fejetlenül01Bár az utóbbi években a fejvédő-viselet mértéke sokat változott a kerékpárosok körében, még mindig nagyon sokan nem hordják.

Ha annyi százast kapnék, ahányszor játszottam végig vagy hallottam a közelemben a következő párbeszédet, tuti hat számjegyű lenne az összeg: Te miért nem hordasz fejvédőt tekerés közben? Haha, minek az nekem? A bukósisak meleg is, és hülyén is néz ki rajtam... meg úgy sem fogok elesni! Ha meg mégis, tudok esni és nem lesz bajom...

Jómagam 1996-ben kezdtem megismerkedni a mountain bikeozás / terepkerékpározás csínjával. Mint lelkes újonc - életem első mtb kerékpárjának vásárlásakor – az akkori legközelebbi szakbolt eladóinak tanácsai és az akkor egyetlenként fellelhető kerékpáros magazinban látottak alapján próbáltam neki fogni... így amikor azt ajánlták, hogy viseljek sisakot tekerés közben, hát vettem egyet. A választék? Nos, van piros, kék meg fekete. Hát ja, ezt hordják az országútisok is, meg az a kevés montis is, igen, egy kicsit furán áll a Te fejeden, de legalább véd...

 fejetlenül02

Jól emlékszem az arcokra, melyek a városon keresztül tekeréseim során rám szegeződtek. Talán a „leprás" szintet nem, de a „bolond" jelzőt tuti elértem. Nem értettem a helyzetet, hisz a motorosok is hordanak fejvédőt, miért más a kerékpáros esete? Ismerősök körében a legtöbben a bevezetőben olvasható párbeszéddel magyarázták a helyzetet. Na és persze nem is hordtak bukósisakot egy haver kivételével.

Azóta eltelt 16 év és a világ tovább szaladt. A boltok bukósisak kínálata kiszélesedett, az új technológiáknak köszönhetően specifikusabbá, kényelmesebbé váltak a fejünk védelmét szolgáló protektorok. Szóval mi is van ezekkel a kifogásokkal?

Forma és kialakítás

Tény, hogy a korai időszakban a sisakok tervezésénél sem annak felhasználási területe, sem annak praktikussága nem volt szempont. Ennél fogva minden célra (országút, trekking, mountain bike, város) szinte ugyanazon kialakítást lehetett kapni (mint ahogy a kerékpárok kategóriáin belül sem voltak stílusoknak megfelelő modellek, azaz a mtb ugyanaz az a mtb volt a túrára is, dirtre is, vagy épp az extrémebb utakra is). Vagyis a választék 3-4 modellből állt...

Ezek igencsak betakarták a fejet, kicsi és kevés nyílással rendelkeztek, nem szellőztek jól, és ezzel rontották erősen a közérzetünk. De az utóbbi évek rengeteg változást hoztak e téren. A gyártók hatalmas energiát fektettek abba, hogy szélcsatornák és drága szoftverek segítségével jól szellőző, hűst biztosító fejvédőket gyártsanak, ráadásul mindezt úgy, hogy vagány designba „csomagolják".

 fejetlenül003

Megjelentek a specifikus modellek. Nem csak a kategóriák váltak szét a fejvédők kialakításánál (országút, mtb, város), de végre azokon belül is további specifikációk jelentek meg (pld a montin belül megjelentek a dirt-, az xc-, a freeride-, a downhill-sisakok...). Ennek köszönhetően végre olyan sisakot viselhetünk, ami tényleg a mi felhasználási területünkre van szabva... vagyis a formára és kialakításra már nem foghatjuk.

Technológia és biztonság

A technológiai folyamatok fejlődésével, és a környezettudatos élet valamint a kerékpározás előtérbe kerülésével, sokkal erőteljesebb hangsúlyt kapott a biztonság is. A régi, „hungarocell" sisakok által nyújtott védelem a mai, fejlett technológiákkal gyártottakéhoz képest úgy hasonulnak, mint egy Trabant nyújtotta biztonság egy napjainkban gyártott BMWéhez.

A habsisakokat a hab rétegre ragasztott-, majd azokat az egybe öntött kemény héjú sisakok váltották. Ráadásul a tavalyi évben már ezek egy még biztonságosabb verzióját is bemutatták a gyártók, ahol az egybeöntött héjon belül egy picit elmozdulni képes gyűrűvel kapcsolódik fejünkhöz a fejvédő.

Az In-Mold (egybe öntött) technológiának köszönhetően a külső, kemény héj már egy egységként létezik a puha résszel, így a sisakunk sokkal erősebb lett. A külső behatás során, ha annak ereje akkora volt, minden esetben láthatóvá válik a törés. Ez a régi, ragasztott modelleknél sajnos nem így volt. A belső, puhább habréteg lehet, hogy tört, de a tőle független kemény héjtól a már nem biztonságossá vált habréteg nem látszott.

 fejetlenül004

A teherbírás növekedésével, valamint új anyagok felhasználásával a hab réteg vastagságát csökkenthették, valamint a sisak formáját is szabadabban alakíthatták a design javára.

A tarkórögzítési rendszerek is kiforrtak. Szorítás-mentesen, jól tartják fejünkön a sisakot, és könnyedén kioldhatók. Az új anyagoknak köszönhetően ezen a téren is sok-sok gramm ugrott le a komplett fejvédőről.

Persze, mint más piaci szegmensben is (autók, technikai cuccok), így a két kerekűeknél is a legalsó árkategóriákban még ma is fellelni a ma már korszerűtlennek számító technológiával készült termékek. Vagyis a minimális szellőzésű és nehéz, kevésbé biztonságos fejvédőket.

Sajnos a kellő tájékoztatás hiánya, valamint a spórolás még mindig sokszor ezek felé tereli a leendő vásárlókat, akik ezeket látva vagy elrettennek, vagy kénytelen kelletlen (általában a gyermeknek) megveszik, és nem érzik magukat kényelmesen benne... ahol el is jutottunk újra oda, amikor a sisak a kormányon, vagy a hátizsákon végzi a túra során.

Profin esni

Aztán itt van a „tudok esni" mondatrész... amivel első körben a legnagyobb bajom, hogy általában olyan emberek szájából hangzik el, akik még soha, vagy egyszer estek már és szerencsés módon jól jöttek ki belőle. Az innen szerzett „tapasztalat" persze egyenlő a nullával. Mert biza' az ember testi felépítéséből eredően van egy kívül-belül igen sérülékeny „vízzel teli ballonunk, egy vékony boton". Tény, hogy ez a nehezék, azaz a fejünk sérülését a nyakizmaink segítségével és az esés közbeni reflexszerű mozdulatokkal kellene meggátolnunk. Utóbbi - akármennyire is sokan nem akarják elfogadni – csak gyakorlati tapasztalat során alakul ki és fejlesztődik. Előbbi pedig akármennyire is erősnek gondoljuk nem elégséges egy 20-25km/h vagy afeletti tempónál.

 fejetlenül05

Szóval, mi is a helyzet a bukósisak viselésével? Én személy szerint már az első megtett centiméterektől a gyermekek fejére adnám, hogy fokozatosan annyira a kerékpározással járó ténnyé váljon bennük, mint a levegő vétel az élethez. Mert bizony, a régi kifogásoknak már nincs helye. Mi döntjük el: saját ízlésünknek, igényünknek megfelelő fejvédővel gurulunk nap-mint-nap a munkába, hétvégente a vízpartra, hosszú túrára a hegyekben vagy egyszer elfogy a szerencsénk, és legjobb esetben is hetekre kórházba fekve gondolkodhatunk el mi lett volna, ha...

Tekerjünk sokat, de ne fejetlenül!

Írta: Paraferee

Fotók: web