Felsőrajk Zala-megyei kistelepülés a Principális csatorna völgyében .

Felsőrajk már a honfoglalás előtt is lakott hely volt .Rakj a szláv "raj" szóból származik ,jelentése raj .Ezt a nevet egy család viselte, amely a XII-XIX- századig itt élt és hatalmas földbirtokkal rendelkezett .1367-ben Szent Mária tiszteletére építettek templomot.

A török időkben megnövekedett a község szerepe, Bécsbe menő marhahajtó út mellet feküdt. Az 1532-es török invázió után földvárat építettek. Ugyancsak a XVI. században épült a Szent Anna templom. A török támadások alatt megsemmisült, mai formáját az 1867-es kiegyezés után alakították ki. A bejárat felett található évszám 1879, mikor végleg elkészült.

Híres egyénisége a falunak Rajki Zsigmond kapornak főbírája, támogatta az 1848-49-es szabadságharcot. Tiszteletére a helyi polgárok 16 hásfát ültettek, valamint a 1998-ban vörösmárványból emlékművet építettek.

A falu életében nagy fejlődést a kiegyezés hozott. Akkor épült a Vécsey család kastélya is, amelyet leromboltak. Ebben az időben épült a Bakó kastély, mely jelenleg a művelődési háznak ad otthont.

1924-ben épült a ma is meglévő általános iskola.

Nevezetességei:

  • Öttornyú vár
  • Szent Anna-templom (1989-ben műemlékké nyilvánították)
  • I. és II. világháborús emlékmű, sírkert