pkozdA késő vaskortól a római hódítás kezdetéig kelták éltek a vidéken. A település neve feltehetőleg személynévből keletkezett szláv eredetű minta alapján. A település első írásos említése 1279-ből maradt fenn Pakazt.

A török hódoltság alatt az İstolni Belgrad-i (Székesfehérvári) szandzsákhoz tartozott. 1593. november 3-án a településtől északra elterülő magaslatokon zajlott a pákozdi csata, amelynek során a Pálffy Miklós, Nádasdy Ferenc és Zrínyi György vezette magyar had szétverte a Székesfehérvár felmentésére érkező Haszán budai pasa túlerőben lévő seregét.

A 18. században végig népes település volt, amelynek jobbágyai a Velencei-tó déli partján és a Vértesalján bérelt földeken folytattak gazdálkodást.

Az 1848–1849-es szabadságharc egyik nagy ütközete, az 1848. szeptember 29-ei pákozdi csata a Sukorótól és Pákozdtól északra lévő magaslatokon zajlott le. A Móga János vezette magyar honvédsereg megfutamításra késztette a Székesfehérvárról Buda felé vonuló Jelačić horvát bán seregét. A környék fegyverforgató férfi lakossága is részt vett a csatában, amelynek során a horvátok tartalék seregét lefegyverezték, következményeként pedig a fegyverszünetet kérő Jelačić Bécs felé vonult el. A pákozdi diadal tiszteletére 1950–1992 között szeptember 29-én tartották a magyar honvédelem emléknapját (előbb Néphadsereg napja, később fegyveres erők napja, legutóbb pedig honvédelem napja elnevezéssel).

Nevezetességei

  • Bronzkori földvár maradványai

  • Pákozdi Csata Emlékmúzeum

  • Emlékmű a Don kanyarban elesett katonáknak

  • Katonai emlékpark

  • Természetvédelmi területek

    • Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület

    • Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület

    • Gyurgyalagtelep

    • Anikó-forrás

    • Angelika-forrás

    • Bella-tó

  • Rendezvények

    • Szüreti felvonulás és bál (szeptember 29.)

    • Megemlékezés a pákozdi csatáról (szeptember 29.)

    • Huszárfelvonulás és csata (szeptember 29.)

    • Nemzetközi Sárkányeresztő fesztivál

pkozdA késő vaskortól a római hódítás kezdetéig kelták éltek a vidéken. A település neve feltehetőleg személynévből keletkezett szláv eredetű minta alapján. A település első írásos említése 1279-ből maradt fenn Pakazt.

A török hódoltság alatt az İstolni Belgrad-i (Székesfehérvári) szandzsákhoz tartozott. 1593. november 3-án a településtől északra elterülő magaslatokon zajlott a pákozdi csata, amelynek során a Pálffy Miklós, Nádasdy Ferenc és Zrínyi György vezette magyar had szétverte a Székesfehérvár felmentésére érkező Haszán budai pasa túlerőben lévő seregét.

A 18. században végig népes település volt, amelynek jobbágyai a Velencei-tó déli partján és a Vértesalján bérelt földeken folytattak gazdálkodást.

Az 1848–1849-es szabadságharc egyik nagy ütközete, az 1848. szeptember 29-ei pákozdi csata a Sukorótól és Pákozdtól északra lévő magaslatokon zajlott le. A Móga János vezette magyar honvédsereg megfutamításra késztette a Székesfehérvárról Buda felé vonuló Jelačić horvát bán seregét. A környék fegyverforgató férfi lakossága is részt vett a csatában, amelynek során a horvátok tartalék seregét lefegyverezték, következményeként pedig a fegyverszünetet kérő Jelačić Bécs felé vonult el. A pákozdi diadal tiszteletére 1950–1992 között szeptember 29-én tartották a magyar honvédelem emléknapját (előbb Néphadsereg napja, később fegyveres erők napja, legutóbb pedig honvédelem napja elnevezéssel).

Nevezetességei

  • Bronzkori földvár maradványai

  • Pákozdi Csata Emlékmúzeum

  • Emlékmű a Don kanyarban elesett katonáknak

  • Katonai emlékpark

  • Természetvédelmi területek

    • Velencei-tavi Madárrezervátum Természetvédelmi Terület

    • Pákozdi-ingókövek természetvédelmi terület

    • Gyurgyalagtelep

    • Anikó-forrás

    • Angelika-forrás

    • Bella-tó

  • Rendezvények

    • Szüreti felvonulás és bál (szeptember 29.)

    • Megemlékezés a pákozdi csatáról (szeptember 29.)

    • Huszárfelvonulás és csata (szeptember 29.)

    • Nemzetközi Sárkányeresztő fesztivál