A település ősidők óta lakott hely. A határban lévő Főkút forrás mellé gyógyító hatása miatt a rómaiak fürdőt építettek, a települést pedig, mint jelentős középbirtokot, felvirágoztatták.

A falu nevét először egy adománylevél említi, amely 1286-ban, a virágvasárnapot követő ötödik vasárnapon (május 12-én) kelt. A mohácsi csata után Páty is török uralom alá került, ám eltérően a környező települések többségétől, lakossága kisebb-nagyobb megszakításokkal mindvégig megmaradt.

Várady kastély (PBKK 13. ellenőrző pont)
Splényi Ignác huszárezredes és felesége, a biai földbirtokos lánya, Szily Mária 1820-ban vettek birtokot Pátyon, és 1825 karácsonyára megépítették a kastélyukat.

Splényi Ignác 1840-ben meghalt, a család a szabadságharcban betöltött szerepe miatt kegyvesztetté vált, el kellett adniuk a birtokot.

A bécsi jellegű empír kastélyt, amelynek a szájhagyomány szerint 350 db 1848-as puskacsőből készült a kerítése, a Habsburg-hű Ditskei Várady József udvari tanácsnok vette meg. A segítőkész, közösségi tevékenységet vállaló Várady Józsefre sokan kellemesen emlékeztek.

A Várady család 1944 őszén elhagyta az országot, Salzburgba, majd Svájcba emigráltak. 1945 után a különböző szervezetek más-más célra használták a kastélyt, Páty Önkormányzata 2008-ban vásárolta vissza.

Pátyi pincesor (PBKK 14. ellenőrző pont)
A községtől délre fekvő Pince-hegy és Mély-árok XIX. századi pincesora a település környékének legsajátosabb hangulatú része. Ez az ország legnagyobb egységesen megmaradt pincesora.

Itt tartják a már hagyományos május végi pincenapok rendezvényeit.

Látnivalók:

  • Splényi–Váradi kastély vagy más néven Várady-kastély
  • Római katolikus templom
  • Református templom
  • Pincesor
  • Helytörténeti gyűjtemény
  • Veterán Autók és Motorkerékpárok Múzeuma
  • Rabec-kanyar – kiváló kiránduló hely a fenyvesben; télen sízésre is alkalmas
  • Turul-szobor
  • A bányatetőről gyönyörű kilátás nyílik a Zsámbéki-medencére.

A település ősidők óta lakott hely. A határban lévő Főkút forrás mellé gyógyító hatása miatt a rómaiak fürdőt építettek, a települést pedig, mint jelentős középbirtokot, felvirágoztatták.

A falu nevét először egy adománylevél említi, amely 1286-ban, a virágvasárnapot követő ötödik vasárnapon (május 12-én) kelt. A mohácsi csata után Páty is török uralom alá került, ám eltérően a környező települések többségétől, lakossága kisebb-nagyobb megszakításokkal mindvégig megmaradt.

Várady kastély (PBKK 13. ellenőrző pont)
Splényi Ignác huszárezredes és felesége, a biai földbirtokos lánya, Szily Mária 1820-ban vettek birtokot Pátyon, és 1825 karácsonyára megépítették a kastélyukat.

Splényi Ignác 1840-ben meghalt, a család a szabadságharcban betöltött szerepe miatt kegyvesztetté vált, el kellett adniuk a birtokot.

A bécsi jellegű empír kastélyt, amelynek a szájhagyomány szerint 350 db 1848-as puskacsőből készült a kerítése, a Habsburg-hű Ditskei Várady József udvari tanácsnok vette meg. A segítőkész, közösségi tevékenységet vállaló Várady Józsefre sokan kellemesen emlékeztek.

A Várady család 1944 őszén elhagyta az országot, Salzburgba, majd Svájcba emigráltak. 1945 után a különböző szervezetek más-más célra használták a kastélyt, Páty Önkormányzata 2008-ban vásárolta vissza.

Pátyi pincesor (PBKK 14. ellenőrző pont)
A községtől délre fekvő Pince-hegy és Mély-árok XIX. századi pincesora a település környékének legsajátosabb hangulatú része. Ez az ország legnagyobb egységesen megmaradt pincesora.

Itt tartják a már hagyományos május végi pincenapok rendezvényeit.

Látnivalók:

  • Splényi–Váradi kastély vagy más néven Várady-kastély
  • Római katolikus templom
  • Református templom
  • Pincesor
  • Helytörténeti gyűjtemény
  • Veterán Autók és Motorkerékpárok Múzeuma
  • Rabec-kanyar – kiváló kiránduló hely a fenyvesben; télen sízésre is alkalmas
  • Turul-szobor
  • A bányatetőről gyönyörű kilátás nyílik a Zsámbéki-medencére.