Először a 12. században említik a települést, 1194-ben már lakott hely. Fontos királyi őrhelyként szerepelt. Borcha néven fordul elő 1334-1335-ben a pápai tizedlajstromban. A 16. században Nagh Barcza néven említik. 1554-ben a törökök felégették. Faházak helyett kőházakkal építik újjá. Az egri uradalom része volt. A település hamar a Reformáció híve lett. 1597-ben leányegyház, 1789-től pedig anyaegyház. 1789-ből származik az első hivatalos egyházi irat. Román kori templomát 1905-ben újjáépítették, de harangja még ma is az eredeti középkori harang. A megyében az egyik legrégebbi műemlékharang. Nagybarca 1989 óta önálló község.

Nagybarcán születtek

  • 1794. október 18-án Almási Balogh Pál orvos, tudós
  • 1920. december 21-én Tollas Tibor, költő

Látnivalók:

  • Református templom (alapjai román koriak)
  • Tollas Tibor Emlékház
  • Hősi halottak emlékparkja

Először a 12. században említik a települést, 1194-ben már lakott hely. Fontos királyi őrhelyként szerepelt. Borcha néven fordul elő 1334-1335-ben a pápai tizedlajstromban. A 16. században Nagh Barcza néven említik. 1554-ben a törökök felégették. Faházak helyett kőházakkal építik újjá. Az egri uradalom része volt. A település hamar a Reformáció híve lett. 1597-ben leányegyház, 1789-től pedig anyaegyház. 1789-ből származik az első hivatalos egyházi irat. Román kori templomát 1905-ben újjáépítették, de harangja még ma is az eredeti középkori harang. A megyében az egyik legrégebbi műemlékharang. Nagybarca 1989 óta önálló község.

Nagybarcán születtek

  • 1794. október 18-án Almási Balogh Pál orvos, tudós
  • 1920. december 21-én Tollas Tibor, költő

Látnivalók:

  • Református templom (alapjai román koriak)
  • Tollas Tibor Emlékház
  • Hősi halottak emlékparkja