kiskre_foterElső írásos említése Kure alakban 1323-ban történik. Később (XIV-XV. század) találkozunk még a Kerey és Kywre névvel is. A Kisköre nevet 1901-től viseli, korábban a név Kis-Köre alakját használták. Több mint 700 éves történelme során többször is elnéptelenedett. A környék településeinek jelentős részéhez hasonlóan előbb az egri, utána a szatmári püspökséghez tartozott, utóbbihoz egészen 1804-ig.





Kisköre legújabb kori történetének kiemelkedő létesítménye a Tisza II. Vízlépcső az ország legnagyobb vízerőműve, amely a térség legjelentősebb ipari potenciálját jelenti.

300px-KiskreA vízlépcső építésének előkészítő munkáit már 1967-ben megkezdték. Ide sorolták a hullámtérben épülő mű árvízvédelmét szolgáló körtöltés megépítését is. A vízépítési műtárgyak 1973-ban, a vízerőmű technológiai berendezései 1974-ben készültek el.

A település életében is döntő változást jelentett az 1975-ben átadott vízlépcső, amely nem csak Kisköre, hanem az egész Közép-Tisza vidék, az Alföld életét is megváltoztatta.





tiszato_joA természet átalakításának eredményeként létrejött a víztározó, megszületett a Tisza-tó, létrejött egy varázslatos vízi világ, amely ma már számtalan csodát, feledhetetlen élményt tartogat az idelátogatók számára.

Látnivalók:


  • Későbarokk műemlék templomát 1777-ben építették.
  • A múlt tárgyi emlékeit, a népművészeti értékeket ma egy műemlék jellegű lakóházból kialakított Falumúzeumban őrzik.
  • A kiskörei vízlépcső
Forrás: wikipedia

A Garadna-völgyben lévő eredeti kisebb tavat a Szinva és Garadna patakok találkozásánál felduzzasztották, és 1813-ban völgyzáró gátat építettek a vasmegmunkáláshoz (hámor – vízzel meghajtott kalapácsok) szükséges víz biztosítására.

Amikor 1920-ban Horthy Miklós kormányzó gróf Bethlen Istvánt kinevezte miniszterelnöknek, az új kormányfő a Népszövetség támogatásából építtette fel a Palota-szállót. 1926-30 között Pávai-Vajna Ferenc geológus végzett kutatófúrást de 734.5 m mélységben meleg víz kutató munkája félbe maradt. Ma emlékmű található a fúrás helyén. Az építést követően napjainkig nagyszabású idegenforgalmi fejlesztések valósultak meg, melyekben ma is gyönyörködhetünk.

A Lillafüredi vízesést a Palota-szálló építésekor alakították ki, eredetileg a Szinva a Hámori-tóba torkollott. Ma Magyarország legnagyobb esésű vízesése.

Korábban, a rendszerváltás előtt egy Sziklának nevezett rejtélyes katonai objektum is működött a Hámori-tó partján, ami később diszkónak adott helyet, majd turistaszállás is volt, jelenleg kihasználatlan (a tervek szerint rockmúzeum nyílik benne hamarosan.) Korábban az állomásépületben postahivatal is működött.

Látnivalók [szerkesztés]

Palotaszálló [szerkesztés]

A Palotaszálló északi homlokzata

A híres szálloda 1927 és 1930 között épült Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Mayer János, akkori földművelésügyi miniszter avatta fel. A szálló egyik étterme a közelmúltban reneszánsz étteremmé átalakított Mátyás-terem, ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják. Az épületettől a Szinva-források felé hatalmas park terül el, botanikai ritkaságokkal.

Függőkert [szerkesztés]

A Palotaszálló egy meredek emelkedő tetején található, ennek megerősítésére alakítottak ki egy támfalakkal tagolt teraszos sétány-rendszert. Itt található az Anna-mésztufabarlang, a József Attila-szobor, és az ország legmagasabb (20 méteres) vízesése, valamint István főherceg látogatásának emlékoszlopa. A függőkertet két oldalról a Szinva és Garadna patakok határolják, tetején a szálló helyezkedik el, az alján kőhídon át Hámor faluba sétálhatunk.

Lillafüredi Állami Erdei Vasút [szerkesztés]

A vonat a lillafüredi állomáson, zárt téli kocsival

Az erdészet épített 1920-tól kisvasutat (keskeny nyomtávú vasúti vonalat), elsősorban teherszállítási céllal. Jelenleg turisztikai célokra használják. Indulási állomása Miskolcon, a Kilián városrészben van, és Garadnáig közlekedik, télen fűtött kocsikkal. Megrendelésre egy szárnyvonalon Andó-kút felé is elmegy a vonat. Lillafürednél két alagút található a vasútvonalon.

Barlangok [szerkesztés]

A Palotaszálló légifotón

A Palota-szállótól nem messze található három barlang mindegyikének van valami jellegzetessége.

  • Az Anna-mésztufabarlang mészkövei növényi mintákat őriznek, kialakulása miatt világritkaság.
  • Az István-barlang a környék legnagyobb cseppkőbarlangja, látnivalói a Nagyterem, a Kilátó és a Színházterem. Egyes termeiben légzőszervi betegeket gyógyítanak.
  • A Szeleta-barlang Lillafüredről egy meredek emelkedőn közelíthető meg. Kadić Ottokár feltárása alatt több százezer éves pattintott kőeszközöket találtak, melyek készítőit a barlangról Szeleta-kultúrának (tudományos szóhasználatban seletien) nevezte el.

Hámori-tó [szerkesztés]

A Hámori-tó

A Hámori-tó a Garadna völgyében, a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett. Először 1319-ben említik, egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevélben Feltó-halastó-ként. A jelenlegi nagyságú tavat a 19. század elején hozták létre a Szinva és a Garadna patakok vizéből a kohászat állandó vízellátása érdekében, melynél gátszakadás a nagy esőzések hatására előfordult. A tó másfél kilométer hosszú, helyenként meglehetősen mély. A tavon nyáron csónakázásra és vízibiciklizésre van lehetőség. Partján a Neptun Búvárklub épülete található. A tó egyik partján Bánkútra vezető autóút, a másikon festői sétány található.

Herman Ottó-emlékház [szerkesztés]

Herman Ottó élete végén gyakran időzött gyermekkora színhelyén, az akkori Alsóhámorban, Pele-lak nevű üdülőjében, amely ma emlékháza.

Molnár-szikla [szerkesztés]

A Palotaszálló a tó felől

A Hámori-völgy oldalában lévő sziklához, melynek tetején fakereszt áll, két különböző legenda is fűződik. Az egyik szerint a szikla onnan kapta nevét, hogy innen ugrott le a szegény molnárlegény és a gazdag molnár lánya, akik nem lehettek egymáséi. Egy kevésbé ismert, de Jókai által megörökített legenda szerint egy idős molnár ugrott le a szikláról, amikor megtudta, hogy fiatal felesége megcsalja.

Fehérkőlápa [szerkesztés]

A Lillafüredet rejtő völgy dél-keleti oldalán található terület elnevezése, mely nevét egy nagyszerű kilátást biztosító szikláról (Fehérkő) és az alatta fekvő, meredek esésű, a fennsíkra vezető, völgyszerű hegyoldalról (lápa) kapta. A fennsíkon a Fehérkőlápai turistaház is található, sok kikapcsolódási lehetőséggel, továbbá Bükkszentkereszt felé hatalmas tisztás terül el, ami kedvelt kirándulóhely.

Pisztrángtelep [szerkesztés]

Lillafüredtől néhány kilométerre a Garadna völgyében pisztrángtelep található, egy bővizű forrásnak köszönhetően. A látogatók itt friss sült halat is fogyaszthatnak, sokan járnak vásárolni is ide. Hasonló telep működik a Szalajka-völgyben.

Hámori-szikla [szerkesztés]

Lillafüred előtt, Miskolc felé egy kilométerrel a völgy szurdokká keskenyedik. Ennek mindkét oldalán sziklamászók által kedvelt, természetes fal található. Január végén itt rendszeresen jégmászó versenyt rendeznek.


kiskre_foterElső írásos említése Kure alakban 1323-ban történik. Később (XIV-XV. század) találkozunk még a Kerey és Kywre névvel is. A Kisköre nevet 1901-től viseli, korábban a név Kis-Köre alakját használták. Több mint 700 éves történelme során többször is elnéptelenedett. A környék településeinek jelentős részéhez hasonlóan előbb az egri, utána a szatmári püspökséghez tartozott, utóbbihoz egészen 1804-ig.





Kisköre legújabb kori történetének kiemelkedő létesítménye a Tisza II. Vízlépcső az ország legnagyobb vízerőműve, amely a térség legjelentősebb ipari potenciálját jelenti.

300px-KiskreA vízlépcső építésének előkészítő munkáit már 1967-ben megkezdték. Ide sorolták a hullámtérben épülő mű árvízvédelmét szolgáló körtöltés megépítését is. A vízépítési műtárgyak 1973-ban, a vízerőmű technológiai berendezései 1974-ben készültek el.

A település életében is döntő változást jelentett az 1975-ben átadott vízlépcső, amely nem csak Kisköre, hanem az egész Közép-Tisza vidék, az Alföld életét is megváltoztatta.





tiszato_joA természet átalakításának eredményeként létrejött a víztározó, megszületett a Tisza-tó, létrejött egy varázslatos vízi világ, amely ma már számtalan csodát, feledhetetlen élményt tartogat az idelátogatók számára.

Látnivalók:


  • Későbarokk műemlék templomát 1777-ben építették.
  • A múlt tárgyi emlékeit, a népművészeti értékeket ma egy műemlék jellegű lakóházból kialakított Falumúzeumban őrzik.
  • A kiskörei vízlépcső
Forrás: wikipedia

A Garadna-völgyben lévő eredeti kisebb tavat a Szinva és Garadna patakok találkozásánál felduzzasztották, és 1813-ban völgyzáró gátat építettek a vasmegmunkáláshoz (hámor – vízzel meghajtott kalapácsok) szükséges víz biztosítására.

Amikor 1920-ban Horthy Miklós kormányzó gróf Bethlen Istvánt kinevezte miniszterelnöknek, az új kormányfő a Népszövetség támogatásából építtette fel a Palota-szállót. 1926-30 között Pávai-Vajna Ferenc geológus végzett kutatófúrást de 734.5 m mélységben meleg víz kutató munkája félbe maradt. Ma emlékmű található a fúrás helyén. Az építést követően napjainkig nagyszabású idegenforgalmi fejlesztések valósultak meg, melyekben ma is gyönyörködhetünk.

A Lillafüredi vízesést a Palota-szálló építésekor alakították ki, eredetileg a Szinva a Hámori-tóba torkollott. Ma Magyarország legnagyobb esésű vízesése.

Korábban, a rendszerváltás előtt egy Sziklának nevezett rejtélyes katonai objektum is működött a Hámori-tó partján, ami később diszkónak adott helyet, majd turistaszállás is volt, jelenleg kihasználatlan (a tervek szerint rockmúzeum nyílik benne hamarosan.) Korábban az állomásépületben postahivatal is működött.

Látnivalók [szerkesztés]

Palotaszálló [szerkesztés]

A Palotaszálló északi homlokzata

A híres szálloda 1927 és 1930 között épült Lux Kálmán tervei alapján, neoreneszánsz stílusban. Mayer János, akkori földművelésügyi miniszter avatta fel. A szálló egyik étterme a közelmúltban reneszánsz étteremmé átalakított Mátyás-terem, ólomüveg ablakai a történelmi Magyarország várait ábrázolják. Az épületettől a Szinva-források felé hatalmas park terül el, botanikai ritkaságokkal.

Függőkert [szerkesztés]

A Palotaszálló egy meredek emelkedő tetején található, ennek megerősítésére alakítottak ki egy támfalakkal tagolt teraszos sétány-rendszert. Itt található az Anna-mésztufabarlang, a József Attila-szobor, és az ország legmagasabb (20 méteres) vízesése, valamint István főherceg látogatásának emlékoszlopa. A függőkertet két oldalról a Szinva és Garadna patakok határolják, tetején a szálló helyezkedik el, az alján kőhídon át Hámor faluba sétálhatunk.

Lillafüredi Állami Erdei Vasút [szerkesztés]

A vonat a lillafüredi állomáson, zárt téli kocsival

Az erdészet épített 1920-tól kisvasutat (keskeny nyomtávú vasúti vonalat), elsősorban teherszállítási céllal. Jelenleg turisztikai célokra használják. Indulási állomása Miskolcon, a Kilián városrészben van, és Garadnáig közlekedik, télen fűtött kocsikkal. Megrendelésre egy szárnyvonalon Andó-kút felé is elmegy a vonat. Lillafürednél két alagút található a vasútvonalon.

Barlangok [szerkesztés]

A Palotaszálló légifotón

A Palota-szállótól nem messze található három barlang mindegyikének van valami jellegzetessége.

  • Az Anna-mésztufabarlang mészkövei növényi mintákat őriznek, kialakulása miatt világritkaság.
  • Az István-barlang a környék legnagyobb cseppkőbarlangja, látnivalói a Nagyterem, a Kilátó és a Színházterem. Egyes termeiben légzőszervi betegeket gyógyítanak.
  • A Szeleta-barlang Lillafüredről egy meredek emelkedőn közelíthető meg. Kadić Ottokár feltárása alatt több százezer éves pattintott kőeszközöket találtak, melyek készítőit a barlangról Szeleta-kultúrának (tudományos szóhasználatban seletien) nevezte el.

Hámori-tó [szerkesztés]

A Hámori-tó

A Hámori-tó a Garadna völgyében, a Szinva patak mésztufagátjának duzzasztó hatása miatt keletkezett. Először 1319-ben említik, egy pálos kolostorral kapcsolatos oklevélben Feltó-halastó-ként. A jelenlegi nagyságú tavat a 19. század elején hozták létre a Szinva és a Garadna patakok vizéből a kohászat állandó vízellátása érdekében, melynél gátszakadás a nagy esőzések hatására előfordult. A tó másfél kilométer hosszú, helyenként meglehetősen mély. A tavon nyáron csónakázásra és vízibiciklizésre van lehetőség. Partján a Neptun Búvárklub épülete található. A tó egyik partján Bánkútra vezető autóút, a másikon festői sétány található.

Herman Ottó-emlékház [szerkesztés]

Herman Ottó élete végén gyakran időzött gyermekkora színhelyén, az akkori Alsóhámorban, Pele-lak nevű üdülőjében, amely ma emlékháza.

Molnár-szikla [szerkesztés]

A Palotaszálló a tó felől

A Hámori-völgy oldalában lévő sziklához, melynek tetején fakereszt áll, két különböző legenda is fűződik. Az egyik szerint a szikla onnan kapta nevét, hogy innen ugrott le a szegény molnárlegény és a gazdag molnár lánya, akik nem lehettek egymáséi. Egy kevésbé ismert, de Jókai által megörökített legenda szerint egy idős molnár ugrott le a szikláról, amikor megtudta, hogy fiatal felesége megcsalja.

Fehérkőlápa [szerkesztés]

A Lillafüredet rejtő völgy dél-keleti oldalán található terület elnevezése, mely nevét egy nagyszerű kilátást biztosító szikláról (Fehérkő) és az alatta fekvő, meredek esésű, a fennsíkra vezető, völgyszerű hegyoldalról (lápa) kapta. A fennsíkon a Fehérkőlápai turistaház is található, sok kikapcsolódási lehetőséggel, továbbá Bükkszentkereszt felé hatalmas tisztás terül el, ami kedvelt kirándulóhely.

Pisztrángtelep [szerkesztés]

Lillafüredtől néhány kilométerre a Garadna völgyében pisztrángtelep található, egy bővizű forrásnak köszönhetően. A látogatók itt friss sült halat is fogyaszthatnak, sokan járnak vásárolni is ide. Hasonló telep működik a Szalajka-völgyben.

Hámori-szikla [szerkesztés]

Lillafüred előtt, Miskolc felé egy kilométerrel a völgy szurdokká keskenyedik. Ennek mindkét oldalán sziklamászók által kedvelt, természetes fal található. Január végén itt rendszeresen jégmászó versenyt rendeznek.