Magazin - Műhely
Írta: Bringadoki
2011. június 09. csütörtök, 05:51

Szerviz01Gyerekkorom meghatározó olvasmánya volt Dr. Nagy Sándor által írt Bicajoskönyv. Egy igazi hiánypótló mű a túrakerékpárosok számára. Ebben volt egy diagnosztikai rendszer szemlélettel megírt jól használható Hibakeresés fejezet.

Én annak idején sokat használtam. A napokban megtaláltam a szerző honlapját, és abban eldugva ezt a részt is. Most változatlan formában közreadom ezt. A cikk alján a forrás, az érdeklődők megnézhetik az eredeti veziót is.

A kerékpár "szívhangjai"

Nyeregben maradási problémák

Fékbetegségek

Hajtási gondok, váltási problémák


A kerékpár "szívhangjai"



1. A zörejeknek nincs közvetlen közük a hajtáshoz és a kerékpár haladó mozgásához, legfeljebb az út zötyögõs voltához:

  • laza sárvédõk, láncvédõ, pumpa, csomagok vagy csomagtartók;
  • a nyereg nyikorog (ez esetleg a hajtással is szinkronban lehet);
  • a csengõ belseje zörög;
  • lötyög a kormánycsapágy;
  • lötyög, rázkódik a komfort fékkar (ez olyankor fordul elõ, amikor a rendes fékkarral fékezünk; a többi, fékezéssel összefüggõ zaj okáról a fékezésnél lesz szó);
  • a küllõ elpattanását egyetlen, határozott kattanás jelzi. Ha a kattanás mégsem ettõl származott, akkor vagy összetört valami az egyik táskában, vagy a lánc csapódott rá az alsóvillára (ettõl van az a sok apró lepattogzás az alsóvilla lakkrétegén);
  • ha a karistoló zörejek kormányzáskor lépnek fel, meg kell nézni a kormánycsapágyat. Halkabb pattogó hangot a hosszúra hagyott és ide-oda csapódó fékkábelek is kelthetnek;
  • a kerekek felõl jövõ sziszegés, zizegés a kiszúródott tömlõbõl származik vagy - szerencsésebb esetben - száraz falevél szorult a sárvédõ és a kerekek közé.

2. Viszonylag egyenletes, daráló vagy csivitelõ hang hallatszik menet közben. A zaj a hajtás idõtartamára korlátozódik:

  • valami baj van a hajtócsapággyal vagy a pedálcsapággyal, esetleg a hátsó aggyal (az utóbbi természetesen folyton darál, csak a hajtás szüneteiben nem halljuk a racsni ketyegésétõl);
  • valamelyik váltót rosszul szabályoztuk be, és hozzádörzsölõdik a lánc vagy a lánckerék. Ha a hangok hátulról jönnek, lehetséges, hogy a láncfeszítõ nem párhuzamos a kerék síkjával (pl. azért, mert elhajlott a váltó rögzítõsaruja, vagy a villasaru alsó része, amelyre a saru nélküli váltót szerelik);
  • rossz helyzetben vannak a váltókarok (a nem indexes váltóknál elõfordulhat pl., hogy hátul váltunk ugyan, de utána picit korrigálnunk kell az elsõ váltó helyzetét is, hogy a ferdébb szögben futó lánc ne érjen hozzá az elsõ láncterelõhöz);
  • nincs vonalban a racsni és a hajtómû, s ezért túl ferdén fut a lánc;
  • ha a hallott hangok csivitelõ verebekre emlékeztetnek, akkor a lánc alapos olajozásra szorul.

3. A daráló hang kifejezetten a hajtás szüneteire korlátozódik

  • eltört valami a racsni belsejében.

4. A daráló hang csak a kerékpár mozgásával függ össze, de a hajtástól független:

  • a kerékagyakkal lehet a baj.

5. Pedálfordulatonként egy vagy két kattanást, zörejt hallunk, nagyjából mindig ugyanannál a hajtókarállásnál:

  • kilazult a pedál vagy a hajtókar;
  • nem elég szoros a pedálcsapágy;
  • a hajtócsapágy körül lehet a baj;
  • valamelyik elülsõ lánckerék foga elhajlott vagy kicsorbult;
  • a jobb oldali hajtókar hozzáér az elferdült elsõ váltóhoz;
  • a bal oldali hajtókar hozzáér a kitámasztóhoz;
  • valamelyik hajtókar hozzáér az elferdült kulacstartóhoz vagy pumpához;
  • a sarkunk hozzáér az oldaltáskához;
  • csörög az apró a kabátzsebben;
  • a nyeregváz nyikorog a pedálozás ütemében.

6. A kattogó hang ugyan összefügg a hajtással, de nincs meghatározott hajtókarálláshoz kötve:

  • valamelyik láncszem berozsdásodott, vagy más miatt szorul (a hang ilyenkor általában a hátsó váltó környékérõl származik);
  • valamelyik hátsó lánckeréken csorba vagy elgörbült fog van;
  • az új lánc pattog a régi, kopott racsni fogain;
  • a hosszú használat alatt megnyúlt lánc rosszul illeszkedik a racsni fogaira.

7. A kattogó, berregõ vagy zizegõ hang a sebességtõl függ, de a hajtástól független:

  • az abroncs oldalán dudor van és hozzá-hozzáér a fék (szedjük le a drótperemes gumit, majd egyengessük ki az abroncs szélét egy kis kézisatu segítségével. Szingós abroncsra nincs megbízható orvosság);
  • gally szorult a hátsó váltóba, és az kelepel a küllõkön;
  • a sziszegés, zizegés a sárvédõ és a kerék közé szorult száraz falevéltõl eredhet;
  • a konzolos fék kábelszakadását berregõ hang jelzi, mert a fékrugó ráhúzza a kengyelhuzalt a gumi recés felületére.

Nyeregben maradási problémák



1. Nem tudjuk elengedett kormánnyal vezetni a kerékpárt:
  • ügyetlenek vagyunk
  • szorul a kormánycsapágy;
  • elgörbült a váz (az elsõ- vagy a hátsóvilla);
  • ferdén állnak a kerekek;
  • nagyon elõre van állítva vagy túlságosan elõrebillen a nyereg.

2. A nyereg magától elõrebillen a súlyunk alatt:
  • nincs eléggé meghúzva a nyeregbilincs;
  • elkoptak rajta a rovátkolt felületek.

3. A nyereg folyton lecsúszik alattunk:
  • nincs rendesen meghúzva a vázbilincs;
  • összezsírozódott a nyeregtartó
  • a nyeregtartó túl vékony az adott vázhoz.

4. A kormány elfordul a kormánybilincsben:
  • a bilincs nincs rendesen megszorítva;
  • a kormány nem való az adott kormányfejhez.

Fékbetegségek



1. A fékkar mozgatható, de a fék alig vagy egyáltalán nem fog:

  • olaj vagy (acélabroncs esetében:) víz került az abroncsra;
  • laza vagy szakadt a fékkábel;
  • a gyorskioldót elfelejtettük visszazárni;
  • a kerék kisodorta a fékgumit a rossz irányban felszerelt papucsból;
  • elkopott a fékgumi (ki kell cserélni vagy utána kell állítani a kábelt);
  • l. a 2. jelenséget.

2. Az egyik fékgumi elõbb ér az abroncshoz, mint a másik:

  • a kerék csámpás, féloldalas;
  • ferdén állt a fék, amikor meghúztuk a helyzetét rögzítõ anyát;
  • deformálódott az oldalthúzós fék alaphelyzetét meghatározó rugó.

3. A fékkar mozgása nehézkes, akadozó:

  • a kábel megtörik valahol vagy túl éles a kábelhüvely görbülete;
  • berozsdásodott, beszennyezõdött vagy egyszerûen nincsen rendesen beolajozva a kábelhüvely belseje;
  • szorulnak a fékkar és a fék forgáspontjai (lehet, hogy csak egy kis olajozásra van szükség);
  • kiszõrösödött a fékhuzal;
  • a gyenge minõségû kábelhüvely ráncokat vet, összehúzódik a fék mûködtetésekor, és ezért szorul benne a huzal;
  • elromlott a fékkar (akasszuk le róla a kábelt, és kiderül, hogy valóban így van-e).

4. A fék sikít, visít:

  • a fékgumi hátulja éri elõször az abroncsot;
  • túl kemény a fékgumi anyaga;
  • a fékgumi vagy az abroncs nem tiszta (pl. szingóragasztó került rá).

5. A meghúzott fék gyanús, rázkódó hangokat kelt:

  • meglazultak a féket tartó vagy összetartó csavarok;
  • elsõ féknél: lötyög a kormánycsapágy;
  • sérült az abroncs vagy nyolcas van a kerékben;
  • rosszul van beállítva a fékgumi (pl. hozzáér a külsõ gumihoz).

Hajtási gondok, váltási problémák


1. Hajtás közben a pedál izeg-mozog, fészkelõdik a talpunk alatt:

  • elgörbült a pedáltengely;
  • a pedált felerõsítõ furat nem merõleges a hajtókarra (meg kell szokni vagy új hajtókart kell szerezni);
  • elgörbült a hajtókar.

2. A pedál nem forog rendesen a tengelyén:

  • a csapágy rosszul van beállítva
  • a csapágy tele van szennyezõdéssel,
  • törött golyó van a csapágyban

3. A bal oldali hajtókar nem viszi a láncot:

  • kilazult az ék valamelyik oldalon.

4. Leesik a lánc az elülsõ lánckerékrõl:

  • rosszul van beszabályozva, vagy elgörbült az elsõ váltó;
  • nyolcas van a lánckerékben (vissza kell hajlítani);
  • elgörbült a lánckerék egyik foga;
  • kilazult a lánckerék vagy a jobb oldali hajtókar, esetleg nagyon lötyög a hajtócsapágy;
  • nincs vonalban a racsni és a hajtómû (esetleg közgyûrût kell betenni a racsni mögé);
  • túl hosszú a lánc;
  • túl rövid a hátsó váltó láncfeszítõje ahhoz az áttételtartományhoz képest, amit át akarunk fogni (vagyis emiatt lötyög a lánc némelyik áttételnél);
  • a lánc elhasználódott.

5. A lánc hátul esik le:

  • rosszul vannak beszabályozva a hátsó váltó véghelyzetei;
  • elgörbült a racsni valamelyik foga;
  • félrekapott a racsni menete, amikor felcsavartuk (a racsni kóvályog, amikor a kerék forog);
  • ócska kerékagyat vettünk (a racsni kóvályog, amikor a kerék forog);
  • nem párhuzamos a láncfeszítõ a racsnival;
  • nincs vonalban a racsni és a hajtómû;
  • elferdült a váltó.

6. A lánc "szalajt" vagy ugrál a racsni fogain:

  • túl hosszú a lánc;
  • a hátsó váltó láncfeszítõjével van a baj (pl. eltört benne a rugó);
  • a lánc megnyúlt a használattól, és ezért nem illeszkedik a racsni fogaira (egy régi lánc akár negyed láncszemnyivel is hosszabb lehet, mint új korában volt);
  • az új lánc rosszul illeszkedik a régi racsni kopott fogaira (ki kell cserélni a racsnit is);
  • megszakadt a menet a hátsó agyon.

7. A kerékpár "örökhajtóst" játszik:

  • berozsdásodott, elkoszolódott a racsni belseje, esetleg száradó növényi olajjal volt legutóbb feltöltve (próbáljuk kiáztatni benzinnel, majd olajozzuk be);
  • egyéb hibája van a racsninak.

8. A váltók maguktól váltanak:

  • nincs rendesen megszorítva a váltókar súrlódását szabályozó csavar;
  • olajat csöpögtettünk a váltókarba, hogy "jobban mûködjön" (ki kell mosni az olajat benzinnel).

9. Nehezen, vagy egyáltalán nem lehet a szélsõ lánckerekekre váltani:

  • túl laza a kábel (ha a legnagyobbra nem megy);
  • túl feszes vagy szorul a kábel (ha a legkisebbre nem megy);
  • rosszul vannak beszabályozva a megfelelõ váltó véghelyzetállító csavarjai;
  • szennyezett, kenetlen a váltó.

10. A váltás általában véve nehézkes, akadozó vagy lehetetlen egyik vagy mindkét irányban:

  • túl szorosra van állítva a váltókar súrlódását szabályozó csavar;
  • szennyezett, rozsdás, szakadt, megtört vagy kiszõrösödött a kábel;
  • szennyezett, kenetlen a váltó;
  • eltört a váltót mozgató rugó.

Hasonló cikkeket találsz a Bringadoki oldalán.

Forrás: DR. Nagy Sándor oldala

Hozzászólások:
 

Be kell jelentkezned, hogy hozzászólhass.

 

 

Rejtett menü tájegységek

Hidden banner

Rejtett menü szállások

Rejtett menü

Az oldalunk sütiket használ (nem az ehető fajtát).

Amennyiben szeretnéd tovább használni az oldalunkat kérjük kattints ide: