Magazin - Zöld sarok
Írta: Olaf
2017. június 30. péntek, 05:50

gorenyA menyét a nyest, a nyuszt és a görény.

 

 

Mind a négy kis ragadozó az emlősök (Mammalia) osztályának a ragadozók (Carnivora) rendjébe, ezen belül a menyétfélék (Mustelidae) családjába tartozó faj.

 

Menyét (Mustela nivalis)
Hazánkbank 2001-ig védett faj volt, korábban 500 Ft, 1993-tól 2000 Ft eszmei értékkel. Állománygyarapodása alapján és a természetes ökoszisztémákban betöltött szerepének ismeretében  2001-ben feloldották védettségét.

 

menyét

 

Előfordulása
Európa egész területén (kivéve Izland és az ír sziget) honos.

 

Menyet elterjedes

A menyét elterjedése Európában (Mitchell-Jones et al., 1999 alapján) 

 

Élőhelye
Az összefüggő erdőterületeken a ritka, inkább a ligetes állományszerkezet, másutt a bokros-fás vonalas élőhelyek, vagy csoportszerű képződmények (fasorok, erdősávok, cserjesorok) előnyösek számára. Mivel előszeretettel telepszik meg vakond vagy más földben élő állat járataiban, ezért a nem háborgatott (művelt) talajú réteket-legelőket, lucernásokat is kedveli, ahol egyúttal táplálékot is bőségesen talál. Ugyancsak nagyobb sűrűségben jelenik meg a települések szélein is, a téli időszakban épületekbe (pince, istálló, fészer, pajta, csűr) is behúzódik. Kerüli a vizes élőhelyeket, vízbe sem szívesen megy, és fára is ritkán mászik.

 

Alaktana
A világ legkisebb testű emlős ragadozója. Karcsú testalkatú, a hím jóval nagyobb, mint a nőstény. Felsőtestét rövid barna, alsótestét fehér szőr borítja. Kétféle színezettípus létezik, amelyek átmenet nélkül, akár egymás mellett is előfordulnak. A „nivalis" típus esetén a hát barna és a has fehér színezetének határvonala egyenes lefutású, a szájzugfolt hiányzik és a lábak fehérek. A „vulgaris"– típus esetében az oldal határvonal egyenetlen futású, van szájzugi folt, a lábak barnák, vagy a mellső lábak alkalomszerűen fehérek. „Nivalis"színezetet és az ezzel járó fehér bundába való téli átszíneződést mutatnak a kis termetű menyétek É-, ÉK-Európában, de ilyen színezetű példányokat szórványosan Közép-Európából is leírtak, sőt fellép ez a mintázat a D-európai nagy testű menyéteknél is. A „vulgaris"színezet fordul elő Európa többi részén (Reichstein, 1993), így Magyarországon is. Farka – szemben a hermelinével – rövid, bojt nélküli, s a vége sohasem fekete. Négy pár emlője van.

 

Menyet nyom

 

Élettana
Az állat bátor és kíváncsi; túlnyomórészt éjjel vadászik és általában magányos. Tápláléka elsősorban pockok és egyéb egérfélék, de patkányok, vakondok, madarak, tojások és üregi nyulak is. Vadon 1-2 évig, fogságban akár 10 évig is él.

 

A pocokvadászatra specializálódott. A menyétek járataikba is követik a mezei pockokat, hogy ott megfogják őket.


A menyétnek szinte állandóan vadásznia kell. Alapanyagcseréje igen magas. A menyét tehát rengeteget portyázik, gyakran még éjszaka is, kertekben, hulladékhalmokon, szénakazlakban és cserjésekben; néha még az üregi nyulat is megpróbálja leteríteni.

 

Sokszor meghatározott vadászösvényeket követ; meglehetősen territoriális viselkedésű, azaz ragaszkodik megszokott területéhez. Ha lehetősége van arra, a menyét többet vadászik a kelleténél. A fölös táplálékot földalatti gyűjtőkamrákban tárolja.

 

Téli pihenőt a menyétek nem tartanak.

 

Ellenségei a ragadozó madarak, baglyok, a róka és a hermelin.

 

Szaporodása
Az ivarérettséget néha már az első évben eléri. A párzási időszak márciustól augusztusig tart. Évente egyszer fial, de ha bő a táplálékkínálat, akkor kétszer is ellik. A vemhesség 5 hétig tart. Egy alomban 3-8, általában 4-6 kölyök van. Az elválasztás 4-5 hét után következik be.
Az állomány alakulását nagymértékben a pockok száma szabja meg.

 

Nyest (Martes foina)
Európában elterjedt, növekvő állományú, tehát nem veszélyeztetett faj. Ma védelmét – vadfajjá nyilvánítása után – hosszú kíméleti idő (február 16–október 31.) és rövid vadászidény: (november 1–február 15.) jelenti.

 

Nyest

 

Előfordulása
Eurázsiai kisragadozó. Eltejedési területe Spanyolországtól Közép- és Dél-Európán át, Közép-Ázsiáig, Mongóliáig és a Himalája vidékéig tart. Európában a Földközi-tengeri szigetek java részéről hiányzik.

 

Nyest elterjedes

A nyest elterjedése Európában (Mitchell-Jones et al., 1999 alapján)

 

Élőhelye
Az eredendően erdei életmódú nyest ősi életterét is fenntartva, részben emberi települések környékére vagy magába a településekbe költözött, azaz kultúrakövetővé vált.  Jellemzően inkább talajon, mint fán él.

 

Alaktana
A nyest bundájának alapszíne szürkésbarna, fedőszőrei nem alkotnak tömött szőrzetet. Torokfoltja rendszerint fehér, villásan elágazó, és a mellső lábak belső felére is lehúzódik. A folt alakja egyedi változatosságot mutat, sőt időnként a hím példányoknál, a nyestnél is megfigyelhető a torokfolt sárgás elszíneződése, főként a párzási időszakban. Szutyakja világos hússzínű, erőteljes bajuszszőrökkel. A fej rövid és lekerekített, széles, a fülkagylók távol állnak egymástól. A nősténynek 2 pár emlője van. Első és hátsó lábán is 5 ujj van. A talp- és ujjpárnák csupaszok, így a nyoma alkalmas aljzaton jól kirajzolódik. Lassú haladáskor lomha ugrásokkal jut előre, nyomképletük ilyenkor ferde páros lépés. Gyorsabb ugrásoknál kieső hármas lépésre, futás közben hamis Y ugyancsak kieső hármas lépésre váltanak át.

 

Élettana
Ügyesen mászik, de ritkán megy fel magas fákra. Főleg szürkületkor és éjszaka mozog. Hatékony vadász, tápláléka gerinctelenekből, rágcsálókból, madarakból, tojásokból áll, de szereti a gyümölcsöt is. Imádja a tojást, annak tartalmát kiszívja, csak az üres héjat hagyja hátra. A másnapos hányadék felevése se jelent neki gondot. Esetenként háziállatokat is megtámad.

 

Szaporodása
Magányosan él, csak a nyár közepén esedékes párzási időszakban tartanak együtt. Bár éjszakai állat, a párzási időszakban nappal is láthatók. Mivel a megtermékenyült peték késleltetetten ágyazódnak be az anyaméhbe, az ellés nem következik be a következő tavasz előtt. A vemhesség teljes ideje 230-275 nap, míg a valódi terhesség mindössze egy hónap.

 

Az alom általában 3-4 vak, szőrtelen kölyökből áll, de esetenként 8 is előfordulhat. A kölykök két hónapos korukban már elkezdenek vadászni tanulni, majd 15-27 hónapos korukban válnak ivaréretté.

 

A természetes körülmények között 3 év a várható átlagos élettartamuk, vadon maximum 10 évig élnek, fogságban 18 év a csúcs.

 

Nyuszt (Martes martes)
Kiterjedt európai előfordulási területén belül általában mindenütt csökkentek állományai (Walesben és Angliában gyakorlatilag kipusztult), ennek ellenére még elterjedt emlősfaj. Magyarországon védett.

 

Nyuszt

 

Előfordulása
Az összes erdőtípusban megtalálható Nyugat-Európától Szibériáig. A nagyobb parkokban is előfordul. A hegyvidékeken a fahatárig merészkedik fel.

 

Nyuszt elterjedes

A nyuszt elterjedése Magyarországon (Szemethy és Heltai, 1996)

 

Élőhelye
Mind a lombos, mind a fenyves, mind a lomb-fenyő elegyes erdőkben előfordul. Kizárólag fákon, odúban tartózkodik, bár olykor nagyobb ragadozómadár, varjú vagy mókus fészkében is felveri tanyáját. Megtelepedéséhez egyaránt fontos a faállományok gazdag belső szerkezete (szintezettsége), valamint a talajszint gazdag kisemlősfaunája. Magyarországon kerüli a lápterületek puhafás állományait és az elegyetlen akácosokat. Megfigyelhető lakott területekre való előrenyomulása is ott, ahol a települések benyúlnak az erdő szegélyébe, vagy a hagyományos (évszázados) üdülőövezeteknél, ahol a kertek faállománya erdő jellegű élőhelyet (köztük odvakat) jelent számukra.

 

Alaktana
Testhossza 43–51 cm, farokhossza 20–26 cm, tömege 1,8 kg-ig terjedhet. Torka és melltájéka narancssárga színű, ez különbözteti meg a nyesttől, amelynél ez fehér színű. Szőrzete a test többi részén barna, farka bozontos és hosszú. Mellfoltja a has felé pöttyökre eshet szét, de soha sem ágazik el villásan, mint a nyestnél. Füle kiemelkedik, lába rövid, talpa szőrös. Erős karmaival könnyedén mászik a fán, közben a farkával biztosítja az egyensúlyát.

 

Nyuszt nyom

 

Élettana
Ügyesen mászik, talán az európai emlősök közül a legjobban. Akár 4 métert is ugrik a fák lombkoronájában, a fán lefelé és felfelé ugyanolyan könnyedséggel mozog, mint a talajon. Területét, amely a tápláléktól függően 5-23 km²-re is kiterjedhet, végbélmirigyeinek váladékával jelöli meg.

 

Elsősorban éjszaka mozog. Tápláléka a helyi élővilágtól függ, de általában a mókusok és a kismadarak a legfontosabbak számára. Nagyobb rovarok, bogyók és tölgymakkok is előfordulhatnak étrendjében.

 

Szaporodása
A nyár közepén párzik és a vemhességi idő általában annyira elhúzódik (megtermékenyített petesejt késleltetett beágyazódása miatt), hogy a kölykök csak áprilisban jönnek a világra. 30 gramm a súlyuk, a fészket június vagy július környékén hagyják el és születésük után hat hónappal lesznek teljesen önállóak.

 

Közönséges görény (Mustela putorius),
Nem védett faj.

 

goreny

 

Előfordulása
Magyarországon mindenhol előfordul, de gyakoribbnak inkább az alföldi jellegű területeken mondható.

 

Goreny elterjedes

A nyest elterjedése Európában (Mitchell-Jones et al., 1999 alapján)

 

Élőhelye
A közönséges görény által használt élőhelyek spektruma nagyon széles: erdős területektől a nyílt mezőgazdasági (szántó, gyep, erdősáv, remíz) területekig, galériaerdőkig mindenütt előfordul. Leggyakrabban az erdőterületek határán, illetve a vizes élőhelyek cserjeszintben gazdag parti zónájában található meg. Télen szívesen húzódik lakóterületek közelébe, ilyenkor farakások, építmények, esetleg romos épületek táján ver tanyát. Eredeti állapotában megőrzött élőhelyein (pl. a Białowieža Nemzeti Park őserdeiben) kis folyók vagy mocsarak mellett él.

 

Alaktana
A közönséges görény bundája barnásfekete, oldala világosabb.A téli bunda dús, fényes és viszonylag világos, amit az őszi (augusztussal kezdődő) vedlés során alakít ki. A nyári bunda – amely március–június között készül el – szürkébb, sötétebb, színe fénytelen.

 

Orrhegye fekete, orra és szemsávjai, illetve pofájának egy része sárgásfehér, fülének pereme is hasonlóan szegett. Teste kb. kétszer olyan hosszú, mint a farka. A farok színe olyan, mint a testté, de hosszú szőrök borítják. Füle rövid, lekerekített.

 

Anális mirigyük jellegzetes szagú váladékot termel. Az anyának 4 (3–5) pár emlője van.

 

Goreny nyom

 

Nyomának hossza elérheti a 20–25 mm-t. Mind az 5 ovális ujjpárna látszik a karmokkal együtt. Sem az ujjpárnákon, sem a talppárnákon nincs szőr, ezért azok lenyomatai tisztán kivehetők. A középső ujj a leghosszabb, a két szélső távol áll a középső háromtól. Nyomképeit járás és futás során egyaránt váltogatja. Ugrásban kieső hármas lépéssel és ferde páros lépéssel, futás közben kettős páros lépéssel vagy váltakozó négyes lépéssel halad.

 

Élettana
A görény a többi menyétféléhez hasonlóan gyűjt néha élelmet. Kotoréka rendszerint egy „lakókamrából" és egy „éléskamrából" áll. Nyáron főként békákat fogyaszt. A görény kis termete ellenére erős, és mindig zsákmányra éhes. Olyan nagy állatokat is meg tud ölni, mint az üregi nyúl és a mezei nyúl. Sven Nilsson svéd zoológus már a 19. században megfigyelte, hogy a görények gyakran az elkapott békákat élő vágóállatként az odújukban vagy egy kis szigeten tartották a mocsárban, lábukat eltörték, így azok nem tudtak elmenekülni. Bátorságára jellemző, hogy még a keresztes viperára is ráveti magát, és egy tarkóharapással megöli. Hajlékonyságával és gyorsaságával kifárasztja a kígyót, bár vigyáznia kell, mert a kígyóméreg a görényre is hat.

 

Szaporodása
Az ivarérettséget a születést követő márciusban éri el, olykor már 8 hónapos korban. A párzási időszak február és április között van. A vemhesség 40-43 napig tart. A nőstény néha kétszer is ellik évente. Egy alomban 5-10 utód születik.

 

Forrás:

  • Wikipedia
  • tankonyvtar.hu/vadaszatiallattan

A következő részben a muflont ismerhetitek meg.

 

 

Hozzászólások:
 

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass.

 

 

Rejtett menü tájegységek

Hidden banner

Rejtett menü szállások

Rejtett menü

Az oldalunk sütiket használ (nem az ehető fajtát).

Amennyiben szeretnéd tovább használni az oldalunkat kérjük kattints ide: