vannak murvás szakaszai Németországban és Ausztriában. A lényeg, hogy stabilizált talajú, minél kevésbé poros, és eső után sármentes legyen. Ha nem gödrös, versenybringával is járható az ilyen – jobb egy lepusztult, kátyús aszfaltozásnál, és árban óriási a különbség. A Hortobágyi Nemzeti Parkba például jobban is illene egy döngölt út, mint egy természetidegen bringasztráda.

Már kijelöltük a Fertőd - Balaton, a Pannonhalma - Veszprém, az Etyek - Tarján, az Eger - Tisza-tó útvonalat. Erdészeti utak ilyen célú igénybevételét támogatja az Agrárminisztérium, több máris használható a Pilisben, a Mátrában és a Bükkben, továbbiak kijelölése folyamatban van, főképp aszfaltozott utakon.

Köszönjük a beszélgetést, nemsokára folytatjuk az interjú harmadik részével, amelyben a kimondottan sportos montizásról, országúti bringázásról és versenyzésről, például a Tour De Hongrie megrendezéséről lesz szó.