recsk

Az első hiteles említés a településről az Anjouk korában korában keletkezett. 1696-ban már temploma van, a mai templom 1891-ben épült. A középkori római katolikus templom tornya még a 19. század végén is épségben volt. Ekkor Kis István pesti építész egy új templom építésére tett javaslatot. A mai komplexum az ő tervei alapján 1891-ben épült meg. Felszerelései közül legjelentősebb az „Úrmutató”, mely aranyozott réz, elsőrangú kivitelű remekmű. Az egri ötvösművészet egyik kiváló darabja 1750 körül készült.

1887-ben Recsk a Kisterenye-Kál-Kápolna vasútvonalon vasútállomást kapott.

A II világháború után a szovjet Gulág-táborok mintájára munkatábort szerveztek ide. A bírósági ítélet nélkül idedeportált mintegy 1500 fogvatartottat, minimális létfeltételek között dolgoztatták folyamatosan a kőbányában. Sztálin halála után, a miniszterelnökké kinevezett Nagy Imre a többi internálótáborral együtt a recski tábort is megszüntette. Az épületeket, tornyokat és kerítéseket ezután ledózerolták és lényegében semmi nem maradt meg belőlük. A tábor helyét a rendszerváltás után sikerült beazonosítani, egy-két épületet pedig visszaállítottak az eredeti állapotba -a túlélők elbeszélése illetve a meglévő fényképek alapján.

A táborban meghaltak és meggyilkoltak tömegsírját a mai napig nem sikerült megtalálni.

Nevezetességei

  • Nemzeti Emlékpark
  • Arborétum
  • Helytörténeti és Bányászati Múzeum
  • Római katolikus templom. Szent István király tiszteletére felszentelt. Az 1600-as években épült, többször felújították.
  • Recski Nemzeti Emlékpark