szilvasvarad-latkepSzilvásvárad a kisebb települések sorát gazdagítja, látnivalókban annál gazdagabb.

A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó, titokzatos Fátyolvízesés mellett, az Istállóskői ősemberbarlang is olyan nevezetessége a helynek, melyet egyetlen turistának sem szabad felderítetlenül hagynia.

Emellett a hely vonzereje a Szalajka-völgy, a híres lipicai ménes. Látványosságai mellett, annak is érdemes idelátogatnia, aki élete legfinomabb sült pisztrángját szeretné megkóstolni.







Története:

Szilvásvárad igen régi település. A Bükk hegység környékén már a kőkori ember lakott: az Istállós-kői-barlangban az ásatások 35–40 000 éves leleteket hoztak napvilágra.

A vaskorszakban jelentek meg a község területén a szarmaták közé tartozó jazigok. Utánuk szláv népek települtek be, akiket később az avarok igáztak le. A szlávok sáncokkal vették körül falvaikat – ezek némelyikét, mint például a falu határában lévő Töröksáncot később is használták, amint ezt az onnan előkerült ágyúgolyók, edények és fegyvermaradványok is mutatják. Szláv gyűrűvárra épült Gerennavár és Éleskővár — ezek romjai ma is láthatók.

A honfoglalás után az Ug nemzetséghez tartozó vadászok lakták az Uppony, Dédes, Szilvásvárad közötti területet. Feltételezhető, hogy a 12. században a Miskóc nemzetségbe tartozó Borsok birtoka volt egészen 1332-ig, mikor is Károly Róbert a Széchyeknek adományozta.

1365-ben I. Lajos kezébe kerül Éleskővár, Gerennavár és így Wárad is, így lakossága királyi várnép lett. 1373-ban a falu nevét már Zylvaswaradnak írták. 1438-ban a király a Palóczyaknak reformátussá térítették lakóit.

1666-ban az uradalom Keglevich Miklós gróf tulajdonába került, és egészen 1894-ig a Keglevich család tulajdonában is maradt. Ez idő alatt jelentek meg itt az első manufaktúrák: a Szalajka-völgyben keménycserépgyár és téglagyár, valamint üveghuták, vashámorok, hamuzsírfőzők üzemeltek. A Keglevichek idején épült a klasszicista stílusú református kerektemplom, az új grófi kastély, számos uradalmi épület, iskola és a református temető.

A Keglevichek után Erdődy Rudolf lett a település birtokosa, majd 1900-ban a cseh lovag Wessely vásárolta meg az ekkor a Szilvásnak nevezett területet, ahová ipari létesítményeket:

  • Bélapátfalván cementgyárat,
  • 1912-ben Szilváson kőbányát sodronypályával, továbbá
  • 1908-ban iparvasutat és
  • mészüzemet telepített.

Az iparvasúton keskeny nyomtávú kis gőzmozdony húzta a kocsikat, hordta a mészkövet a Szalajka-völgyben épített sodronypálya végállomásáról a mészüzembe.

1906-ban a magyar királyi belügyminiszter a falu nevét a mai formájára, Szilvásváradra módosította. 1914-től az új tulajdonos Pallavicini Alfonz Károly őrgróf lett. Ő építtette a katolikus kápolnát 1924-ben, és területet adományozott a katolikus temető létrehozásához. Ez időtájt a turistáknak nem volt könnyű dolguk, ha a Szalajka-völgyvölgyben akartak barangolni, ugyanis a területet kerítéssel vették körül, és csak nehezen beszerezhető engedéllyel engedték be a látogatókat.

1948-ban a grófi birtokot államosították, a manufaktúrák megszűntek.

Szilvásvárad az 1950-es megyerendezésig Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott, ekkor csatolták át Heves megye Egri járásához.

A lipicai ménest 1952-ben telepítették a Szilvásvárad fölötti Csipkéskútra. 1966 óta az egykori iparvasút kirándulóvonatként működik.

1971-74-ben megépült a Szalajka-völgyben az erdei múzeum. 1976-ban építették fel a Szalajka-völgy bejáratánál a lovas stadiont, majd 1980-ban a fedett lovardát, ahol minden évben lovas versenyeket rendeznek. 1983-ban nyitotta meg kapuit az Orbán-ház.



Nevezetességei

  1. Szalajka-völgy
  2. Fátyol-vízesés
  3. Istállós-kői barlang
  4. Kalapat-hegyi kilátó
  5. őserdő
  6. Erdei múzeum
  7. Szilvásváradi Erdei Vasút
  8. Lovas múzeum
  9. lovas stadion
  10. Orbán-ház
  11. lipicai ménes
  12. református kerektemplom
  13. Erdődy-Pallavicini-kastély
  14. Börtönmúzeum


Néhány nevezetességről bővebben


A szilvásváradi Kastély

szilvasvarad_kastelyAz 1860-ben épült grófi kastély tervezőjeként sokan legendás építészünket, Ybl Miklóst tartják számon. Bár a tény egyelőre bizonyítást nem nyert még, az biztos, hogy a neobarokk épület csupán szépségénél fogva is megér egy látogatást. A mocsári fenyőktől roskadó kastélyparkban kellemes sétákat tehetünk, ahogy a kastélyhoz vezető gesztenyefák alatt is pihentető lehet a járás.






Középkori Börtönmúzeum és Panoptikum

A szilvásváradi buszmegálló szomszédságában található múzeum a kuriózumokra éhes turistáknak is kedvére lesz majd. A börtönmúzeumban panoptikumszerű jelenetek segítségével ébresztik fel a középkor hangulatát, falai közt a kor büntetés-végrehajtási eszközeit és gyakorlatát ismerhetjük meg. A múzeum novembertől márciusig csak hétvégén tart nyitva, az év többi szakában viszont bármely nap látogatható.





Lipicai ménes

lipicaiA Habsburg uralkodók részére létrehozott első ménes története egész a 16. századig nyúlik vissza. A Lipizzán alapított ménesben a kor legjobb tulajdonságokkal rendelkező lovait tenyésztették, mely fajtát a 19. század eleje óta szaporítják hazánkban, a 20. század közepe óta éppen Szilvásváradon. A mai állatállomány 250 lovat számlál, a fejedelmi csikók három esztendős korukig nevelkednek a Bükk-fennsíkon. A szilvásváradon tenyésztett lipicai lovak kiválóságáról a fogatsport bajnokai tudnának igazán hűen számot adni, akik mögött számos nemzetközi elismerés áll. Amíg ez nem következik be, a szilvásváradi „paripák” lenyűgöző tulajdonságairól a lovas tanyán, illetve a Palavichini őrgróf parádés istállójában saját szemünkkel is meggyőződhetünk.





A Szilvásváradi Erdei Vasút

erdeivasut_szilvasvMind a híres ménest, mind Szilvásvárad többi nevezetességét, a Fátyol-vízeséstől az Istállóskői barlangig bezárólag, könnyen megközelíthetjük az 1908-ban létesített erdei vasút segítségével. A hajdani, erdei gőzöst Márkus Ágoston egri mérnök tervezte, mely a második világháború kitöréséig üzemelt. A mai vasutat az erdőgazdaság tartja fent. Aki szeretne egy kicsit visszacsöppeni a múltba, a Szilvi nevű gőzmozdony segítségével még ezt is megteheti, hiszen a gőzöshöz egy korabeli szalonkocsit is csatlakoztattak a vasutat használó évi közel 200 ezer turista legnagyobb örömére.





Fátyol-vízesés


szilvasvaradHazánk egyik legszebb vízesését, a mésztufa lépcsőkön alázúduló Fátyol-vízesést életében egyszer mindenkinek látnia kell. A vízesés mentén gyalogösvénye vezetnek, melyeken keresztülhaladva a híres pisztrángos tavakat is felfedezhetjük. Ugyancsak a vízesés környékén találjuk a Sziklaforrást, mely hűs vízéből bátran kortyolhatunk, ha egy kis frissítőre vágynánk.







Istállóskői ősemberbarlang

Szilvsvrad_osemberbarlangA forrás tövéből egy ösvényen keresztül kapaszkodhatunk fel az Istállóskői barlanghoz, melynek feltárására 1911-ben került sor. Innen származik többek közt az az értékes leletnek számító, 80 mázsát nyomó, őskori tűzhely, melyet ma a Nemzeti Múzeumban őriznek. Persze a múzeumként működő, helyi Orbán-házban is megszemlélhetünk néhány itt talált különlegességet, bivalymamut csontokat és agyarakat például.




Millenniumi Kilátó

Érdemes elsétálnunk a 2000-ben felavatott, 36 méter magas, szibériai vörösfenyőből készült kilátóhoz is, melynek 20 méteres teraszáról nemcsak Szilvásvárad és a Bükk szépségeiben gyönyörködhetünk, ha az időjárás elég kegyes hozzánk, akár még a távolban fekvő Tátra hegycsúcsaiban is. A kilátóhoz a lovarda mellől induló Milleniumi Tanösvényen át juthatunk fel.



Millenniumi Tanösvény

A tanösvényt, a kilátóhoz hasonlóan szintén a Millennium ünnepére hozták létre. Három pihenőhely, járhatóvá tett utak, a meredekebb pályaszakaszokon lépcsők és korlátok segítik a kirándulók dolgát. Épp ezért a túrát kortól függetlenül mindenkinek ajánlják.

Szilvásvárad felfedezése után, ha nem fáradnánk ki elég alaposan, akár messzebb is kirándulhatunk. Eger irányába haladva érdemes ellátogatni például Tardonára, a Jókai házba, vagy a ciszterci apátságról híres Bélapátfalvára, és természetesen Egerben több jó új szolgáltatás (étterem, uszoda, panzió, borozó) és a régi látnivalók mindig várnak.

Ha mégis inkább helyben maradnánk, a túrákon túl, érdemes befizetnünk egy lovasprogramra, vagy sétakocsikázásra is. Az aktív sportok szerelmesei helyben hódolhatnak a siklóernyőzésnek, a sziklamászásnak, az íjászatnak, a tenisznek és még a paintballnak is, de bérelhetnek akár biciklit is, ha két keréken szeretnék felfedezni a kis falu szépségeit.

Persze nem feledkezhetünk el a Szalajka-völgyben létesített kalandparkról sem, ahol az ügyesség fejlesztő erdei kötélpályákon, akár már a 3 éves gyerkőcök is próbára tehetik képességeiket. A bő szórakozási lehetőségeknek köszönhetően az egész családnak ajánlott a hely felkeresése.

Forrás: wikipedia, belföldi utazas

szilvasvarad-latkepSzilvásvárad a kisebb települések sorát gazdagítja, látnivalókban annál gazdagabb.

A Bükki Nemzeti Parkhoz tartozó, titokzatos Fátyolvízesés mellett, az Istállóskői ősemberbarlang is olyan nevezetessége a helynek, melyet egyetlen turistának sem szabad felderítetlenül hagynia.

Emellett a hely vonzereje a Szalajka-völgy, a híres lipicai ménes. Látványosságai mellett, annak is érdemes idelátogatnia, aki élete legfinomabb sült pisztrángját szeretné megkóstolni.







Története:

Szilvásvárad igen régi település. A Bükk hegység környékén már a kőkori ember lakott: az Istállós-kői-barlangban az ásatások 35–40 000 éves leleteket hoztak napvilágra.

A vaskorszakban jelentek meg a község területén a szarmaták közé tartozó jazigok. Utánuk szláv népek települtek be, akiket később az avarok igáztak le. A szlávok sáncokkal vették körül falvaikat – ezek némelyikét, mint például a falu határában lévő Töröksáncot később is használták, amint ezt az onnan előkerült ágyúgolyók, edények és fegyvermaradványok is mutatják. Szláv gyűrűvárra épült Gerennavár és Éleskővár — ezek romjai ma is láthatók.

A honfoglalás után az Ug nemzetséghez tartozó vadászok lakták az Uppony, Dédes, Szilvásvárad közötti területet. Feltételezhető, hogy a 12. században a Miskóc nemzetségbe tartozó Borsok birtoka volt egészen 1332-ig, mikor is Károly Róbert a Széchyeknek adományozta.

1365-ben I. Lajos kezébe kerül Éleskővár, Gerennavár és így Wárad is, így lakossága királyi várnép lett. 1373-ban a falu nevét már Zylvaswaradnak írták. 1438-ban a király a Palóczyaknak reformátussá térítették lakóit.

1666-ban az uradalom Keglevich Miklós gróf tulajdonába került, és egészen 1894-ig a Keglevich család tulajdonában is maradt. Ez idő alatt jelentek meg itt az első manufaktúrák: a Szalajka-völgyben keménycserépgyár és téglagyár, valamint üveghuták, vashámorok, hamuzsírfőzők üzemeltek. A Keglevichek idején épült a klasszicista stílusú református kerektemplom, az új grófi kastély, számos uradalmi épület, iskola és a református temető.

A Keglevichek után Erdődy Rudolf lett a település birtokosa, majd 1900-ban a cseh lovag Wessely vásárolta meg az ekkor a Szilvásnak nevezett területet, ahová ipari létesítményeket:

  • Bélapátfalván cementgyárat,
  • 1912-ben Szilváson kőbányát sodronypályával, továbbá
  • 1908-ban iparvasutat és
  • mészüzemet telepített.

Az iparvasúton keskeny nyomtávú kis gőzmozdony húzta a kocsikat, hordta a mészkövet a Szalajka-völgyben épített sodronypálya végállomásáról a mészüzembe.

1906-ban a magyar királyi belügyminiszter a falu nevét a mai formájára, Szilvásváradra módosította. 1914-től az új tulajdonos Pallavicini Alfonz Károly őrgróf lett. Ő építtette a katolikus kápolnát 1924-ben, és területet adományozott a katolikus temető létrehozásához. Ez időtájt a turistáknak nem volt könnyű dolguk, ha a Szalajka-völgyvölgyben akartak barangolni, ugyanis a területet kerítéssel vették körül, és csak nehezen beszerezhető engedéllyel engedték be a látogatókat.

1948-ban a grófi birtokot államosították, a manufaktúrák megszűntek.

Szilvásvárad az 1950-es megyerendezésig Borsod vármegye Sajószentpéteri járásához tartozott, ekkor csatolták át Heves megye Egri járásához.

A lipicai ménest 1952-ben telepítették a Szilvásvárad fölötti Csipkéskútra. 1966 óta az egykori iparvasút kirándulóvonatként működik.

1971-74-ben megépült a Szalajka-völgyben az erdei múzeum. 1976-ban építették fel a Szalajka-völgy bejáratánál a lovas stadiont, majd 1980-ban a fedett lovardát, ahol minden évben lovas versenyeket rendeznek. 1983-ban nyitotta meg kapuit az Orbán-ház.



Nevezetességei

  1. Szalajka-völgy
  2. Fátyol-vízesés
  3. Istállós-kői barlang
  4. Kalapat-hegyi kilátó
  5. őserdő
  6. Erdei múzeum
  7. Szilvásváradi Erdei Vasút
  8. Lovas múzeum
  9. lovas stadion
  10. Orbán-ház
  11. lipicai ménes
  12. református kerektemplom
  13. Erdődy-Pallavicini-kastély
  14. Börtönmúzeum


Néhány nevezetességről bővebben


A szilvásváradi Kastély

szilvasvarad_kastelyAz 1860-ben épült grófi kastély tervezőjeként sokan legendás építészünket, Ybl Miklóst tartják számon. Bár a tény egyelőre bizonyítást nem nyert még, az biztos, hogy a neobarokk épület csupán szépségénél fogva is megér egy látogatást. A mocsári fenyőktől roskadó kastélyparkban kellemes sétákat tehetünk, ahogy a kastélyhoz vezető gesztenyefák alatt is pihentető lehet a járás.






Középkori Börtönmúzeum és Panoptikum

A szilvásváradi buszmegálló szomszédságában található múzeum a kuriózumokra éhes turistáknak is kedvére lesz majd. A börtönmúzeumban panoptikumszerű jelenetek segítségével ébresztik fel a középkor hangulatát, falai közt a kor büntetés-végrehajtási eszközeit és gyakorlatát ismerhetjük meg. A múzeum novembertől márciusig csak hétvégén tart nyitva, az év többi szakában viszont bármely nap látogatható.





Lipicai ménes

lipicaiA Habsburg uralkodók részére létrehozott első ménes története egész a 16. századig nyúlik vissza. A Lipizzán alapított ménesben a kor legjobb tulajdonságokkal rendelkező lovait tenyésztették, mely fajtát a 19. század eleje óta szaporítják hazánkban, a 20. század közepe óta éppen Szilvásváradon. A mai állatállomány 250 lovat számlál, a fejedelmi csikók három esztendős korukig nevelkednek a Bükk-fennsíkon. A szilvásváradon tenyésztett lipicai lovak kiválóságáról a fogatsport bajnokai tudnának igazán hűen számot adni, akik mögött számos nemzetközi elismerés áll. Amíg ez nem következik be, a szilvásváradi „paripák” lenyűgöző tulajdonságairól a lovas tanyán, illetve a Palavichini őrgróf parádés istállójában saját szemünkkel is meggyőződhetünk.





A Szilvásváradi Erdei Vasút

erdeivasut_szilvasvMind a híres ménest, mind Szilvásvárad többi nevezetességét, a Fátyol-vízeséstől az Istállóskői barlangig bezárólag, könnyen megközelíthetjük az 1908-ban létesített erdei vasút segítségével. A hajdani, erdei gőzöst Márkus Ágoston egri mérnök tervezte, mely a második világháború kitöréséig üzemelt. A mai vasutat az erdőgazdaság tartja fent. Aki szeretne egy kicsit visszacsöppeni a múltba, a Szilvi nevű gőzmozdony segítségével még ezt is megteheti, hiszen a gőzöshöz egy korabeli szalonkocsit is csatlakoztattak a vasutat használó évi közel 200 ezer turista legnagyobb örömére.





Fátyol-vízesés


szilvasvaradHazánk egyik legszebb vízesését, a mésztufa lépcsőkön alázúduló Fátyol-vízesést életében egyszer mindenkinek látnia kell. A vízesés mentén gyalogösvénye vezetnek, melyeken keresztülhaladva a híres pisztrángos tavakat is felfedezhetjük. Ugyancsak a vízesés környékén találjuk a Sziklaforrást, mely hűs vízéből bátran kortyolhatunk, ha egy kis frissítőre vágynánk.







Istállóskői ősemberbarlang

Szilvsvrad_osemberbarlangA forrás tövéből egy ösvényen keresztül kapaszkodhatunk fel az Istállóskői barlanghoz, melynek feltárására 1911-ben került sor. Innen származik többek közt az az értékes leletnek számító, 80 mázsát nyomó, őskori tűzhely, melyet ma a Nemzeti Múzeumban őriznek. Persze a múzeumként működő, helyi Orbán-házban is megszemlélhetünk néhány itt talált különlegességet, bivalymamut csontokat és agyarakat például.




Millenniumi Kilátó

Érdemes elsétálnunk a 2000-ben felavatott, 36 méter magas, szibériai vörösfenyőből készült kilátóhoz is, melynek 20 méteres teraszáról nemcsak Szilvásvárad és a Bükk szépségeiben gyönyörködhetünk, ha az időjárás elég kegyes hozzánk, akár még a távolban fekvő Tátra hegycsúcsaiban is. A kilátóhoz a lovarda mellől induló Milleniumi Tanösvényen át juthatunk fel.



Millenniumi Tanösvény

A tanösvényt, a kilátóhoz hasonlóan szintén a Millennium ünnepére hozták létre. Három pihenőhely, járhatóvá tett utak, a meredekebb pályaszakaszokon lépcsők és korlátok segítik a kirándulók dolgát. Épp ezért a túrát kortól függetlenül mindenkinek ajánlják.

Szilvásvárad felfedezése után, ha nem fáradnánk ki elég alaposan, akár messzebb is kirándulhatunk. Eger irányába haladva érdemes ellátogatni például Tardonára, a Jókai házba, vagy a ciszterci apátságról híres Bélapátfalvára, és természetesen Egerben több jó új szolgáltatás (étterem, uszoda, panzió, borozó) és a régi látnivalók mindig várnak.

Ha mégis inkább helyben maradnánk, a túrákon túl, érdemes befizetnünk egy lovasprogramra, vagy sétakocsikázásra is. Az aktív sportok szerelmesei helyben hódolhatnak a siklóernyőzésnek, a sziklamászásnak, az íjászatnak, a tenisznek és még a paintballnak is, de bérelhetnek akár biciklit is, ha két keréken szeretnék felfedezni a kis falu szépségeit.

Persze nem feledkezhetünk el a Szalajka-völgyben létesített kalandparkról sem, ahol az ügyesség fejlesztő erdei kötélpályákon, akár már a 3 éves gyerkőcök is próbára tehetik képességeiket. A bő szórakozási lehetőségeknek köszönhetően az egész családnak ajánlott a hely felkeresése.

Forrás: wikipedia, belföldi utazas