A mai Hosszúhetény már a kőkor emberének is lakhelyül szolgált. A rómaiak is megtelepedtek itt. A ma már nem használt strandfürdő ásásakor, évtizedekkel ezelőtt, előkerült két aranypénz Traianus idejéből. A falusiak máig mutogatják egy római kori út feltételezett maradványait. Valóban jelentős csomópont volt a mai falu határában: a mai Csokoládépuszta dűlő szomszédságában találkozott a nagy forgalmú Aquincum-Sopianae hadiút a fontos dunai átkelőhely Lugióból Sopianae felé tartó úttal.

A népvándorlás idején elnéptelenedett vidékre bajorok, főként pedig szlávok telepedtek le. Források nincsenek, de a hetényi hagyomány szerint a magyarok betelepedése után a területen Hetény vezér uralkodott, akinek a Zengő tövében volt a székhelye.

István király 1009-ben megvetette a pécsi püspökség alapjait. Ezzel közel egyidejű a pécsváradi bencés apátság alapítása 1015-ben. A Vas-hegy (a Zengő) környékének minden faluját az apátság szolgálatára rendelte a király, így Hosszúhetényt is.

A tatárjárás itt is pusztított, de a lakosság el tudott bújni az erdőkben. A helyet a pécsváradi konvent nemes jobbágyai lakták.

1543-ban Pécs elestével török kézre került. A lakosságot ismét megvédték a hegyek. Hetény a középkorban megőrizte színtiszta magyarságát és katolikus vallását.

Az 1848-1849-es szabadságharc idején Hosszúhetény a császáriakkal szembeni baranyai ellenállás góca volt, még akkor is amikor a szabadságharcot már vérbe fojtották. 1849-ben a hetényiek kiverték a császári helyőrséget és a kisebb Hird, Vasas, Szabolcs és Somogy falukkal együtt ezer nemzetőrt állítottak ki, többet, mint Pécs.

A püspökszentlászlói kastélyban szenvedett fogságot 1950. július 14. és november 1 közt Mindszenty József bíboroshercegprímás, október 10-étől pedig Grősz József kalocsai érsek is.

Csata a Zengőn vagy Zengő-hegyi csata néven vonult be a köztudatba az az összecsapás, amelyre 2004. február 13-án került sor a Zengő hegyen hosszúhetényiek, pécsváradiak, környezetvédők, illetve a fakivágó munkásokkal érkező biztonsági őrök csapata között.

Az esemény, illetve utóélete jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a kormany végül letett arról, hogy NATO-radart építsen a Zengőre, lezárva egy éveken keresztül folyó vitát és megnyitva egy másikat: a kiszemelt új helyszín ellen ugyanis a közeli Pécs polgárai indítottak tiltakozást.

A falu színpompás népviselettel, sajátos népdal-, néptánc-, népszokás- és tájszókinccsel és tájszólással bír.

Baranya más részeihez hasonlóan az őslakosok neve „tüke”, a betelepülteké pejoratív használatban „gyüttment”



Nevezetességei:

  • A romantikus hangulatú, hegyekkel, völgyekkel tarkított táj 1977-től tájvédelmi körzet. Növényvilága igen gazdag, különlegességei a bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis ssp), a nagy ezerjófű, a leánykökörcsin, a zergevirág. Hosszúhetény határából a hetényi pincék közt, illetve Püspökszentlászló felé gyalogolva is utak indulnak a Zengőhegy csúcsára.
  • A község lakosságának nagy része a 18. században földműveléssel foglalkozott, a Daragó-forrás vizét pedig malmok hajtására használták. A malomépületek közül több megtekinthető ma is.
  • Barokk katolikus templom
  • A gazdag helyi népi kultúra nemzetközi hírű ápolója a Hosszúhetényi Népi Együttes.
  • Bocz Gyula köztéri szobrai, köztük a Hetény vezér.
  • A tájház (Kossuth L. u. 10).
  • A borbélymúzeum (Kossuth L. u.).
  • A Schellenberger-présház.



Rendezvények:

  • Márciusban lovastalálkozó
  • Májusban állatvásár és nemzetközi talicskatoló olimpia
  • Júniusban a püspökszentlászlói búcsú
  • Szeptemberben a szüreti ünnepségek
  • Novemberben a kisújbányai Márton napi búcsú
  • Decemberben az adventi vásár

A mai Hosszúhetény már a kőkor emberének is lakhelyül szolgált. A rómaiak is megtelepedtek itt. A ma már nem használt strandfürdő ásásakor, évtizedekkel ezelőtt, előkerült két aranypénz Traianus idejéből. A falusiak máig mutogatják egy római kori út feltételezett maradványait. Valóban jelentős csomópont volt a mai falu határában: a mai Csokoládépuszta dűlő szomszédságában találkozott a nagy forgalmú Aquincum-Sopianae hadiút a fontos dunai átkelőhely Lugióból Sopianae felé tartó úttal.

A népvándorlás idején elnéptelenedett vidékre bajorok, főként pedig szlávok telepedtek le. Források nincsenek, de a hetényi hagyomány szerint a magyarok betelepedése után a területen Hetény vezér uralkodott, akinek a Zengő tövében volt a székhelye.

István király 1009-ben megvetette a pécsi püspökség alapjait. Ezzel közel egyidejű a pécsváradi bencés apátság alapítása 1015-ben. A Vas-hegy (a Zengő) környékének minden faluját az apátság szolgálatára rendelte a király, így Hosszúhetényt is.

A tatárjárás itt is pusztított, de a lakosság el tudott bújni az erdőkben. A helyet a pécsváradi konvent nemes jobbágyai lakták.

1543-ban Pécs elestével török kézre került. A lakosságot ismét megvédték a hegyek. Hetény a középkorban megőrizte színtiszta magyarságát és katolikus vallását.

Az 1848-1849-es szabadságharc idején Hosszúhetény a császáriakkal szembeni baranyai ellenállás góca volt, még akkor is amikor a szabadságharcot már vérbe fojtották. 1849-ben a hetényiek kiverték a császári helyőrséget és a kisebb Hird, Vasas, Szabolcs és Somogy falukkal együtt ezer nemzetőrt állítottak ki, többet, mint Pécs.

A püspökszentlászlói kastélyban szenvedett fogságot 1950. július 14. és november 1 közt Mindszenty József bíboroshercegprímás, október 10-étől pedig Grősz József kalocsai érsek is.

Csata a Zengőn vagy Zengő-hegyi csata néven vonult be a köztudatba az az összecsapás, amelyre 2004. február 13-án került sor a Zengő hegyen hosszúhetényiek, pécsváradiak, környezetvédők, illetve a fakivágó munkásokkal érkező biztonsági őrök csapata között.

Az esemény, illetve utóélete jelentősen hozzájárult ahhoz, hogy a kormany végül letett arról, hogy NATO-radart építsen a Zengőre, lezárva egy éveken keresztül folyó vitát és megnyitva egy másikat: a kiszemelt új helyszín ellen ugyanis a közeli Pécs polgárai indítottak tiltakozást.

A falu színpompás népviselettel, sajátos népdal-, néptánc-, népszokás- és tájszókinccsel és tájszólással bír.

Baranya más részeihez hasonlóan az őslakosok neve „tüke”, a betelepülteké pejoratív használatban „gyüttment”



Nevezetességei:

  • A romantikus hangulatú, hegyekkel, völgyekkel tarkított táj 1977-től tájvédelmi körzet. Növényvilága igen gazdag, különlegességei a bánáti bazsarózsa (Paeonia officinalis ssp), a nagy ezerjófű, a leánykökörcsin, a zergevirág. Hosszúhetény határából a hetényi pincék közt, illetve Püspökszentlászló felé gyalogolva is utak indulnak a Zengőhegy csúcsára.
  • A község lakosságának nagy része a 18. században földműveléssel foglalkozott, a Daragó-forrás vizét pedig malmok hajtására használták. A malomépületek közül több megtekinthető ma is.
  • Barokk katolikus templom
  • A gazdag helyi népi kultúra nemzetközi hírű ápolója a Hosszúhetényi Népi Együttes.
  • Bocz Gyula köztéri szobrai, köztük a Hetény vezér.
  • A tájház (Kossuth L. u. 10).
  • A borbélymúzeum (Kossuth L. u.).
  • A Schellenberger-présház.



Rendezvények:

  • Márciusban lovastalálkozó
  • Májusban állatvásár és nemzetközi talicskatoló olimpia
  • Júniusban a püspökszentlászlói búcsú
  • Szeptemberben a szüreti ünnepségek
  • Novemberben a kisújbányai Márton napi búcsú
  • Decemberben az adventi vásár