Kérjük támogasd azzal az oldalt, hogy a reklámblokkolókat kikapcsolod. Köszönjük!

EgerA környéken a kőkorszak óta laknak emberek.

A korai középkorban német, avar és szláv törzsek éltek itt; a területet a X. század elején már a honfoglaló magyarság első nemzedéke megszállta; ez az időpont a város határában, Almagyaron és Répástetőn kiásott fegyveres férfisírokban talált arab pénzek alapján keltezhető. A 20. század végén honfoglalás kori leleteket találtak a Szépasszonyvölgy környékén is.

Szent István az 1009 előtt szervezett tíz püspökség egyikének székhelyévé tette. Az első, mára elpusztult székesegyház a Várhegyen állt, körülötte alakult ki a város történelmi magja. A 11. századból egy kör alakú templom és egy kisebb palota maradványait is feltárták.

Bizonnyal a tatárjárás tapasztalataiból okulva IV. Béla 1248-ban kővár építésére adott engedélyt Lambert püspöknek. A 14–15. században a korábban a város széléig terjeszkedő erdőket nagyrészt kiirtották, hogy szőlőt telepítsenek a helyére. Kialakultak a várba és az északi bányavárosok felé vezető útvonalak, a belváros — az Eger-patak régi medréhez igazodó, zegzugos utcái. Több, közeli település (Almagyar, Czigléd stb.) összeépült Egerrel.

Mátyás király uralkodása alatt Bekensloer János püspök gótikus stílusban átépíttette az akkor még a várban álló püspöki palotát; az épület ma is látható. Az építkezéseket Dóczy Orbán püspök folytatta és Bakócz Tamás fejezte be; elkezdték a várbeli székesegyház késő gótikus átépítését is. Mátyás király halála után Ippolito d'Este püspök idején építették a róla elnevezett és közelmúltban felújított Hippolyt-kaput.

 

Eger a XVI. század végén

Eger02Magyarország három részre szakadása idején Eger fontos végvár lett. Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt a vár (a nőket és gyerekeket is beleszámítva) kevesebb mint 2100 védője 1552-ben visszaverte egy nagy török sereg támadását.  Az ostrom alatt teljesen leromlott várat kiváló olasz hadmérnökök tervei alapján 1553 és 1596 között teljesen átépítették. 1578. áprilisától néhány évig itt katonáskodott Balassi Bálint is.

1596-ban a török újra megostromolta Egert, amit a körülbelül hétezer fős védősereg mintegy három hetes ellenállás után feladott – elsősorban azért, mert a seregével a közelben táborozó III. Miksa osztrák főherceg nem volt hajlandó a védők segítségére vonulni.

A város 91 éven át, 1687-ig volt az Oszmán Birodalom része, mint egy több szandzsákot magába foglaló vilajet székhelye. Ennek leglátványosabb emléke az egykori oszmán világbirodalomban legészakibb, még álló minaretje. A Várhegy tövében, a vár bejáratától nem messze egy törökfürdő maradványait tárták fel.

A keresztény csapatok 1687. december 17-én foglalták vissza a várost, miután sikerült kiéheztetniük a vár védőit. Az ostrom alatt a város teljesen leromlott: a falakkal körülvett területen mindössze 413 ház maradt lakható, és ezekben is főként török családok laktak. A felszabadított várost a Habsburgok kincstári birtoknak tekintették, és I. Lipót 1688-ban szabad királyi várossá nyilvánította (azaz mentesítette az egyházi és földesúri terhek alól). Ez az állapot azonban csak 1695-ig tartott: ekkor a visszatelepedő enessy György püspök kérésére az uralkodó újra püspöki várossá nyilvánította; a mecseteket keresztény templomokká alakították.

A Rákóczi-szabadságharc alatt 1703-tól 1711-ig Eger volt a felszabadult országrész központja. Itt volt a fejedelem főhadiszállása, amit rendszeresen fel is keresett. 1709-ben Egerben találkozott a fejedelem Ukranciewvel, I. Péter cár követével. A követ Egerben halt meg, és valahol a Rác-templom környékén temették el.

A 18. század a virágzás, a fellendülés időszaka volt. A ma is látható barokk városképet Eger püspökei alakították ki, főképpen Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly. Az építkezések számos iparost, kézművest, kereskedőt, művészt vonzottak a városba.

Barkóczy Ferenc, majd nyomdokain Eszterházy Károly püspök a nagyszombati és a bécsi egyetem mintájára Egerben is megpróbált universitast, azaz egyetemet kiépíteni. Ennek bázisául a meglévő oktatási intézményeket szánták:

  • a papnevelő intézetet,
  • a jogi iskolát, amit 1740-ben alapított Foglár György kanonok és
  • a bölcseleti iskolát, amit 1754-ben pedig Barkóczy püspök hozott létre.
  • Magyarország első orvosi akadémiája, ami 1769. november 5-én nyílt meg .
  • Az egyetemet Eszterházy Károly az erre a célra épített líceumban kívánta elhelyezni, de Mária Terézia királynő nem engedélyezte az intézmény megalapítását.

Eger03A 19. század katasztrófákkal indult: 1800-ban a belváros fele tűzvészben pusztult el, 1801-ben pedig a leomlott vár déli fala, és megrongált több lakóházat.

1827-ben a belváros nagy része újra leégett, négy évvel később pedig több mint 200 embert vitt el a kolerajárvány.

A reformkorban Pyrker László János érsek hozta létre Egerben, 1828-ban az első magyar nyelvű tanítóképzőt, és ő építtette Hild József tervei alapján a neoklasszikus stílusú bazilikát, Magyarország második legnagyobb templomát.

1878. augusztus 30-án és 31-én egy hatalmas bükki felhőszakadás után az Eger-patak kilépett a medréből, és pusztító árvíz öntötte el a belvárost. Tíz ember meghalt, 35 ház összedőlt, 136 épület súlyosan megrongálódott, háziállatok százai fulladtak a vízbe. Az elöntés legnagyobb magassága 463 centiméter volt. Az árvíz szintjét 17 tábla jelezte a különböző épületeken; többségük ma is látható.

1904-ben nyílt meg Egerben első kőszínháza, elkezdték a csatornázást és az egyéb közművek építését.

A századforduló után Egerben az iskolaváros jelleg dominált: iskolái és más kulturális intézményei miatt a „magyar Athénnak” is nevezték.

Az első világháború után lassan indult újra a gazdasági élet. 1925-től újra nagy építkezések kezdődtek. Az Egri csillagok népszerűsége ösztönzőleg hatott a vár régészeti ásatásainak megkezdésére is.

1933-ban az országban az elsők között Eger is engedélyt kapott gyógyfürdő építésére.

A második világháború sem múlt el nyom nélkül: 1944 őszén a visszavonuló német csapatok részben leszerelték a gyárakat, üzemeket, elhajtották az állatokat, megrongálták a vasútállomást, felrobbantották az Eger-patak valamennyi hídját.

1968-ban a barokk belvárost védetté nyilvánították, és ezzel több más várostól eltérően megkímélték a további, oda nem illő épületek beépítésétől. 1978-ban a települést a helyi műemlékek védelméért Hild-éremmel tüntették ki. A városvédő tevékenység elismeréseként Egerbe került az ICOMOS (Történelmi Városok és Falvak Nemzetközi Bizottsága) magyarországi székhelye.

Nevezetességek, kulturális intézmények

Múzeumok, kiállítóhelyek

  • Egri vár és Dobó István Vármúzeum (Vár 1.): Eger vára volt az első olyan magyar vár, amelynek védői (1552-ben, Dobó István parancsnoksága alatt) meg tudták tartani a várat az Oszmán Birodalom ostromló hadai ellenében.
  • Harangöntő emlékszoba Harangöntő-ház, Harangöntő u. 4.;
  • A Művészetek Háza Eger kiállítóhelyei:
    • Kopcsik Marcipánia – Harangöntő-ház, Harangöntő u. 4.;
    • Történeti Tárház – Fazola Henrik u.;
    • Tűzoltó Múzeum – Tűzoltó tér 5.;
    • Vitkovics-ház – Széchenyi út 55., benne:
      • Kepes György Vizuális Központ,
      • Vitkovics Mihály emlékszoba;
    • Zsinagóga Galéria Kossuth Lajos utca 17.
    Érseki Gyűjtemény – Széchenyi út 5.
  • Város a város alatt — az egykori érseki pincerendszer
  • Az Eszterházy Károly Főiskola épületében (Eszterházy tér 1.):
    • Főegyházmegyei Könyvtár – I/223. Barokk terem;
    • Spekula Csillagvizsgáló
    Gárdonyi Géza Emlékmúzeum – Gárdonyi út 28.
  • Palóc Népművészeti Kiállítás – Dobó utca 12.
  • István pince és Nemzeti Bormúzeum – Tündérpart utca 5.
  • Telekessy Patikamúzeum – Széchenyi út 14.
  • Szemfényvesztés — kiállítás látóknak a vakok világáról - Autóbusz-pályaudvar alatti pincesor - Pori sétány 7. (Csak előzetesen bejelentkezőknek!)
  • Templom Galéria
  • Kis Zsinagóga egri kortárs művészeti galéria, Hibay Károly u. 9.

Templomok, egyházi építmények

  • egri főszékesegyház (Pyrker tér),/li>
  • minorita templom (Dobó István tér 4.),
  • ciszterek temploma (Széchenyi István u. 15.),
  • ferences templom (Kossuth Lajos u. 14.),
  • szervita templom (Servita u. 21.),
  • Jézus Szíve templom (Maklári út 91.),
  • lajosvárosi templom (Aradi u. 6.),
  • római katolikus templom (volt irgalmasok temploma), Knézich Károly u. 1.,
  • evangélikus templom (Vörösmarty u. 28.),
  • református templom (Deák Ferenc u. 56.),
  • Kálvin-ház (Markhot Ferenc u. 2.)
  • baptista gyülekezet (Vörösmarty Mihály u. 15.),
  • adventista imaház (Tizeshonvéd u. 20/a.),
  • rác templom (ortodox szerb templom, Vitkovics Mihály u. 30.),
  • Fájdalmas Anya temetőkápolna (Király u.)
  • Szent Rókus temetőkápolna (Rókus köz 5.),
  • Kisboldogasszony temetőkápolna (Széchenyi István u. 51.),
  • Szent Anna kápolna Markhot Ferenc kórház, Széchenyi István u. 27-29.)
  • Mária Szeplőtelen Szíve kápolna (Szépasszonyvölgy).
  • érseki palota (Széchenyi u. 1–3.)
  • Szent Rozália templom (Sánc utca)

Egyéb

  • A Kossuth utca barokk épületei; egyebek közt:
    • megyeháza (fő nevezetessége a Fazola-kapu)
    • nagypréposti palota (ma a megyei könyvtár),
    • kispréposti palota,
    líceum (ma az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola főépülete),
  • Dobó István tér
  • Egri minaret (török kori)
  • Bitskey Aladár uszoda
  • Szépasszonyvölgy: Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe. A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével.
  • Markhot Ferenc Kórház Törökfürdő: Első írásos dokumentuma 1448-ból származik, ebben nevét még "karthausi fürdőként"" emlegetik. A mai létesítmény 1610-1617 között épült, a török hódoltság idején törökök építették rituális célból; ma gyógyfürdő. Radonos vize Magyarországon egyedülálló; főképp mozgásszervi betegségek kezelésére használják.
  • Egri Termál- és Élményfürdő
  • A Grőber-ház (Bajcsy-Zsilinszky u. 6.; hrsz.: 4955) zártsorú beépítésben álló, U alaprajzú, egyemeletes, műemlék jellegű (törzsszáma: 1923), klasszicista lakóház. A szélső nyugati tengelyben nyílik kapuja, fölötte erkéllyel. Az udvarban a déli szárnyon földszintes gazdasági épület áll. Földszinti helyiségeit különböző típusú boltozatok fedik, az emeletiek síkfödémesek. Korábbi épületek felhasználásával építtette Grőber Ferenc vaskereskedő (az építész: ifj. Zwenger József volt). Emeletét 1900 körül átalakították. 1970 után egy újabb átalakítással a homlokzati részletformákat leegyszerűsítették. Lépcsőkorlátja, függőfolyosója, ajtói és ablakai klasszicista, illetve historizáló stílusúak.
  • A Sághy–Steinhauser-ház (Bajcsy-Zsilinszky u. 17.; hrsz.: 4930/1, 4930/2) zártsorú beépítésben álló, L alaprajzú, egyemeletes lakóház. Műemlék, törzsszáma: 1925. Homlokzatát enyhén kiülő közép- és oldalrizalit tagolja. Udvari szárnyában egykor tűzoltó szertár állt, udvarában romantikus stílusú kerti ház. Romantikus kapu, díszítőfestés, ablakrácsok. Építtette Sághy Mihály báró, alispán (építész: Povolni János). 1851–1859 között romantikus stílusban átalakították; ekkor nyerte mai homlokzatát. 1887-től a Remenyik és Steinhauser családoké volt.
  • A Hauser-Bodnár-házat (Almagyar utca 13., hrsz.: 6078) 1755–1770 között, több periódusban épült több periódusban épült, rokokó lakóház. Zártsorú beépítésű, U alaprajzú, egyemeletes; homlokzatán enyhén kiülő középrizalittal, egy nagy középső kéménnyel. A földszinti helyiségeket csehboltozat fedi, az emeletiek födéme sík. Ajtajai, ablakai a 18–19. században készültek. A 18. század második felében Hauser Mihály ötvös, 1918–1940 között a Bodnár család tulajdona volt.
  • A Plitzner–Buday-ház (Almagyar utca 15., hrsz.: 6081) Plitzner János kőfaragó építette 1776 után; 1918-ban a Buday család tulajdonába került. Zártsorú beépítésű, L alaprajzú, földszintes barokk lakóház, az utcai szárny udvari homlokzatán üvegezett tornáccal, az udvaron egykorú melléképülettel. Egyik helyisége csehboltozatos, a többi födéme sík. A folyosót stukkó díszek ékítik. Ajtajai, ablakai a 18–19. században készültek.
  • A Hagen-ház (Almagyar utca 16., hrsz.: 6526) 1772-ben épült barokk lakóépület. Két korábbi ház helyén építette Hagen József kőfaragó. 1992-ben felújították, és ekkor fedélszékét, vakolatait, ajtóit és ablakait, burkolatait teljesen kicserélték.
  • A Fazola–Eősz-ház (Bródy Sándor u. 4.; hrsz.: 4544/1, 4544/2) zártsorú beépítésben álló, műemlék jellegű, barokk egyemeletes sarokház, a Városfal utcai oldalon és a telekbelsőben későbbi hozzáépítésekkel. Alaprajza kéttraktusos, két kapualjjal. Félig kész állapotban vásárolta meg Fazola Henrik vasműves; 1767-re lett kész. Az 1800-as tűzvészben leégett, utána Eősz János püspöki prefektus vásárolta meg és építtette újjá. 1819-ben az érsekség vette meg, ekkor újabb változtatásokat hajtottak végre (építész: ifj. Zwenger József). A 20. században egy ideig az Egri Nyomda működött benne, ekkor építették át a Városfal utcai részt.
Forrás: Wikipedia

EgerA környéken a kőkorszak óta laknak emberek.

A korai középkorban német, avar és szláv törzsek éltek itt; a területet a X. század elején már a honfoglaló magyarság első nemzedéke megszállta; ez az időpont a város határában, Almagyaron és Répástetőn kiásott fegyveres férfisírokban talált arab pénzek alapján keltezhető. A 20. század végén honfoglalás kori leleteket találtak a Szépasszonyvölgy környékén is.

Szent István az 1009 előtt szervezett tíz püspökség egyikének székhelyévé tette. Az első, mára elpusztult székesegyház a Várhegyen állt, körülötte alakult ki a város történelmi magja. A 11. századból egy kör alakú templom és egy kisebb palota maradványait is feltárták.

Bizonnyal a tatárjárás tapasztalataiból okulva IV. Béla 1248-ban kővár építésére adott engedélyt Lambert püspöknek. A 14–15. században a korábban a város széléig terjeszkedő erdőket nagyrészt kiirtották, hogy szőlőt telepítsenek a helyére. Kialakultak a várba és az északi bányavárosok felé vezető útvonalak, a belváros — az Eger-patak régi medréhez igazodó, zegzugos utcái. Több, közeli település (Almagyar, Czigléd stb.) összeépült Egerrel.

Mátyás király uralkodása alatt Bekensloer János püspök gótikus stílusban átépíttette az akkor még a várban álló püspöki palotát; az épület ma is látható. Az építkezéseket Dóczy Orbán püspök folytatta és Bakócz Tamás fejezte be; elkezdték a várbeli székesegyház késő gótikus átépítését is. Mátyás király halála után Ippolito d'Este püspök idején építették a róla elnevezett és közelmúltban felújított Hippolyt-kaput.

 

Eger a XVI. század végén

Eger02Magyarország három részre szakadása idején Eger fontos végvár lett. Dobó István várkapitány parancsnoksága alatt a vár (a nőket és gyerekeket is beleszámítva) kevesebb mint 2100 védője 1552-ben visszaverte egy nagy török sereg támadását.  Az ostrom alatt teljesen leromlott várat kiváló olasz hadmérnökök tervei alapján 1553 és 1596 között teljesen átépítették. 1578. áprilisától néhány évig itt katonáskodott Balassi Bálint is.

1596-ban a török újra megostromolta Egert, amit a körülbelül hétezer fős védősereg mintegy három hetes ellenállás után feladott – elsősorban azért, mert a seregével a közelben táborozó III. Miksa osztrák főherceg nem volt hajlandó a védők segítségére vonulni.

A város 91 éven át, 1687-ig volt az Oszmán Birodalom része, mint egy több szandzsákot magába foglaló vilajet székhelye. Ennek leglátványosabb emléke az egykori oszmán világbirodalomban legészakibb, még álló minaretje. A Várhegy tövében, a vár bejáratától nem messze egy törökfürdő maradványait tárták fel.

A keresztény csapatok 1687. december 17-én foglalták vissza a várost, miután sikerült kiéheztetniük a vár védőit. Az ostrom alatt a város teljesen leromlott: a falakkal körülvett területen mindössze 413 ház maradt lakható, és ezekben is főként török családok laktak. A felszabadított várost a Habsburgok kincstári birtoknak tekintették, és I. Lipót 1688-ban szabad királyi várossá nyilvánította (azaz mentesítette az egyházi és földesúri terhek alól). Ez az állapot azonban csak 1695-ig tartott: ekkor a visszatelepedő enessy György püspök kérésére az uralkodó újra püspöki várossá nyilvánította; a mecseteket keresztény templomokká alakították.

A Rákóczi-szabadságharc alatt 1703-tól 1711-ig Eger volt a felszabadult országrész központja. Itt volt a fejedelem főhadiszállása, amit rendszeresen fel is keresett. 1709-ben Egerben találkozott a fejedelem Ukranciewvel, I. Péter cár követével. A követ Egerben halt meg, és valahol a Rác-templom környékén temették el.

A 18. század a virágzás, a fellendülés időszaka volt. A ma is látható barokk városképet Eger püspökei alakították ki, főképpen Barkóczy Ferenc és Eszterházy Károly. Az építkezések számos iparost, kézművest, kereskedőt, művészt vonzottak a városba.

Barkóczy Ferenc, majd nyomdokain Eszterházy Károly püspök a nagyszombati és a bécsi egyetem mintájára Egerben is megpróbált universitast, azaz egyetemet kiépíteni. Ennek bázisául a meglévő oktatási intézményeket szánták:

  • a papnevelő intézetet,
  • a jogi iskolát, amit 1740-ben alapított Foglár György kanonok és
  • a bölcseleti iskolát, amit 1754-ben pedig Barkóczy püspök hozott létre.
  • Magyarország első orvosi akadémiája, ami 1769. november 5-én nyílt meg .
  • Az egyetemet Eszterházy Károly az erre a célra épített líceumban kívánta elhelyezni, de Mária Terézia királynő nem engedélyezte az intézmény megalapítását.

Eger03A 19. század katasztrófákkal indult: 1800-ban a belváros fele tűzvészben pusztult el, 1801-ben pedig a leomlott vár déli fala, és megrongált több lakóházat.

1827-ben a belváros nagy része újra leégett, négy évvel később pedig több mint 200 embert vitt el a kolerajárvány.

A reformkorban Pyrker László János érsek hozta létre Egerben, 1828-ban az első magyar nyelvű tanítóképzőt, és ő építtette Hild József tervei alapján a neoklasszikus stílusú bazilikát, Magyarország második legnagyobb templomát.

1878. augusztus 30-án és 31-én egy hatalmas bükki felhőszakadás után az Eger-patak kilépett a medréből, és pusztító árvíz öntötte el a belvárost. Tíz ember meghalt, 35 ház összedőlt, 136 épület súlyosan megrongálódott, háziállatok százai fulladtak a vízbe. Az elöntés legnagyobb magassága 463 centiméter volt. Az árvíz szintjét 17 tábla jelezte a különböző épületeken; többségük ma is látható.

1904-ben nyílt meg Egerben első kőszínháza, elkezdték a csatornázást és az egyéb közművek építését.

A századforduló után Egerben az iskolaváros jelleg dominált: iskolái és más kulturális intézményei miatt a „magyar Athénnak” is nevezték.

Az első világháború után lassan indult újra a gazdasági élet. 1925-től újra nagy építkezések kezdődtek. Az Egri csillagok népszerűsége ösztönzőleg hatott a vár régészeti ásatásainak megkezdésére is.

1933-ban az országban az elsők között Eger is engedélyt kapott gyógyfürdő építésére.

A második világháború sem múlt el nyom nélkül: 1944 őszén a visszavonuló német csapatok részben leszerelték a gyárakat, üzemeket, elhajtották az állatokat, megrongálták a vasútállomást, felrobbantották az Eger-patak valamennyi hídját.

1968-ban a barokk belvárost védetté nyilvánították, és ezzel több más várostól eltérően megkímélték a további, oda nem illő épületek beépítésétől. 1978-ban a települést a helyi műemlékek védelméért Hild-éremmel tüntették ki. A városvédő tevékenység elismeréseként Egerbe került az ICOMOS (Történelmi Városok és Falvak Nemzetközi Bizottsága) magyarországi székhelye.

Nevezetességek, kulturális intézmények

Múzeumok, kiállítóhelyek

  • Egri vár és Dobó István Vármúzeum (Vár 1.): Eger vára volt az első olyan magyar vár, amelynek védői (1552-ben, Dobó István parancsnoksága alatt) meg tudták tartani a várat az Oszmán Birodalom ostromló hadai ellenében.
  • Harangöntő emlékszoba Harangöntő-ház, Harangöntő u. 4.;
  • A Művészetek Háza Eger kiállítóhelyei:
    • Kopcsik Marcipánia – Harangöntő-ház, Harangöntő u. 4.;
    • Történeti Tárház – Fazola Henrik u.;
    • Tűzoltó Múzeum – Tűzoltó tér 5.;
    • Vitkovics-ház – Széchenyi út 55., benne:
      • Kepes György Vizuális Központ,
      • Vitkovics Mihály emlékszoba;
    • Zsinagóga Galéria Kossuth Lajos utca 17.
    Érseki Gyűjtemény – Széchenyi út 5.
  • Város a város alatt — az egykori érseki pincerendszer
  • Az Eszterházy Károly Főiskola épületében (Eszterházy tér 1.):
    • Főegyházmegyei Könyvtár – I/223. Barokk terem;
    • Spekula Csillagvizsgáló
    Gárdonyi Géza Emlékmúzeum – Gárdonyi út 28.
  • Palóc Népművészeti Kiállítás – Dobó utca 12.
  • István pince és Nemzeti Bormúzeum – Tündérpart utca 5.
  • Telekessy Patikamúzeum – Széchenyi út 14.
  • Szemfényvesztés — kiállítás látóknak a vakok világáról - Autóbusz-pályaudvar alatti pincesor - Pori sétány 7. (Csak előzetesen bejelentkezőknek!)
  • Templom Galéria
  • Kis Zsinagóga egri kortárs művészeti galéria, Hibay Károly u. 9.

Templomok, egyházi építmények

  • egri főszékesegyház (Pyrker tér),/li>
  • minorita templom (Dobó István tér 4.),
  • ciszterek temploma (Széchenyi István u. 15.),
  • ferences templom (Kossuth Lajos u. 14.),
  • szervita templom (Servita u. 21.),
  • Jézus Szíve templom (Maklári út 91.),
  • lajosvárosi templom (Aradi u. 6.),
  • római katolikus templom (volt irgalmasok temploma), Knézich Károly u. 1.,
  • evangélikus templom (Vörösmarty u. 28.),
  • református templom (Deák Ferenc u. 56.),
  • Kálvin-ház (Markhot Ferenc u. 2.)
  • baptista gyülekezet (Vörösmarty Mihály u. 15.),
  • adventista imaház (Tizeshonvéd u. 20/a.),
  • rác templom (ortodox szerb templom, Vitkovics Mihály u. 30.),
  • Fájdalmas Anya temetőkápolna (Király u.)
  • Szent Rókus temetőkápolna (Rókus köz 5.),
  • Kisboldogasszony temetőkápolna (Széchenyi István u. 51.),
  • Szent Anna kápolna Markhot Ferenc kórház, Széchenyi István u. 27-29.)
  • Mária Szeplőtelen Szíve kápolna (Szépasszonyvölgy).
  • érseki palota (Széchenyi u. 1–3.)
  • Szent Rozália templom (Sánc utca)

Egyéb

  • A Kossuth utca barokk épületei; egyebek közt:
    • megyeháza (fő nevezetessége a Fazola-kapu)
    • nagypréposti palota (ma a megyei könyvtár),
    • kispréposti palota,
    líceum (ma az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola főépülete),
  • Dobó István tér
  • Egri minaret (török kori)
  • Bitskey Aladár uszoda
  • Szépasszonyvölgy: Eger legnagyobb kiterjedésű, összefüggő borpincés területe. A ma közel 200 pincét számláló Szépasszony-völgy az elmúlt évszázadokban szorosan összekapcsolódott az egri borok hírnevével.
  • Markhot Ferenc Kórház Törökfürdő: Első írásos dokumentuma 1448-ból származik, ebben nevét még "karthausi fürdőként"" emlegetik. A mai létesítmény 1610-1617 között épült, a török hódoltság idején törökök építették rituális célból; ma gyógyfürdő. Radonos vize Magyarországon egyedülálló; főképp mozgásszervi betegségek kezelésére használják.
  • Egri Termál- és Élményfürdő
  • A Grőber-ház (Bajcsy-Zsilinszky u. 6.; hrsz.: 4955) zártsorú beépítésben álló, U alaprajzú, egyemeletes, műemlék jellegű (törzsszáma: 1923), klasszicista lakóház. A szélső nyugati tengelyben nyílik kapuja, fölötte erkéllyel. Az udvarban a déli szárnyon földszintes gazdasági épület áll. Földszinti helyiségeit különböző típusú boltozatok fedik, az emeletiek síkfödémesek. Korábbi épületek felhasználásával építtette Grőber Ferenc vaskereskedő (az építész: ifj. Zwenger József volt). Emeletét 1900 körül átalakították. 1970 után egy újabb átalakítással a homlokzati részletformákat leegyszerűsítették. Lépcsőkorlátja, függőfolyosója, ajtói és ablakai klasszicista, illetve historizáló stílusúak.
  • A Sághy–Steinhauser-ház (Bajcsy-Zsilinszky u. 17.; hrsz.: 4930/1, 4930/2) zártsorú beépítésben álló, L alaprajzú, egyemeletes lakóház. Műemlék, törzsszáma: 1925. Homlokzatát enyhén kiülő közép- és oldalrizalit tagolja. Udvari szárnyában egykor tűzoltó szertár állt, udvarában romantikus stílusú kerti ház. Romantikus kapu, díszítőfestés, ablakrácsok. Építtette Sághy Mihály báró, alispán (építész: Povolni János). 1851–1859 között romantikus stílusban átalakították; ekkor nyerte mai homlokzatát. 1887-től a Remenyik és Steinhauser családoké volt.
  • A Hauser-Bodnár-házat (Almagyar utca 13., hrsz.: 6078) 1755–1770 között, több periódusban épült több periódusban épült, rokokó lakóház. Zártsorú beépítésű, U alaprajzú, egyemeletes; homlokzatán enyhén kiülő középrizalittal, egy nagy középső kéménnyel. A földszinti helyiségeket csehboltozat fedi, az emeletiek födéme sík. Ajtajai, ablakai a 18–19. században készültek. A 18. század második felében Hauser Mihály ötvös, 1918–1940 között a Bodnár család tulajdona volt.
  • A Plitzner–Buday-ház (Almagyar utca 15., hrsz.: 6081) Plitzner János kőfaragó építette 1776 után; 1918-ban a Buday család tulajdonába került. Zártsorú beépítésű, L alaprajzú, földszintes barokk lakóház, az utcai szárny udvari homlokzatán üvegezett tornáccal, az udvaron egykorú melléképülettel. Egyik helyisége csehboltozatos, a többi födéme sík. A folyosót stukkó díszek ékítik. Ajtajai, ablakai a 18–19. században készültek.
  • A Hagen-ház (Almagyar utca 16., hrsz.: 6526) 1772-ben épült barokk lakóépület. Két korábbi ház helyén építette Hagen József kőfaragó. 1992-ben felújították, és ekkor fedélszékét, vakolatait, ajtóit és ablakait, burkolatait teljesen kicserélték.
  • A Fazola–Eősz-ház (Bródy Sándor u. 4.; hrsz.: 4544/1, 4544/2) zártsorú beépítésben álló, műemlék jellegű, barokk egyemeletes sarokház, a Városfal utcai oldalon és a telekbelsőben későbbi hozzáépítésekkel. Alaprajza kéttraktusos, két kapualjjal. Félig kész állapotban vásárolta meg Fazola Henrik vasműves; 1767-re lett kész. Az 1800-as tűzvészben leégett, utána Eősz János püspöki prefektus vásárolta meg és építtette újjá. 1819-ben az érsekség vette meg, ekkor újabb változtatásokat hajtottak végre (építész: ifj. Zwenger József). A 20. században egy ideig az Egri Nyomda működött benne, ekkor építették át a Városfal utcai részt.
Forrás: Wikipedia